Mennyi hely jut a népi kultúrának az oktatásban?

A népi kultúra fontos szerepet kapott az 1975-ös tantervben

A népi kultúra fontos szerepet kapott az 1975-ös tantervben

Fotó: Virginás-Tar Emese

Mennyire van jelen a népi kultúra az iskolai oktatásban? Van-e helye a népköltészetnek, a népmeséknek a tantervekben, vagy egyre inkább kiszorulnak az iskolai anyagból? A múltba visszatekintve azt láthatjuk, hogy még a rendszerváltás előtti diktatórikus, kisebbségellenes rendszerben is része volt az oktatásnak a népi kultúra, a magyar folklór. Virginás-Tar Emese muzeológust faggattuk a témában.

Tóth Gödri Iringó

2025. március 24., 13:572025. március 24., 13:57

2025. március 24., 14:142025. március 24., 14:14

Március 18–19-én Kolozsváron zajlott a Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, valamint az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága által szervezett konferencia, amelynek témája a romániai magyar néprajzkutatás elmúlt 35 éve és az új kihívások voltak. Az eseményen Virginás-Tar Emese muzeológus is előadást tartott, amelyben a népi kultúra és az oktatás kapcsolatát vette górcső alá.

A Maros Megyei Múzeum muzeológusa egy nagyívű kutatás aprócska szeleteként vizsgálta az 1975-ös magyar irodalom és ének-zene tanterveket, arra keresve a választ, hogy miként jelent meg bennük a folklór.

Mint az előadást követően a Krónika megkeresésére elmondta: kutatása nem volt egyszerű, mert ezek az oktatási anyagok nem voltak szisztematikusan archiválva, így könyvtárakat és magángyűjteményeket kellett végig járnia, hogy összeállítsa az anyagot.

Akkoriban a tantervek erősen ideologikus keretek között működtek, de érdekes módon a népi kultúra megőrzésének igénye is megjelent bennük.

Az 5–8. osztályos magyar irodalom-tananyagban szinte minden évfolyamon kiemelt szerepet kapott a folklór:

  • 5. osztályban a mesék és mondák domináltak, a János Vitéz és Illyés Gyula 77 magyar népmese című kötete is szerepelt a kötelező olvasmányok között. A fogalmazási gyakorlatok témái között is sok néprajzi ihletésű volt, például Meseországban vagy Falunk a toronyból.
  • 6. osztályban a népballadák kerültek előtérbe, amelyek a tanulók erkölcsi és világnézeti nevelését is szolgálták. A folklórt itt már nem pusztán mesevilágként, hanem egy szenvedő, de erkölcsös nép történeteként ábrázolták.
  • 7. osztályban a népdalokat tanították. Érdekesség, hogy a tanterv szerint ezeket nem kellett külön énektanárnak tanítania – a magyartanár is átvehette ezt a feladatot.
  • 8. osztályban a népművészet, a népszokások és a folklór már egy egész fejezetet kapott. A tananyag Csak tiszta forrásból címmel foglalta össze a népi hagyományokat, és hangsúlyozta, hogy ezek a műköltészet alapját képezik.

korábban írtuk

„A magyar népi kultúrában nem húzódnak országhatárok” – Erdélyi és magyarországi néprajzkutatók konferenciája Kolozsváron
„A magyar népi kultúrában nem húzódnak országhatárok” – Erdélyi és magyarországi néprajzkutatók konferenciája Kolozsváron

A romániai magyar néprajzkutatás elmúlt 35 évére, valamint az új kihívásokra és új kutatásokra összpontosító, nagyszabású konferenciát szervez Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság.

A tantervek sajátossága, hogy bár következetesen jelen volt bennük a folklór, az oktatás módszertana és szerkezete nem volt mindig egységes. Az 5. osztály tanterve például rendkívül részletes volt, míg a későbbi évfolyamok anyagai sokkal vázlatosabbak lettek. Virginás-Tar Emese kutatása azt is kimutatta, hogy

az 1980-as években bizonyos szerzők – például Illyés Gyula vagy Kós Károly – egyszerűen kikerültek a tankönyvekből, de a folklór maga érintetlen maradt, és jelentős részt képviselt egészen 1989-ig (és utána is).

