Mennyi hely jut a népi kultúrának az oktatásban?

A népi kultúra fontos szerepet kapott az 1975-ös tantervben

A népi kultúra fontos szerepet kapott az 1975-ös tantervben

Fotó: Virginás-Tar Emese

Mennyire van jelen a népi kultúra az iskolai oktatásban? Van-e helye a népköltészetnek, a népmeséknek a tantervekben, vagy egyre inkább kiszorulnak az iskolai anyagból? A múltba visszatekintve azt láthatjuk, hogy még a rendszerváltás előtti diktatórikus, kisebbségellenes rendszerben is része volt az oktatásnak a népi kultúra, a magyar folklór. Virginás-Tar Emese muzeológust faggattuk a témában.

Tóth Gödri Iringó

2025. március 24., 13:572025. március 24., 13:57

2025. március 24., 14:142025. március 24., 14:14

Március 18–19-én Kolozsváron zajlott a Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, valamint az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága által szervezett konferencia, amelynek témája a romániai magyar néprajzkutatás elmúlt 35 éve és az új kihívások voltak. Az eseményen Virginás-Tar Emese muzeológus is előadást tartott, amelyben a népi kultúra és az oktatás kapcsolatát vette górcső alá.

A Maros Megyei Múzeum muzeológusa egy nagyívű kutatás aprócska szeleteként vizsgálta az 1975-ös magyar irodalom és ének-zene tanterveket, arra keresve a választ, hogy miként jelent meg bennük a folklór.

Mint az előadást követően a Krónika megkeresésére elmondta: kutatása nem volt egyszerű, mert ezek az oktatási anyagok nem voltak szisztematikusan archiválva, így könyvtárakat és magángyűjteményeket kellett végig járnia, hogy összeállítsa az anyagot.

Akkoriban a tantervek erősen ideologikus keretek között működtek, de érdekes módon a népi kultúra megőrzésének igénye is megjelent bennük.

Az 5–8. osztályos magyar irodalom-tananyagban szinte minden évfolyamon kiemelt szerepet kapott a folklór:

  • 5. osztályban a mesék és mondák domináltak, a János Vitéz és Illyés Gyula 77 magyar népmese című kötete is szerepelt a kötelező olvasmányok között. A fogalmazási gyakorlatok témái között is sok néprajzi ihletésű volt, például Meseországban vagy Falunk a toronyból.
  • 6. osztályban a népballadák kerültek előtérbe, amelyek a tanulók erkölcsi és világnézeti nevelését is szolgálták. A folklórt itt már nem pusztán mesevilágként, hanem egy szenvedő, de erkölcsös nép történeteként ábrázolták.
  • 7. osztályban a népdalokat tanították. Érdekesség, hogy a tanterv szerint ezeket nem kellett külön énektanárnak tanítania – a magyartanár is átvehette ezt a feladatot.
  • 8. osztályban a népművészet, a népszokások és a folklór már egy egész fejezetet kapott. A tananyag Csak tiszta forrásból címmel foglalta össze a népi hagyományokat, és hangsúlyozta, hogy ezek a műköltészet alapját képezik.

korábban írtuk

„A magyar népi kultúrában nem húzódnak országhatárok” – Erdélyi és magyarországi néprajzkutatók konferenciája Kolozsváron
„A magyar népi kultúrában nem húzódnak országhatárok” – Erdélyi és magyarországi néprajzkutatók konferenciája Kolozsváron

A romániai magyar néprajzkutatás elmúlt 35 évére, valamint az új kihívásokra és új kutatásokra összpontosító, nagyszabású konferenciát szervez Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság.

A tantervek sajátossága, hogy bár következetesen jelen volt bennük a folklór, az oktatás módszertana és szerkezete nem volt mindig egységes. Az 5. osztály tanterve például rendkívül részletes volt, míg a későbbi évfolyamok anyagai sokkal vázlatosabbak lettek. Virginás-Tar Emese kutatása azt is kimutatta, hogy

az 1980-as években bizonyos szerzők – például Illyés Gyula vagy Kós Károly – egyszerűen kikerültek a tankönyvekből, de a folklór maga érintetlen maradt, és jelentős részt képviselt egészen 1989-ig (és utána is).

Az 5–8. osztályos tanterv népi tematikájú részei sokaknak ismerősek lehetnek, hiszen az 1975-ös terv nem csak hogy a rendszerváltás előtt maradt még sokáig érvényben, hanem a kilencvenes, majd a kétezres években is sokan ezek alapján tanulták – kisebb kiegészítésekkel, változásokkal – a magyar nyelv és irodalom tárgyat. A népi kultúra ugyanakkor nem csak a magyar irodalom és nyelvtan órákon jelent meg. A zeneoktatásban is hangsúlyt kapott, ahol a gyermekdalok és népdalok képezték az alapot, mielőtt a diákok komolyabb zenei művekkel ismerkedtek volna meg. Rajzórákon nem volt külön magyar tananyag, de a népművészet iránti érdeklődést a tanterv támogatta.

A fiatal néprajzkutató munkája arra is rávilágít, hogy a korszakban javasolták néprajzkör szervezését.

„Azt írja, hogy az ifjú néprajzkutatókat és népköltészeti gyűjtőket szeretnének nevelni, szeretnék felébreszteni a tanulókban a népművészet iránti érdeklődést, és azt, hogy a népművészeti értékeknek a megőrzőivé és gyűjtőivé váljanak ezek a gyerekek. A szöveg élő műfajként tekint a folklórra, tehát azt mondja, hogy menjenek ki, gyűjtsenek, látogassanak múzeumot, próbáljanak meg közel kerülni hozzá, még ha különböző médiumokon, például tévén, rádión keresztül is”

– részletezte Virginiás-Tar Emese.

