„A magyar népi kultúrában nem húzódnak országhatárok” – Erdélyi és magyarországi néprajzkutatók konferenciája Kolozsváron

néprajzkutatók

A Kriza János Néprajzi Társaság 1994-ben vásárolta kolozsvári székházát, amelyet a közelmúltban felújítottak, kibővítettek

Fotó: Kriza János Néprajzi Társaság

A romániai magyar néprajzkutatás elmúlt 35 évére, valamint az új kihívásokra és új kutatásokra összpontosító, nagyszabású konferenciát szervez Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság. Az eseményen erdélyi és magyarországi szakmabeliek is előadásokat tartanak.

Kiss Judit

2025. március 13., 14:382025. március 13., 14:38

2025. március 13., 14:392025. március 13., 14:39

A néprajzkutatók konferenciája kettős ünnep: egyrészt szakmai visszatekintés, másrészt a a Kriza János Néprajzi Társaság felújított, megújult, kibővített székházának a szakmai avatója is – mondta el a Krónika megkeresésére a március 18–20-án tartandó rendezvényről Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) elnöke. A konferencia előadásai az eddig elért eredményekkel, illetve az új utakkal, kutatási irányvonalakkal és célokkal, a jövőkép felvázolásával foglalkoznak – olvasható a KJNT közleményében. A szakmai rendezvényt március 18-án, 14 órakor nyitják meg a KJNT székházában (Croitorilor/Mike u. 15.).

néprajzkutatók Galéria

Jakab Albert Zsolt néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke egy korábbi konferencián

Fotó: Kriza János Néprajzi Társaság

Az erdélyi magyar néprajzoktatás, -kutatás és -gyűjtés terén kiemelkedő munkát végző kolozsvári intézménynek otthont adó épületet tavaly november végén adták át.

A konferencia részletes programja megtekinthető a www.kjnt.ro honlapon, a rendezvényre minden érdeklődőt szívesen látnak a szervezők: a KJNT, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézete és az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság. A megnyitón köszöntőt mond Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Grezsa Csaba főkonzul és Jakab Albert Zsolt, aki kérdésünkre arról is beszélt, hogy a konferencián fele-fele arányban vesznek részt magyarországi és erdélyi szakemberek: az első napon zömmel magyarországiak, a másodikon inkább erdélyiek.

Mint kifejtette, az elmúlt 35 évben az erdélyi néprajzi szakma mindig is jó kapcsolatokat ápolt a magyarországi társintézményekkel, néprajzi intézetekkel, múzeumokkal, és a KJNT korábbi konferenciáin is mindig részt vettek magyarországi szakemberek.

„A honlapon egyébként fel vannak sorolva a partnerintézmények, amelyekkel baráti meg intézményes kapcsolataink vannak. A népi kultúrának ugyanis olyan értelemben nincsenek határai, hogy nem áll meg mondjuk Biharkeresztesnél és a magyar kulturális jelenségek gyökereinek történeti kutatása a magyar nyelvterületen belül értendő.

Tehát amikor áttekintjük az elmúlt 35 év eredményeit és az új kihívásokat, akkor csakis ebben a keretben tudunk gondolkodni, a magyar nyelvterület keretében, pontosan úgy, amint a nyelvészet és az irodalom” – mutatott rá Jakab Albert Zsolt.

néprajzkutatók Galéria

Novemberben adták át a magyar kormány jóvoltából felújított, kibővített székházat Kolozsváron

Fotó: Kriza János Néprajzi Társaság

A magyarországi szakmabeliek közül Kolozsváron előad többek közt Kemecsi Lajos, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, Balogh Balázs, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a Néprajztudományi Intézet igazgatója, Cseri Miklós, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, Bali János docens, az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszék vezetője.

Amint a KJNT visszatekintésében szerepel,

35 éve, 1990. március 18-án, Kolozsváron, az unitárius egyház tanácstermében tartotta alakuló ülését a Kriza János Néprajzi Társaság. A Társaság már alakulásakor azt a célt tűzte ki, hogy intézményi hátteret biztosítson az erdélyi – a romániai – magyar néprajzi gyűjtő- és kutatómunkához, majd később ehhez társult az egyetemi néprajzi képzés támogatása,

illetve egy önálló kutatóintézet létrehozása, mely nem csupán szakmai és infrastrukturális hátteret biztosít az erdélyi/romániai magyar népi kultúra feltárására és elemzésére koncentráló kutatások számára, hanem önálló kutatási programok, tudományos ülések, könyvbemutatók, vitafórumok, könyvkiadás és archívum, illetve digitális adatbázisok építése révén kanalizálja azok eredményeit.

néprajzkutatók Galéria

Szőcsné Gazda Enikő és Pozsony Ferenc néprajzkutatók egy korábbi konferencián

Fotó: Kriza János Néprajzi Társaság

A Társaság 1994-ben székházat vásárolt, majd ezt 2004-ben újabb felületekkel bővítette. 2021-ben a magyar kormány támogatásával a Társaság megvásárolta az épület földszintjét,

a hozzá tartozó pincével, padlástérrel és kerttel, és 2022-ben hozzálátott a teljes épület, udvar és kert felújításához, illetve átépítéséhez. Így az alapítás évfordulója mellett a kibővült és megújult székházat is ünneplik.

