Nagyobb bírsággal az allergiások védelmében – A szakorvosok szerint azonban ennyi nem elég

A 20 000 lejt is elérheti a bírság összege, ha valaki a saját területén nem irtja a parlagfüvet, miután július 15-én megjelent a Hivatalos Közlönyben, és szombaton hatályba is lépett a 2020/129-es számú törvény. Egy, a parlagfű irtását kötelezővé tevő törvény amúgy már 2018. óta hatályban van, a most életbe lépett jogszabály újdonsága, hogy drasztikusan megemeli a mulasztókra kiróható bírságot.

Így az eddigi 750 lej helyett 1000 lejtől kezdődik és 5000 lejig terjed a magánszemélyekre kiróható bírság összege, a jogi személyeknek pedig az eddigi 5000 lejes minimum helyett 10 000 és 20 000 lej közötti bírságra kell számítaniuk,

ha nem irtják a rendkívül allergén gyomnövényt.

A jogszabály és alkalmazási módszertana szerint a hatóságoknak május 20-áig azonosítaniuk kell a parlagfüves területeket, május 26-áig ezeket összesíteniük kell, június 5-éig pedig ki kell küldeniük a gazos területek tulajdonosainak a felszólítást. A polgároknak és cégeknek június 6–30. között kell eltüntetniük a parlagfüvet területükről, ezt követően pedig a hatóságok elkezdhetnek bírságolni. A törvény szerint az ellenőrzések első hulláma július 1–15. között zajlik, azaz idén már le is zajlott, a második hullám pedig épp most, július 16–31. között van.

Módosult ugyanakkor az ellenőrzések rendszere is.

Szombattól a polgármester által megbízott személy, a helyi rendőrség vagy az Országos Környezetvédelmi Őrség felügyelői ellenőriznek, és bírságolnak, ha rendellenességet tapasztalnak. Rajtuk kívül a prefektúra által megbízott szakembereknek is jogukban áll büntetni a parlagfűtörvény be nem tartását. Mint ismeretes, mostanáig egy, a prefektusok rendeletére megalakult vegyes bizottság ellenőrzött és bírságolt, amelyben a mezőgazdasági igazgatóságok, a környezetvédelmi őrség, a megyei közegészségügyi igazgatóságok és a helyi hatóságok képviselői kaptak helyet.

Bár nincs erről országos összesítés, Romániában évről-évre növekszik a parlagfűre allergiás betegek száma – szögezte le megkeresésünkre Bara Noémi Anna marosvásárhelyi allergológus szakorvos. Mint hangsúlyozta, a globális felmelegedés hatásaként a kibocsátott pollenmennyiség egyre nagyobb, több a beteg, és a tünetek is súlyosbodnak. „Minden allergia esetén csökkenteni kell a szervezetnek az allergénnel való kapcsolatát, ezért fontos a parlagfű időben történő irtása, még a virágzás, a pollen megjelenése előtt” – húzta alá Bara Noémi Anna, aki szerint amúgy

nem biztos, hogy a bírságok növelése a leghatékonyabb megoldás, hiszen sok faluban idős emberek kénytelenek parlagon hagyni a földjeiket, őket utólag hiába bírságolják.

„Magyarországon például már drónokkal figyelik a területeket, hogy még a parlagfű virágzása előtt lépni tudjanak. Szükség lenne a pollenmérő állomásokra, és arra, hogy a mérések alapján pollenjelentések készüljenek. Így a betegek időben tájékozódhatnak, és még a tünetek súlyosbodása előtt fel tudják készíteni a szervezetüket a támadásra” – fogalmazott a szakember.

Hozzátette ugyanakkor:

Európa-szerte telefonos applikációkat használnak,

amely jelzi, egy adott időszakban egy-egy földrajzi területen melyik pollen „támad”, meglátása szerint pedig ezeket a módszereket Romániában is be kell vetni az allergiások életének megkönnyítése érdekében.

„Ha kevesebb a pollen, kevesebben betegszenek meg, és aki már allergiában szenved, könnyebben vészeli át a szezont” – értékelt hasonlóképpen kérdésünkre Albert Kinga sepsiszentgyörgyi allergológus. Emlékeztetett, a parlagfű nem csak akkor okoz tüneteket, ha ott vagyunk a gyom közelében, hiszen a pollent a szél több száz kilométerre elviszi. „Nem csak az fontos, hogy a közvetlen környezetünkben ne legyen parlagfű, hanem az, hogy országos szinten csökkenjen a mennyisége” – mutatott rá. Hozzátette: jelenleg Romániában bizonyos vidékek „fertőzöttek”, főleg a Román alföld, illetve Szatmár, Bihar és Temes megyék térsége, de a globális felmelegedés miatt valószínű, hogy az ország más területein is elterjed. Albert Kinga rámutatott, a Székelyföldön még nem annyira gyakori a gyom, ehhez az is hozzájárul, hogy a hideg miatt nem mindig jut el a teljes virágzás fázisába.

