Nagyobb bírsággal az allergiások védelmében – A szakorvosok szerint azonban ennyi nem elég

Nagyobb bírsággal az allergiások védelmében – A szakorvosok szerint azonban ennyi nem elég

Fotó: mti

Nagyon fontos a parlagfű irtása a Krónikának nyilatkozó allergológus szakemberek szerint, hiszen ha kevesebb a pollen, kevesebben betegszenek meg, és aki már allergiában szenved, könnyebben vészeli át a szezont. A szakorvosokat azt követően kérdeztük, hogy drasztikusan nőttek a rendkívül allergén gyomot nem irtókra kiróható  bírságok.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. július 19., 20:302020. július 19., 20:30

A 20 000 lejt is elérheti a bírság összege, ha valaki a saját területén nem irtja a parlagfüvet, miután július 15-én megjelent a Hivatalos Közlönyben, és szombaton hatályba is lépett a 2020/129-es számú törvény. Egy, a parlagfű irtását kötelezővé tevő törvény amúgy már 2018. óta hatályban van, a most életbe lépett jogszabály újdonsága, hogy drasztikusan megemeli a mulasztókra kiróható bírságot.

Így az eddigi 750 lej helyett 1000 lejtől kezdődik és 5000 lejig terjed a magánszemélyekre kiróható bírság összege, a jogi személyeknek pedig az eddigi 5000 lejes minimum helyett 10 000 és 20 000 lej közötti bírságra kell számítaniuk,

ha nem irtják a rendkívül allergén gyomnövényt.

A jogszabály és alkalmazási módszertana szerint a hatóságoknak május 20-áig azonosítaniuk kell a parlagfüves területeket, május 26-áig ezeket összesíteniük kell, június 5-éig pedig ki kell küldeniük a gazos területek tulajdonosainak a felszólítást. A polgároknak és cégeknek június 6–30. között kell eltüntetniük a parlagfüvet területükről, ezt követően pedig a hatóságok elkezdhetnek bírságolni. A törvény szerint az ellenőrzések első hulláma július 1–15. között zajlik, azaz idén már le is zajlott, a második hullám pedig épp most, július 16–31. között van.

Módosult ugyanakkor az ellenőrzések rendszere is.

Szombattól a polgármester által megbízott személy, a helyi rendőrség vagy az Országos Környezetvédelmi Őrség felügyelői ellenőriznek, és bírságolnak, ha rendellenességet tapasztalnak. Rajtuk kívül a prefektúra által megbízott szakembereknek is jogukban áll büntetni a parlagfűtörvény be nem tartását. Mint ismeretes, mostanáig egy, a prefektusok rendeletére megalakult vegyes bizottság ellenőrzött és bírságolt, amelyben a mezőgazdasági igazgatóságok, a környezetvédelmi őrség, a megyei közegészségügyi igazgatóságok és a helyi hatóságok képviselői kaptak helyet.

Nem biztos, hogy a bírság célra vezet

Bár nincs erről országos összesítés, Romániában évről-évre növekszik a parlagfűre allergiás betegek száma – szögezte le megkeresésünkre Bara Noémi Anna marosvásárhelyi allergológus szakorvos. Mint hangsúlyozta, a globális felmelegedés hatásaként a kibocsátott pollenmennyiség egyre nagyobb, több a beteg, és a tünetek is súlyosbodnak. „Minden allergia esetén csökkenteni kell a szervezetnek az allergénnel való kapcsolatát, ezért fontos a parlagfű időben történő irtása, még a virágzás, a pollen megjelenése előtt” – húzta alá Bara Noémi Anna, aki szerint amúgy

nem biztos, hogy a bírságok növelése a leghatékonyabb megoldás, hiszen sok faluban idős emberek kénytelenek parlagon hagyni a földjeiket, őket utólag hiába bírságolják.

„Magyarországon például már drónokkal figyelik a területeket, hogy még a parlagfű virágzása előtt lépni tudjanak. Szükség lenne a pollenmérő állomásokra, és arra, hogy a mérések alapján pollenjelentések készüljenek. Így a betegek időben tájékozódhatnak, és még a tünetek súlyosbodása előtt fel tudják készíteni a szervezetüket a támadásra” – fogalmazott a szakember.

Hozzátette ugyanakkor:

Európa-szerte telefonos applikációkat használnak,

amely jelzi, egy adott időszakban egy-egy földrajzi területen melyik pollen „támad”, meglátása szerint pedig ezeket a módszereket Romániában is be kell vetni az allergiások életének megkönnyítése érdekében.