Idézet
Van itt egy ellentmondás, hisz egyfelől a tanterv szerint az irodalom ernyője alatt képzelték el a folklórt, másfelől a néprajzi kör leírásánál egyértelműen azt mondják, hogy ez egy olyan élő műfaj, ami nem papíron, hanem változataiban él, amihez közel kell menni, amit gyűjteni lehet”

– fejtette ki a muzeológus.

És hogy mi a helyzet ma? Az utóbbi évtizedekben az oktatás folyamatos változásban van.

A 1990-es évektől bevezetett alternatív tankönyvek és a tantervi reformok egyre inkább individualizálták a tananyagot, így nehéz meghatározni, hogy ma mekkora szerepet kap a népi kultúra az iskolákban.

Virginás-Tar Emese kutatása ugyan a múltat tárta fel, de kérdéseket vet fel a jelenre és a jövőre vonatkozóan is. Arra keresi a választ, hogy miként és milyen formában lehetne biztosítani, hogy a népi kultúra továbbra is része legyen az oktatásnak.

korábban írtuk

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok
Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok

Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 28., péntek

Magyar sportszemélyiségeket avattak Kolozs megye díszpolgárává

Kolozs megye díszpolgári címével tüntették ki Uray Zoltán erdélyi magyar biológust, radiológust, vívót és Bogdán László atlétát, nyugalmazott egyetemi tanárt pénteken kora délután Kolozsváron.

Magyar sportszemélyiségeket avattak Kolozs megye díszpolgárává
2025. március 28., péntek

Évente 50 ezer pácienst lát majd el egész Erdélyből Kolozsvár leendő gyermekkórháza

Átadta a munkaterületet a kivitelező cég képviselőinek pénteken a Kolozs megyei önkormányzat, így hosszú előkészítést követően elindul Kolozsvár új, egyúttal legnagyobb egészségügyi intézményének megépítése.

Évente 50 ezer pácienst lát majd el egész Erdélyből Kolozsvár leendő gyermekkórháza
2025. március 28., péntek

Narancs riasztást adtak ki a heves esők miatt, különösen Dél-Erdélyben nem ajánlatos otthon hagyni az esernyőket

Újabb narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható nagy mennyiségű csapadék és erős szél miatt.

Narancs riasztást adtak ki a heves esők miatt, különösen Dél-Erdélyben nem ajánlatos otthon hagyni az esernyőket
2025. március 27., csütörtök

Háromdimenziósan szkennelték a Medve-barlangot, virtuálisan is látogatható lesz

Premier, hogy 3D-sen szkennelték a Románia legszebb barlangjának tartott Medve-barlangot: ennek köszönhetően lehetőség nyílik a földalatti környezetnek a legnagyobb pontossággal történő dokumentálására.

Háromdimenziósan szkennelték a Medve-barlangot, virtuálisan is látogatható lesz
2025. március 27., csütörtök

Nicușor Dant magányos farkasnak, Crin Antonescut kisebbik rossznak nevezte az RMDSZ politikusa

Nicușor Dan egy magányos farkas, aki államfőként nem fogja tudni jó irányban megváltoztatni az országot – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere.

Nicușor Dant magányos farkasnak, Crin Antonescut kisebbik rossznak nevezte az RMDSZ politikusa
2025. március 27., csütörtök

Önálló állam-e a Székelyföld? A magyar prefektustól vár választ az EMSZ

Barabási Antal Szabolcstól, Maros megye nemrég hivatalába lépett prefektusától vár választ az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) arra, hogy a hivatalos román álláspont szerint „önálló, más állam-e” a Székelyföld.

Önálló állam-e a Székelyföld? A magyar prefektustól vár választ az EMSZ
2025. március 27., csütörtök

Idén is Kaszoján kezdődik az erdélyi magyar ifjúsági fesztiválok sora

Új lendülettel vágott neki a munkának az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) új vezetősége. Május 2–3-án tartják meg az erdélyi magyar ifjúsági fesztiválok „szezonnyitó” táborát.

Idén is Kaszoján kezdődik az erdélyi magyar ifjúsági fesztiválok sora
2025. március 27., csütörtök

NATO-támaszpont építéséhez kér a román kormány területet egy erdélyi megyei önkormányzattól

Egy 66 236 négyzetméteres terület átadását kéri a román kormány a Szeben megyei önkormányzattól a nagyszebeni repülőtér közelében épülő NATO katonai támogató egység számára.

NATO-támaszpont építéséhez kér a román kormány területet egy erdélyi megyei önkormányzattól
2025. március 27., csütörtök

Betörtek az újszentesi református templomba, nyomoz a rendőrség

Betörtek a nemrég teljesen felújított újszentesi református templomba csütörtökre virradó éjjel. Szűcs András Ottó, a Temesvárral szomszédos község lelkésze a Krónikának elmondta, a kamerák rögzítették, amint egy férfi kifeszített egy kis ablakot.

Betörtek az újszentesi református templomba, nyomoz a rendőrség
2025. március 27., csütörtök

Minden idők legnagyobb büdzséjét költi ebben az évben Kolozsvár

Közel egymilliárd euróból gazdálkodik ebben az évben Kolozsvár, a város költségvetését csütörtökön szavazta meg a képviselő-testület.

Minden idők legnagyobb büdzséjét költi ebben az évben Kolozsvár