A népi kultúra fontos szerepet kapott az 1975-ös tantervben
Fotó: Virginás-Tar Emese
Mennyire van jelen a népi kultúra az iskolai oktatásban? Van-e helye a népköltészetnek, a népmeséknek a tantervekben, vagy egyre inkább kiszorulnak az iskolai anyagból? A múltba visszatekintve azt láthatjuk, hogy még a rendszerváltás előtti diktatórikus, kisebbségellenes rendszerben is része volt az oktatásnak a népi kultúra, a magyar folklór. Virginás-Tar Emese muzeológust faggattuk a témában.
2025. március 24., 13:572025. március 24., 13:57
2025. március 24., 14:142025. március 24., 14:14
Március 18–19-én Kolozsváron zajlott a Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, valamint az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága által szervezett konferencia, amelynek témája a romániai magyar néprajzkutatás elmúlt 35 éve és az új kihívások voltak. Az eseményen Virginás-Tar Emese muzeológus is előadást tartott, amelyben a népi kultúra és az oktatás kapcsolatát vette górcső alá.
Mint az előadást követően a Krónika megkeresésére elmondta: kutatása nem volt egyszerű, mert ezek az oktatási anyagok nem voltak szisztematikusan archiválva, így könyvtárakat és magángyűjteményeket kellett végig járnia, hogy összeállítsa az anyagot.
Az 5–8. osztályos magyar irodalom-tananyagban szinte minden évfolyamon kiemelt szerepet kapott a folklór:
A romániai magyar néprajzkutatás elmúlt 35 évére, valamint az új kihívásokra és új kutatásokra összpontosító, nagyszabású konferenciát szervez Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság.
A tantervek sajátossága, hogy bár következetesen jelen volt bennük a folklór, az oktatás módszertana és szerkezete nem volt mindig egységes. Az 5. osztály tanterve például rendkívül részletes volt, míg a későbbi évfolyamok anyagai sokkal vázlatosabbak lettek. Virginás-Tar Emese kutatása azt is kimutatta, hogy
Az 5–8. osztályos tanterv népi tematikájú részei sokaknak ismerősek lehetnek, hiszen az 1975-ös terv nem csak hogy a rendszerváltás előtt maradt még sokáig érvényben, hanem a kilencvenes, majd a kétezres években is sokan ezek alapján tanulták – kisebb kiegészítésekkel, változásokkal – a magyar nyelv és irodalom tárgyat. A népi kultúra ugyanakkor nem csak a magyar irodalom és nyelvtan órákon jelent meg. A zeneoktatásban is hangsúlyt kapott, ahol a gyermekdalok és népdalok képezték az alapot, mielőtt a diákok komolyabb zenei művekkel ismerkedtek volna meg. Rajzórákon nem volt külön magyar tananyag, de a népművészet iránti érdeklődést a tanterv támogatta.
„Azt írja, hogy az ifjú néprajzkutatókat és népköltészeti gyűjtőket szeretnének nevelni, szeretnék felébreszteni a tanulókban a népművészet iránti érdeklődést, és azt, hogy a népművészeti értékeknek a megőrzőivé és gyűjtőivé váljanak ezek a gyerekek. A szöveg élő műfajként tekint a folklórra, tehát azt mondja, hogy menjenek ki, gyűjtsenek, látogassanak múzeumot, próbáljanak meg közel kerülni hozzá, még ha különböző médiumokon, például tévén, rádión keresztül is”
– részletezte Virginiás-Tar Emese.
– fejtette ki a muzeológus.
És hogy mi a helyzet ma? Az utóbbi évtizedekben az oktatás folyamatos változásban van.
Virginás-Tar Emese kutatása ugyan a múltat tárta fel, de kérdéseket vet fel a jelenre és a jövőre vonatkozóan is. Arra keresi a választ, hogy miként és milyen formában lehetne biztosítani, hogy a népi kultúra továbbra is része legyen az oktatásnak.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.
Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.
Eladásra kínálja a temesvári önkormányzatnak az egykori neves virágkertész, Mühle Vilmos házát az a romaklán, amely korábban megszerezte az ingatlant, és amellyel az önkormányzat régóta pereskedett az illegális átalakítások miatt.
A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.
Pénteken 24 megyében és Bukarestben kánikula várható. A nappali hőmérséklet eléri a 37 Celsius-fokot, a hőmérséklet-páratartalom mutató pedig meghaladja a kritikus 80 egységet.
szóljon hozzá!