 „Agresszív” a parlagfű

„Ha kevesebb a pollen, kevesebben betegszenek meg, és aki már allergiában szenved, könnyebben vészeli át a szezont” – értékelt hasonlóképpen kérdésünkre Albert Kinga sepsiszentgyörgyi allergológus. Emlékeztetett, a parlagfű nem csak akkor okoz tüneteket, ha ott vagyunk a gyom közelében, hiszen a pollent a szél több száz kilométerre elviszi. „Nem csak az fontos, hogy a közvetlen környezetünkben ne legyen parlagfű, hanem az, hogy országos szinten csökkenjen a mennyisége” – mutatott rá. Hozzátette: jelenleg Romániában bizonyos vidékek „fertőzöttek”, főleg a Román alföld, illetve Szatmár, Bihar és Temes megyék térsége, de a globális felmelegedés miatt valószínű, hogy az ország más területein is elterjed. Albert Kinga rámutatott, a Székelyföldön még nem annyira gyakori a gyom, ehhez az is hozzájárul, hogy a hideg miatt nem mindig jut el a teljes virágzás fázisába.

Albert Kinga elmondása szerint ugyanakkor az elmúlt tíz-húsz évben a környezeti szennyezés hatására a parlagfűpollen molekuláris módosuláson esett át, megváltoztak a felületi antigénjei, és ezáltal sokkal nagyobb kárt tud tenni az emberi nyálkahártyában.

„Harapósabb kutya lett” – szemléltette az átalakulást a szakorvos.

Ma már a parlagfű pollenje a legagresszívebb az emberi szervezet számára. „A felső légutak gyulladása és allergiás folyamata a szénanátha, amikor a betegek orra bedugul vagy folyik, viszket, tüsszögnek. Amikor a gyulladás lekúszik az alsó légutakba, azok beszűkülését, köhögést okoz, és kialakulhat az asztma” – magyarázta az orvos.

Galéria

Felidézte: temesvári allergológusok készítettek egy kimutatást, ami kimutatja, a szénanáthában szenvedő betegeknél átlagosan öt év alatt kialakul az asztma. „Már a szénanátha is korlátozza a beteget a mindennapi tevékenységeiben, az asztma még inkább, az egészségügyi rendszerre nagy költségeket ró, ezért fontos a megelőzés” – szögezte le Albert Kinga.

Hozzátette: az anyukákban gyakran felmerül a kérdés, hogy miért éppen az ő gyerekük lett allergiás, erre nincs pontos válasz, de valószínű, hogy a genetikai hajlamra rátevődnek a környezeti hatások. 

Immunterápiát javasolnak

A parlagfű-allergia kezelése három pillérre alapoz: a megelőzés, a tüneti kezelés, és az immunterápia – foglalta össze a szakorvos. Kifejtette, a megelőzés a pollen mennyiségének a csökkentése, tehát a hatékony parlagfűirtás. Ha a betegség már kialakult, a szezonban tüneti gyógyszeres kezelést kell beállítani, hiszen a zavaró tünetek nagymértékben rontják a beteg életminőségét.

A tüneti kezelés azonban nem akadályozza meg a betegség természetes lefolyását, az asztma kialakulásának a veszélyét, csak késlelteti azt

– hívta fel a figyelmet az orvos. Mint rámutatott: az allergénspecifikus immunterápia lehet a megoldás, ez a kezelés háromtól öt évig tart, eredményeként az immunrendszer megszokja a pollent, „megbarátkozik vele”, csökkennek vagy meg is szűnhetnek a tünetek, és a gyógyszerigény. „Óriási különbség, hogy egy ötévesen parlagfű-allergiával diagnosztizált gyerek tíz éves korára kigyógyul az allergiából, vagy asztmás lesz” – érzékeltette az immunterápia hatását az orvos. Kifejtette, a kezelést alapos szakorvosi kivizsgálás előzi meg, a beteg otthon szakorvosi felügyelet mellett szedi a cseppeket.

A kezelést a romániai allergológus társaság kitartó lobbija ellenére nem finanszírozza az egészségbiztosító pénztár.

Albert Kinga szerint viszont az immunterápia megfizethető, a gond inkább az, hogy sok esetben nem veszik komolyan a betegséget, a gyógyszertárban megvásárolják a televízióban reklámozott gyógyszert, holott összetett kezelési sémára lenne szükség a parlagfűallergia „zajos” tüneteinek enyhítésére, sőt az immunterápiával gyógyítható a betegség – szögezte le a szakorvos.

korábban írtuk

Parlagfűírtás: törvény is kötelezi a gyomnövény megsemmisítését
Parlagfűírtás: törvény is kötelezi a gyomnövény megsemmisítését

Tavaly lépett érvénybe a parlagfű irtására vonatkozó törvény alkalmazási módszertana Romániában: az erősen allergén gyomnövény elszaporodását csak többszöri kaszálással lehet megakadályozni. Térségünkben eddig ritkának számított a parlagfű, ám az egyre enyhülő telek segítik elszaporodását.

korábban írtuk

Csípi a szemüket: a parlagfű elleni védekezésről szóló törvény alkalmazásáért tüntettek Bukarestben
Csípi a szemüket: a parlagfű elleni védekezésről szóló törvény alkalmazásáért tüntettek Bukarestben

