Újjászületés. Több épületrész is „feltámad hamvaiból” a nagyszabású felújítási munkálatok során
Fotó: Facebook/Emil Radu Moldovan
Kívül és belül egyaránt jó ütemben halad a paszmosi Teleki-kastély eredeti állapotába történő helyreállítása – közölte Radu Moldovan Beszterce-Naszód megyei tanácselnök. A megyei elöljáró a kamlódi kastélyt is megmentené az enyészettől.
2020. július 11., 08:232020. július 11., 08:23
2020. július 11., 22:442020. július 11., 22:44
Felújítása után Beszterce-Naszód megye egyik fő látványosságává válhat a paszmosi Teleki-kastély – véli Radu Moldovan megyei tanácselnök, aki nemrég számolt be a megyei önkormányzat tulajdonában lévő nemesi rezidencia restaurálási munkálatairól.
– fogalmazott a tanácselnök, aki elődeitől eltérően szívén viseli a zömében románok lakta megye magyar és szász épített örökségének sorsát.
Mondandóját alátámasztandó, a megyei elöljáró videót is megosztott Facebook-oldalán, melyben a tavaly elkezdődött felújítási munkálatok menetéről tájékoztat. Ebből kiderül, hogy a munkálatok első szakaszában a leromlott állagú épületegyüttes falait, boltozatait és tetőszerkezetét erősítették meg a szakemberek. Aláfalazásra is szükség volt helyenként, de szigetelési munkálatokat is végeztek az 1736-ban épült ingatlanon, illetve az évszázados falakba beszűrődött nedvesség eltávolításán is dolgoztak.
A Nagysajó községhez tartozó Paszmos kastélyának felújítására 2017-ben nyert uniós támogatást a megyei önkormányzat, mely a kétszázalékos önrészt biztosította a közel 5 millió eurós beruházáshoz. A 2021 végéig tartó felújítási és restaurálási munkálatok után a műemlék kulturális központként működik majd.
Fotó: Facebook/Emil Radu Moldovan
Az öt épületrészből álló paszmosi Teleki-kastély egyébként az egyik legszebb nemesi rezidencia Beszterce-Naszód megyében, és azon kevesek közé tartozik, melyet sikerül megmenteni az utókornak, ugyanis az észak-erdélyi megye 12 főúri hajlékának zöme leromlott állapotban van, félő, hogy az enyészet áldozata lesz.
1989 óta több mint egy évtizedig használatlanul áll, állapota leromlott, 2002-ben került a megyei önkormányzat tulajdonába, mely a felújítást követően megnyitná a látogatók előtt, illetve kulturális központként hasznosítaná. A múltban is vendégfogadásra használt termek egy része megtartaná korábbi funkcióját, míg a többi helyiségben műtermeket, kiállítótereket, könyvtárat, konferencia- és rendezvénytermeket rendeznének be.
Az egykori Teleki-birtokon egyébként a kastélyon kívül egy másik évszázados látványosság is van, egy 1406-ban ültetett tölgyfa, melyet élő műemlékként kezelnek. A fába 1920-ban kétszer is villám csapott, ám Teleki Ernő akkori tulajdonosnak sikerült eloltania a lángokat, és megmenteni, mesélte a TimpOnline helyi hírportálnak Mihaela Ivan, Radu Moldovan tanácsosa.
– fogalmazott a kommunikációs szakember.
Fotó: Facebook/Emil Radu Moldovan
A paszmosi kastély egyébként nem az egyetlen magyar nemesi rezidencia, melynek a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat a tulajdonosa. A megyei testület megoldást keres a szintén barokk stílusban épült komlódi Teleki-kastély megmentésére is, miután éveken keresztül sikertelenül próbálkozott az eladásával, haszonbérbe adásával. A Nagynyulas községben lévő műemlék eladására irányuló szándék a korrupcióellenes ügyészség (DNA) ingerküszöbét is elérte, ugyanis panaszt emeltek a testületnél, kifogásolva, hogy a megyei tanács „túladna az állam vagyonán”.
A helyi sajtó szerint Ion Țiriac üzletember is érdeklődött az ingatlan iránt, de hiába szerveztek több árverést is az értékesítésére, nem akadt gazdája.
Végül a megyei tanács idei költségvetéséből több mint 400 ezer lejt különített el az épület megerősítésére, amire nagy szükség van, hiszen a kastély tetőzetének mintegy 70 százaléka beomlott. Az ingatlant tavaly bevonták az Országos Örökségvédelmi Intézet helyreállítási programjába is, azonban szakemberek szerint 2021-ig nincs esély rá, hogy sorra kerülhessen. Holott
Az egyszintes ingatlannak egyébként tizennégy szobája van, pince és közel nyolcezer négyzetméteres beltelek tartozik hozzá. A teljes felújítás költségeit évekkel ezelőtt egymillió euróra becsülték.
A kastélyt Wesselényi István és felesége, Daniel Polixénia építtette barokk stílusban, 1756-ban készült el. A bejárat fölött látható a Wesselényi és a Daniel családok címere, mely 1786-ban készült. Az épület a 19. században került a Teleki család birtokába. A kommunizmusban állami intézmények székhelyeként, illetve gabonaraktárként használták, a rendszerváltás után került a Beszterce-Naszód megyei tanácshoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Információink szerint a labda a magyar fél oldalán van: miután azonosították a kialakítandó emlékhely területét, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal várja a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum fél részéről a tervek benyújtását, de erre nem került sor.
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!