Az 5–8. osztályos tanterv népi tematikájú részei sokaknak ismerősek lehetnek, hiszen az 1975-ös terv nem csak hogy a rendszerváltás előtt maradt még sokáig érvényben, hanem a kilencvenes, majd a kétezres években is sokan ezek alapján tanulták – kisebb kiegészítésekkel, változásokkal – a magyar nyelv és irodalom tárgyat. A népi kultúra ugyanakkor nem csak a magyar irodalom és nyelvtan órákon jelent meg. A zeneoktatásban is hangsúlyt kapott, ahol a gyermekdalok és népdalok képezték az alapot, mielőtt a diákok komolyabb zenei művekkel ismerkedtek volna meg. Rajzórákon nem volt külön magyar tananyag, de a népművészet iránti érdeklődést a tanterv támogatta.

A fiatal néprajzkutató munkája arra is rávilágít, hogy a korszakban javasolták néprajzkör szervezését.

„Azt írja, hogy az ifjú néprajzkutatókat és népköltészeti gyűjtőket szeretnének nevelni, szeretnék felébreszteni a tanulókban a népművészet iránti érdeklődést, és azt, hogy a népművészeti értékeknek a megőrzőivé és gyűjtőivé váljanak ezek a gyerekek. A szöveg élő műfajként tekint a folklórra, tehát azt mondja, hogy menjenek ki, gyűjtsenek, látogassanak múzeumot, próbáljanak meg közel kerülni hozzá, még ha különböző médiumokon, például tévén, rádión keresztül is”

– részletezte Virginiás-Tar Emese.

Idézet
Van itt egy ellentmondás, hisz egyfelől a tanterv szerint az irodalom ernyője alatt képzelték el a folklórt, másfelől a néprajzi kör leírásánál egyértelműen azt mondják, hogy ez egy olyan élő műfaj, ami nem papíron, hanem változataiban él, amihez közel kell menni, amit gyűjteni lehet”

– fejtette ki a muzeológus.

És hogy mi a helyzet ma? Az utóbbi évtizedekben az oktatás folyamatos változásban van.

A 1990-es évektől bevezetett alternatív tankönyvek és a tantervi reformok egyre inkább individualizálták a tananyagot, így nehéz meghatározni, hogy ma mekkora szerepet kap a népi kultúra az iskolákban.

Virginás-Tar Emese kutatása ugyan a múltat tárta fel, de kérdéseket vet fel a jelenre és a jövőre vonatkozóan is. Arra keresi a választ, hogy miként és milyen formában lehetne biztosítani, hogy a népi kultúra továbbra is része legyen az oktatásnak.

korábban írtuk

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok
Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok

Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 27., péntek

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között

„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között
2025. június 27., péntek

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján

Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján
2025. június 27., péntek

Évek óta nem működik a több mint egymillió lejből felújított öntözőrendszer

Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.

Évek óta nem működik a több mint egymillió lejből felújított öntözőrendszer
2025. június 27., péntek

A parajdi bányakatasztrófa a Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalán

Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.

A parajdi bányakatasztrófa a Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalán
2025. június 27., péntek

Erdélyben viharokkal, máshol kánikulával küszködnek

Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Erdélyben viharokkal, máshol kánikulával küszködnek
2025. június 25., szerda

Bihar megye akvaparkjai turisták ezreit vonzzák, Kolozs megye a nyomukba sem ér

Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.

Bihar megye akvaparkjai turisták ezreit vonzzák, Kolozs megye a nyomukba sem ér
2025. június 25., szerda

Év végéig is eltarthat az akut ivóvízprobléma a Kis-Küküllő menti településeken

Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.

Év végéig is eltarthat az akut ivóvízprobléma a Kis-Küküllő menti településeken
2025. június 25., szerda

Pert nyert a prefektúra, elveszik a visszaszolgáltatott falut

Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.

Pert nyert a prefektúra, elveszik a visszaszolgáltatott falut
2025. június 25., szerda

Elhunyt Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, közíró, az Iliescu-rezsim első politikai menekültje

Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.

Elhunyt Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, közíró, az Iliescu-rezsim első politikai menekültje
2025. június 25., szerda

Három jármű ütközött Élesd terelőútján, két személy életét vesztette

Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.

Három jármű ütközött Élesd terelőútján, két személy életét vesztette