Többtucatnyian tüntettek vasárnap Bukarestben, követelve a parlagfű irtásáról rendelkező törvény alkalmazását.

korábban írtuk

Idéntől törvény kötelez: irtani kell a parlagfüvet
Idéntől törvény kötelez: irtani kell a parlagfüvet

Székelyföldön egyelőre nem terjedt el tömegesen az erősen allergén növényként számontartott parlagfű, ugyanis a hosszú, hideg telek nem kedveznek szaporodásának. Maros megyében több fertőzött területet is azonosítottak, de többnyire csak a vasutak, utak mentén burjánzik az erősen invazív gyomnövény.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 19., péntek

Szüntelen kánikula: négy személy vesztette életét, miután sok időt tartózkodott a tűző napon

Az elmúlt öt nap során négy személy meghalt Arad megyében a kánikula miatt – közölték pénteken a megyei sürgősségi kórház képviselői.

Szüntelen kánikula: négy személy vesztette életét, miután sok időt tartózkodott a tűző napon
2024. július 19., péntek

Kolozs és Bihar megyei is található Románia legkedveltebb strandjai, aquaparkjai között

A kánikulára való tekintettel a Clubulcopiilor.ro portál górcső alá vette Románia 15 legjobb strandját, fürdőhelyét, amely a legtöbb értékelést kapta a látogatók részéről.

Kolozs és Bihar megyei is található Románia legkedveltebb strandjai, aquaparkjai között
2024. július 19., péntek

Újabb út épül Bihar megyében: összekapcsolják a nagyváradi és az agglomerációs körgyűrűt

A jobb közúti összeköttetés biztosítása érdekében új utat fog építeni Nagyvárad agglomerációjában a Bihar megyei önkormányzat és a megyeszékhely polgármesteri hivatala – tájékoztatott pénteken a megyei közgyűlés sajtóosztálya.

Újabb út épül Bihar megyében: összekapcsolják a nagyváradi és az agglomerációs körgyűrűt
2024. július 19., péntek

Kamerákkal akartak véget vetni a kukalopásoknak, de az oszlopot is elvitték

Lopások sorozatára irányítja rá a figyelmet az Arad, Temes, Krassó-Szörány, Hunyad és részben Fehér megyében a főutakat és autópályákat kezelő Temesvári Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).

Kamerákkal akartak véget vetni a kukalopásoknak, de az oszlopot is elvitték
2024. július 19., péntek

Van, ahol tovább tombol a kánikula; Erdély, a Bánság és a Partium is érintett

Újabb kánikulára figyelmeztető riasztásokat adtak ki pénteken a meteorológusok a Bánság, Erdély, Moldva, Dobrudzsa, a Partium, Olténia és Munténia különböző térségeire.

Van, ahol tovább tombol a kánikula; Erdély, a Bánság és a Partium is érintett
2024. július 19., péntek

Áramütés miatt meghalt egy távközlési vállalat alkalmazottja Arad megyében

Áramütés miatt meghalt csütörtök este egy távközlési vállalat egy alkalmazottja, aki az Arad megyei Aradkövi településen egy villanyoszlopon dolgozott.

Áramütés miatt meghalt egy távközlési vállalat alkalmazottja Arad megyében
2024. július 18., csütörtök

Dohánygyár helyett aréna: ideiglenes helyszínen tartják idén a sepsiszentgyörgyi Sepsi Tabakó fesztivált

Ideiglenes helyszínen, a Sepsi Arénában tartják augusztus 29. és 31. között a Sepsi Tabakó Fesztivált az erdélyi Sepsiszentgyörgyön.

Dohánygyár helyett aréna: ideiglenes helyszínen tartják idén a sepsiszentgyörgyi Sepsi Tabakó fesztivált
2024. július 18., csütörtök

Több ezer négyzetméteren égett az erdő Brassó megyében, a tűzoltók két napig küzdöttek a lángokkal

Csütörtök este sikerült eloltani a Brassó megyei az Alsóucsa (Ucea de Jos) község területén kitört erdőtüzet.

Több ezer négyzetméteren égett az erdő Brassó megyében, a tűzoltók két napig küzdöttek a lángokkal
2024. július 18., csütörtök

Egyre sikeresebb a magyar oktatás a Csángóföldön, ahová óvónőket és tanítónőket toboroznak

A Bákó megyei településeken zajló magyar oktatási programba bekapcsolódó óvónőket és tanítónőket keres a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ).

Egyre sikeresebb a magyar oktatás a Csángóföldön, ahová óvónőket és tanítónőket toboroznak
2024. július 18., csütörtök

A Magyarok Kenyere program erdélyi résztvevői szórványkollégiumokat támogatnak

Több erdélyi szórványkollégiumnak ajánlják fel az idén összegyűlt búzaadományokat a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program erdélyi résztvevői – közölte csütörtökön Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület elnöke.

A Magyarok Kenyere program erdélyi résztvevői szórványkollégiumokat támogatnak