Albert Kinga elmondása szerint ugyanakkor az elmúlt tíz-húsz évben a környezeti szennyezés hatására a parlagfűpollen molekuláris módosuláson esett át, megváltoztak a felületi antigénjei, és ezáltal sokkal nagyobb kárt tud tenni az emberi nyálkahártyában.

„Harapósabb kutya lett” – szemléltette az átalakulást a szakorvos.

Ma már a parlagfű pollenje a legagresszívebb az emberi szervezet számára. „A felső légutak gyulladása és allergiás folyamata a szénanátha, amikor a betegek orra bedugul vagy folyik, viszket, tüsszögnek. Amikor a gyulladás lekúszik az alsó légutakba, azok beszűkülését, köhögést okoz, és kialakulhat az asztma” – magyarázta az orvos.

Felidézte: temesvári allergológusok készítettek egy kimutatást, ami kimutatja, a szénanáthában szenvedő betegeknél átlagosan öt év alatt kialakul az asztma. „Már a szénanátha is korlátozza a beteget a mindennapi tevékenységeiben, az asztma még inkább, az egészségügyi rendszerre nagy költségeket ró, ezért fontos a megelőzés” – szögezte le Albert Kinga.

Hozzátette: az anyukákban gyakran felmerül a kérdés, hogy miért éppen az ő gyerekük lett allergiás, erre nincs pontos válasz, de valószínű, hogy a genetikai hajlamra rátevődnek a környezeti hatások. 

A parlagfű-allergia kezelése három pillérre alapoz: a megelőzés, a tüneti kezelés, és az immunterápia – foglalta össze a szakorvos. Kifejtette, a megelőzés a pollen mennyiségének a csökkentése, tehát a hatékony parlagfűirtás. Ha a betegség már kialakult, a szezonban tüneti gyógyszeres kezelést kell beállítani, hiszen a zavaró tünetek nagymértékben rontják a beteg életminőségét.

A tüneti kezelés azonban nem akadályozza meg a betegség természetes lefolyását, az asztma kialakulásának a veszélyét, csak késlelteti azt

– hívta fel a figyelmet az orvos. Mint rámutatott: az allergénspecifikus immunterápia lehet a megoldás, ez a kezelés háromtól öt évig tart, eredményeként az immunrendszer megszokja a pollent, „megbarátkozik vele”, csökkennek vagy meg is szűnhetnek a tünetek, és a gyógyszerigény. „Óriási különbség, hogy egy ötévesen parlagfű-allergiával diagnosztizált gyerek tíz éves korára kigyógyul az allergiából, vagy asztmás lesz” – érzékeltette az immunterápia hatását az orvos. Kifejtette, a kezelést alapos szakorvosi kivizsgálás előzi meg, a beteg otthon szakorvosi felügyelet mellett szedi a cseppeket.

A kezelést a romániai allergológus társaság kitartó lobbija ellenére nem finanszírozza az egészségbiztosító pénztár.

Albert Kinga szerint viszont az immunterápia megfizethető, a gond inkább az, hogy sok esetben nem veszik komolyan a betegséget, a gyógyszertárban megvásárolják a televízióban reklámozott gyógyszert, holott összetett kezelési sémára lenne szükség a parlagfűallergia „zajos” tüneteinek enyhítésére, sőt az immunterápiával gyógyítható a betegség – szögezte le a szakorvos.

Parlagfűírtás: törvény is kötelezi a gyomnövény megsemmisítését

Tavaly lépett érvénybe a parlagfű irtására vonatkozó törvény alkalmazási módszertana Romániában: az erősen allergén gyomnövény elszaporodását csak többszöri kaszálással lehet megakadályozni. Térségünkben eddig ritkának számított a parlagfű, ám az egyre enyhülő telek segítik elszaporodását.

Csípi a szemüket: a parlagfű elleni védekezésről szóló törvény alkalmazásáért tüntettek Bukarestben

Többtucatnyian tüntettek vasárnap Bukarestben, követelve a parlagfű irtásáról rendelkező törvény alkalmazását.

Idéntől törvény kötelez: irtani kell a parlagfüvet

Székelyföldön egyelőre nem terjedt el tömegesen az erősen allergén növényként számontartott parlagfű, ugyanis a hosszú, hideg telek nem kedveznek szaporodásának. Maros megyében több fertőzött területet is azonosítottak, de többnyire csak a vasutak, utak mentén burjánzik az erősen invazív gyomnövény.