Méltatlanul mellőzött a Görgény völgye: látványosságokból nincs hiány, mégis elkerülik a turisták

Vendégfogadó. A vadászatra, a csendre vagy éppenséggel a szűk baráti társaságra vágyók kereshetik fel az egykori királyi kastélyt •  Fotó: Szucher Ervin

Vendégfogadó. A vadászatra, a csendre vagy éppenséggel a szűk baráti társaságra vágyók kereshetik fel az egykori királyi kastélyt

Fotó: Szucher Ervin

Maros megye turisztikai térképén a Görgény mente méltatlanul elhalványul Szováta és a Sóvidék, illetve Segesvár és a környező szász falvak mögött. Holott a Királyok völgye, ahogyan jobbára a helyiek nevezik, a természet vadságával és a még megőrzött épített örökséggel mindenképpen megér legalább egy egynapos kirándulást.

Szucher Ervin

2021. augusztus 14., 09:042021. augusztus 14., 09:04

2021. augusztus 14., 09:072021. augusztus 14., 09:07

Szászrégent a jelenleg végállomásnak számító Laposnyateleppel valamikor keskeny nyomtávú vasút és aszfaltozott műút kötötte össze. Előbbiből már csak a töltés maradt, utóbbi felemássá alakult. Régentől Dulcsa keleti határáig megőrizte minőségét, onnantól felfele azonban szekérúttá degradálódott. A megyei önkormányzat hosszú évek óta lemondott a kátyúzásáról, gazdaságosabbnak tartotta, ha évente egyszer lekövezi.

Az infrastruktúra finomvegyes állapota, a színvonalas művelődési-szórakoztató rendezvények és a turistacsalogató programok hiánya, a gyengébb népszerűsítés mind-mind magyarázat lehet arra, miért is kerülik a látogatók a Görgény völgyét.

A mintegy 55 kilométeres szakaszon hiába kínál minden település legalább egy-két turistacsalogató látványosságot, a vendégek száma messze elmarad azokétól, akik Szovátát és környékét vagy Segesvárt választják kikapcsolódásuk úti céljául. Pedig aki egyszer a Királyok völgyébe látogat, nagy valószínűséggel másodjára is visszatér.

Rögtön Régen után kezdődhet a kaland

Ahogy a 153 C jelzésű megyei úton elhagyjuk Szászrégen helységnévtábláját, szó szerint is a Görgény mente sűrűjében találhatjuk magunkat. Az 1932 óta védett területnek számító Mocsárerdő egy olyan hely, ahol a több száz esztendős kocsányos tölgyek száma a háromszázat is meghaladja.

Az első település egyben a völgy legjelentősebb helysége is: a Rákóczi-hegy alatti, 1281 óta jegyzett Görgényszentimre a középkortól a 19. századig mezővárosi státust élvezett. A községközponttá degradált település most is az egykori kisváros jegyeit viseli magán.

A Szent Imrének szentelt temploma mellett az épített örökség leglátványosabb példájának a felemás állapotban lévő Rákóczi–Teleki–Bornemisza-kastély számít.

A valamikor színmagyar településen álló épület elődjét 1642-ben I. Rákóczi György építtette vadászkastélynak, késő reneszánsz stílusban. Kevesen tudják, hogy 1662-ben erdélyi országgyűlést is tartottak benne, ezt követően viszont évtizedekig lakatlanul állt. Évtizedekkel később, a 18. század első felében az új tulajdonos, Bornemisza János a dombtetőn lévő vár köveinek felhasználásával, barokk stílusban helyreállította és kibővítette.

Az épület nem úszta meg az 1848-as forradalmat, pontosabban a Szentimrét körülvevő román falvak lakóinak haragját. A parasztok feldúlták a kastélyt, de a család 1855-re helyreállította. A Bornemiszák kivonulása után a bécsi udvar tett szert az épületre és annak csodálatos dendrológiai parkjára. