Mennyi hely jut a népi kultúrának az oktatásban?

A népi kultúra fontos szerepet kapott az 1975-ös tantervben

A népi kultúra fontos szerepet kapott az 1975-ös tantervben

Fotó: Virginás-Tar Emese

Mennyire van jelen a népi kultúra az iskolai oktatásban? Van-e helye a népköltészetnek, a népmeséknek a tantervekben, vagy egyre inkább kiszorulnak az iskolai anyagból? A múltba visszatekintve azt láthatjuk, hogy még a rendszerváltás előtti diktatórikus, kisebbségellenes rendszerben is része volt az oktatásnak a népi kultúra, a magyar folklór. Virginás-Tar Emese muzeológust faggattuk a témában.

Tóth Gödri Iringó

2025. március 24., 13:572025. március 24., 13:57

2025. március 24., 14:142025. március 24., 14:14

Március 18–19-én Kolozsváron zajlott a Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, valamint az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága által szervezett konferencia, amelynek témája a romániai magyar néprajzkutatás elmúlt 35 éve és az új kihívások voltak. Az eseményen Virginás-Tar Emese muzeológus is előadást tartott, amelyben a népi kultúra és az oktatás kapcsolatát vette górcső alá.

A Maros Megyei Múzeum muzeológusa egy nagyívű kutatás aprócska szeleteként vizsgálta az 1975-ös magyar irodalom és ének-zene tanterveket, arra keresve a választ, hogy miként jelent meg bennük a folklór.

Mint az előadást követően a Krónika megkeresésére elmondta: kutatása nem volt egyszerű, mert ezek az oktatási anyagok nem voltak szisztematikusan archiválva, így könyvtárakat és magángyűjteményeket kellett végig járnia, hogy összeállítsa az anyagot.

Akkoriban a tantervek erősen ideologikus keretek között működtek, de érdekes módon a népi kultúra megőrzésének igénye is megjelent bennük.

Az 5–8. osztályos magyar irodalom-tananyagban szinte minden évfolyamon kiemelt szerepet kapott a folklór:

  • 5. osztályban a mesék és mondák domináltak, a János Vitéz és Illyés Gyula 77 magyar népmese című kötete is szerepelt a kötelező olvasmányok között. A fogalmazási gyakorlatok témái között is sok néprajzi ihletésű volt, például Meseországban vagy Falunk a toronyból.
  • 6. osztályban a népballadák kerültek előtérbe, amelyek a tanulók erkölcsi és világnézeti nevelését is szolgálták. A folklórt itt már nem pusztán mesevilágként, hanem egy szenvedő, de erkölcsös nép történeteként ábrázolták.
  • 7. osztályban a népdalokat tanították. Érdekesség, hogy a tanterv szerint ezeket nem kellett külön énektanárnak tanítania – a magyartanár is átvehette ezt a feladatot.
  • 8. osztályban a népművészet, a népszokások és a folklór már egy egész fejezetet kapott. A tananyag Csak tiszta forrásból címmel foglalta össze a népi hagyományokat, és hangsúlyozta, hogy ezek a műköltészet alapját képezik.

korábban írtuk

„A magyar népi kultúrában nem húzódnak országhatárok” – Erdélyi és magyarországi néprajzkutatók konferenciája Kolozsváron
„A magyar népi kultúrában nem húzódnak országhatárok” – Erdélyi és magyarországi néprajzkutatók konferenciája Kolozsváron

A romániai magyar néprajzkutatás elmúlt 35 évére, valamint az új kihívásokra és új kutatásokra összpontosító, nagyszabású konferenciát szervez Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság.

A tantervek sajátossága, hogy bár következetesen jelen volt bennük a folklór, az oktatás módszertana és szerkezete nem volt mindig egységes. Az 5. osztály tanterve például rendkívül részletes volt, míg a későbbi évfolyamok anyagai sokkal vázlatosabbak lettek. Virginás-Tar Emese kutatása azt is kimutatta, hogy

az 1980-as években bizonyos szerzők – például Illyés Gyula vagy Kós Károly – egyszerűen kikerültek a tankönyvekből, de a folklór maga érintetlen maradt, és jelentős részt képviselt egészen 1989-ig (és utána is).

Az 5–8. osztályos tanterv népi tematikájú részei sokaknak ismerősek lehetnek, hiszen az 1975-ös terv nem csak hogy a rendszerváltás előtt maradt még sokáig érvényben, hanem a kilencvenes, majd a kétezres években is sokan ezek alapján tanulták – kisebb kiegészítésekkel, változásokkal – a magyar nyelv és irodalom tárgyat. A népi kultúra ugyanakkor nem csak a magyar irodalom és nyelvtan órákon jelent meg. A zeneoktatásban is hangsúlyt kapott, ahol a gyermekdalok és népdalok képezték az alapot, mielőtt a diákok komolyabb zenei művekkel ismerkedtek volna meg. Rajzórákon nem volt külön magyar tananyag, de a népművészet iránti érdeklődést a tanterv támogatta.

A fiatal néprajzkutató munkája arra is rávilágít, hogy a korszakban javasolták néprajzkör szervezését.

