Korodi Attila és Tánczos Barna a mogyorófakeresztek állításakor
Az úzvölgyi katonai temetőben tizennégy olyan hadi sírt jelöltek meg csütörtökön mogyorófavesszőből készült keresztekkel, amelyekben az osztrák–magyar sereg elesettjei nyugszanak, ám Dormánfalva önkormányzata a román hősöknek szánt betonkereszteket állított rájuk.
2019. május 09., 16:222019. május 09., 16:22
2019. május 09., 20:592019. május 09., 20:59
Mogyorófavesszőből összekötött feszületekkel pontosan megjelölték 14 hősi halott betonkeresztekkel „ellepett” sírhelyét csütörtökön az úzvölgyi katonai temetőben. Korodi Attila Hargita megyei parlamenti képviselő – akit mogyorófavessző-metszés közben értünk el telefonon – a Krónikának elmondta,
Az úzvölgyi haditemető körül kialakult helyzet rendezése egész Székelyföld számára kiemelt ügy, és közös fellépést követel – hangzott el azon az egyeztetésen, amelyet a székelyföldi tanácselnökök tartottak Kolozsváron, miután Magyarország miniszterelnökét személyesen tájékoztatták.
Korodi kifejtette, az osztrák–magyar katonai temető bécsi levéltárban fellelhető térképén pontosan be van jelölve az Úz völgyében elesett 14 hősi halott neve és sírhelye – azoké az elesetteké, akiknek sírjaira önkényesen betonkereszteket állított Dormánfalva önkormányzata. A 14 hősi halott nyugvóhelyét Korodi Attila képviselő, Tánczos Barna szenátor és Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere mogyorófavesszőből összekötött keresztekkel jelölte meg, mint ahogy a Nyergestetőn is ágakból kötözött keresztek állnak az emlékhelyen.
Újabb fordulat az úzvölgyi katonatemető ügyében: egy birtokunkba jutott videofelvétel azt bizonyítja, hogy a román fél már a tavalyi centenáriumi évben eltervezte, hogy emlékművet állít a sírkertbe a hősi halált halt román katonák emlékére.
A lépésről a politikum, a civil szféra és a történelmi magyar egyházak képviselői által létrehozott kezdeményező bizottság döntött. A település- és megyeközi határvita, illetve a több országot érintő diplomáciai konfliktus rendezése érdekében megalakult testület határozata szerint a 14 hősi halottról a vasárnapi úzvölgyi ökumenikus tábori istentiszteleten emlékeznek meg.
Szolidaritásukat fejezték ki az alcsíki polgármesterek Csíkszentmárton polgármestere, illetve a helybéliek mellett az úzvölgyi katonatemető körül kialakult helyzet miatt. A községvezetők szerdán Csíkszentmártonban tartott sajtótájékoztatóján arra intették a lakosságot, hogy tartózkodjanak az önbíráskodástól.
Korodi arról is beszámolt, hogy megkapta a bákói regionális építkezési felügyelőség hivatalos döntését, amelyben
A hatóság felszólította Bákó megye prefektusát, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A közigazgatási per automatikusan felfüggesztené az építési engedély hatályát, és a jogerős ítéletig érvénytelenítené az okmányt. A hatóság felsorolta azokat a dokumentumokat, amelyekkel a dormánfalvi önkormányzat saját vagyonába vette a temetőt, de azt is megállapította, hogy egy 2010-es kormányhatározat a területet Csíkszentmárton közterületeként határozza meg. A hatóság azt is törvényellenesnek találta, hogy a dormánfalvi önkormányzat nem kérte a kulturális tárca jóváhagyását az emlékmű művészi koncepciójára vonatkozóan.
Korodi Attila úgy véli, Bákó megyében további eljárások várhatók. A parlamenti képviselő arra biztat, hogy minél többen vegyenek részt a május 12-én 15 órától sorra kerülő ökumenikus istentiszteleten, amelyen az úzvölgyi hadi temetőért imádkoznak, és amelyen „fel kell mutatni Székelyföld erejét”.
Mint ismeretes, a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák–magyar katonai temetőjében román katonai emlékhelyet hozott létre, 52 betonkeresztet és egy nagy méretű ortodox keresztet állított fel. Az emlékműavatást május 17-re hirdették meg.
Babucs Zoltán hadtörténész szerint az úzvölgyi katonai temető kibővítése rendkívül súlyos mértékben sérti a hadisírokról szóló magyar–román államközi megállapodást.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
2 hozzászólás