„Az elmúlt 35 év alatt a Társaság hosszú utat járt be az intézményesülés és a kutatói, illetve tudományszervezői úton egyaránt és ennek az évfordulónak az apropóján nemcsak ünnepelni, hanem az eddig elért tudományos eredmények bemutatására és a jövőben ránk váró feladatok és kihívások számbavételére is sort szeretnénk keríteni. Az élő/organikus néphagyományok kutatásával kapcsolatos módszerek, elméletek, eredmények és feladatok áttekintése mellett,

a társadalmi-kulturális kontextus megváltozásával szorosan összekapcsolódó jelenségeket, többek között a hagyományápolás különböző formáinak és regisztereinek, a néprajzi örökség mibenlétének, illetve a népi kultúrával kapcsolatos tudástermelés szerkezetének kérdéseit kívánjuk körüljárni” – szerepel a közleményben.

A tudományos konferencia célja kettős: (1) számvetés az eddig elért eredményeket illetően és (2) új utak, kutatási irányvonalak és célok kijelölése, a jövőkép felvázolása. Ezért mindenkit arra kérnek, hogy egy ünnepi előadás keretében mutassa be, hogy az általa képviselt intézmény és/vagy kutatási terület felől nézve melyek tekinthetőek a magyar néprajzkutatás legkiemelkedőbb eredményeinek és/vagy jövőbeli feladatainak.

néprajzkutatók Galéria

A Kriza János Néprajzi Társaság 35 éve, 1990. március 18-án alakult meg Kolozsváron

Fotó: Kriza János Néprajzi Társaság

A háromnapos konferencián – a teljesség igénye nélkül – a következő témákban és területekről várnak előadásokat:

  • az egyetemi szintű néprajzi képzés múltja és jövője;
  • monografikus vizsgálatok és esetelemzések: eredmények és feladatok;
  • változó terep, régi és új módszerek a népi kultúra kutatásában;
  • korszakonként hogyan alakult és milyen fogalmak mentén zajlott a népi kultúráról való (tudományos) beszédmód?;
  • eredmények és kihívások a kortárs néprajzi muzeológiában;
  • az archívumok szerepe és kortárs feladatai a néprajzi kutatásokban (adatbázisépítés és digitalizáció);
  • a népi kultúra és a néprajzi tudás reprezentációjának különböző formái.

korábban írtuk

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve
Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve

Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 27., péntek

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között

„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között
2025. június 27., péntek

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján

Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján
2025. június 27., péntek

Évek óta nem működik a több mint egymillió lejből felújított öntözőrendszer

Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.

Évek óta nem működik a több mint egymillió lejből felújított öntözőrendszer
2025. június 27., péntek

A parajdi bányakatasztrófa a Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalán

Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.

A parajdi bányakatasztrófa a Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalán
2025. június 27., péntek

Erdélyben viharokkal, máshol kánikulával küszködnek

Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Erdélyben viharokkal, máshol kánikulával küszködnek
2025. június 25., szerda

Bihar megye akvaparkjai turisták ezreit vonzzák, Kolozs megye a nyomukba sem ér

Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.

Bihar megye akvaparkjai turisták ezreit vonzzák, Kolozs megye a nyomukba sem ér
2025. június 25., szerda

Év végéig is eltarthat az akut ivóvízprobléma a Kis-Küküllő menti településeken

Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.

Év végéig is eltarthat az akut ivóvízprobléma a Kis-Küküllő menti településeken
2025. június 25., szerda

Pert nyert a prefektúra, elveszik a visszaszolgáltatott falut

Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.

Pert nyert a prefektúra, elveszik a visszaszolgáltatott falut
2025. június 25., szerda

Elhunyt Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, közíró, az Iliescu-rezsim első politikai menekültje

Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.

Elhunyt Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, közíró, az Iliescu-rezsim első politikai menekültje
2025. június 25., szerda

Három jármű ütközött Élesd terelőútján, két személy életét vesztette

Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.

Három jármű ütközött Élesd terelőútján, két személy életét vesztette