„Azt írja, hogy az ifjú néprajzkutatókat és népköltészeti gyűjtőket szeretnének nevelni, szeretnék felébreszteni a tanulókban a népművészet iránti érdeklődést, és azt, hogy a népművészeti értékeknek a megőrzőivé és gyűjtőivé váljanak ezek a gyerekek. A szöveg élő műfajként tekint a folklórra, tehát azt mondja, hogy menjenek ki, gyűjtsenek, látogassanak múzeumot, próbáljanak meg közel kerülni hozzá, még ha különböző médiumokon, például tévén, rádión keresztül is”

– részletezte Virginiás-Tar Emese.

Idézet
Van itt egy ellentmondás, hisz egyfelől a tanterv szerint az irodalom ernyője alatt képzelték el a folklórt, másfelől a néprajzi kör leírásánál egyértelműen azt mondják, hogy ez egy olyan élő műfaj, ami nem papíron, hanem változataiban él, amihez közel kell menni, amit gyűjteni lehet”

– fejtette ki a muzeológus.

És hogy mi a helyzet ma? Az utóbbi évtizedekben az oktatás folyamatos változásban van.

A 1990-es évektől bevezetett alternatív tankönyvek és a tantervi reformok egyre inkább individualizálták a tananyagot, így nehéz meghatározni, hogy ma mekkora szerepet kap a népi kultúra az iskolákban.

Virginás-Tar Emese kutatása ugyan a múltat tárta fel, de kérdéseket vet fel a jelenre és a jövőre vonatkozóan is. Arra keresi a választ, hogy miként és milyen formában lehetne biztosítani, hogy a népi kultúra továbbra is része legyen az oktatásnak.

korábban írtuk

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok
Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok

Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 24., hétfő

Elkészült a marosvásárhelyi Nemzeti Színház három nyelven elérhető mobilos alkalmazása

A marosvásárhelyi Nemzeti Színház közölte, hogy elkészült a teátrum három – magyar, román és angol – nyelven elérhető alkalmazása.

Elkészült a marosvásárhelyi Nemzeti Színház három nyelven elérhető mobilos alkalmazása
2025. március 24., hétfő

Közvetlen repülőjárat nélkül marad Kolozsvár és Budapest

Áprilistól átmenetileg felfüggeszti a Kolozsvár–Budapest-járatát az Aeroexpress Regional légitársaság – közölte hétfőn a magyar légitársaság.

Közvetlen repülőjárat nélkül marad Kolozsvár és Budapest
2025. március 24., hétfő

Gyergyói csapat nyerte a Bölcs diákok verseny országos döntőjét

Gyergyószentmiklósi csapat nyerte a 15. Bölcs diákok verseny országos döntőjét Kolozsváron, a győztes csapat felkészítő tanára a vetélkedő egykori résztvevője.

Gyergyói csapat nyerte a Bölcs diákok verseny országos döntőjét
2025. március 24., hétfő

Aranyérmet szerzett a kolozsvári BBTE közgazdász diákcsapata Kínában

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatos közgazdász hallgatóinak győzelmével zárult a 29. alkalommal megrendezett NIBS Worldwide Case Competition.

Aranyérmet szerzett a kolozsvári BBTE közgazdász diákcsapata Kínában
2025. március 24., hétfő

Kitoloncoltak 11 távolkeleti bevándorlót, öt évig nem léphetnek az EU területére

A bevándorlásügyi hivatal aradi menekültközpontjának „vendégei” közül 11-et kitoloncoltak az országból. A bangladesi és Srí Lanka-i állampolgárok többsége illegálisan érkezett Romániába, és Nyugat-Európába szándékoztak menni.

Kitoloncoltak 11 távolkeleti bevándorlót, öt évig nem léphetnek az EU területére
2025. március 24., hétfő

Közvitán a javaslat, miszerint nem lehet majd dohányozni a kolozsvári buszmegállókban

Kolozsvár egyes közterein csak a kijelölt helyeken lehetne dohányozni – ezt tartalmazza az a javaslat, amelyet hétfőn bocsátott közvitára a kincses város vezetése.

Közvitán a javaslat, miszerint nem lehet majd dohányozni a kolozsvári buszmegállókban
2025. március 24., hétfő

Húsvét előtt elkészül az új gyalogoshíd a Maros felett

A polgármesteri hivatal illetékesei szerint már húsvét előtt használatba adják Arad legújabb gyalogoshídját, amely a népszerű kiránduló és szabadidős hely, a Csálai-erdő és az úgynevezett Hármassziget között teremt összeköttetést.

Húsvét előtt elkészül az új gyalogoshíd a Maros felett
2025. március 24., hétfő

Rengett a föld a Székelyföld közelében

A Richter-skálán 4-es erősségű földrengés volt hétfő délelőtt 10.14 órakor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Rengett a föld a Székelyföld közelében
Rengett a föld a Székelyföld közelében
2025. március 24., hétfő

Rengett a föld a Székelyföld közelében

2025. március 24., hétfő

Szeles, esős időjárással indul a hét az ország számos vidékén

Tizenhárom megyére érvényes elsőfokú szélriadót adott ki hétfőn reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Szeles, esős időjárással indul a hét az ország számos vidékén
2025. március 23., vasárnap

Németh Zsolt: a tavalyi hatszázezer erdélyi magyar szavazatban az EMSZ munkája is benne van

Székelykeresztúron tartotta tisztújító Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Szövetség. A párt élére két évre megválasztott Zakariás Zoltán beszédében úgy fogalmazott: ,,Szerepünk adott. Szükség van ránk, s csak rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk".

Németh Zsolt: a tavalyi hatszázezer erdélyi magyar szavazatban az EMSZ munkája is benne van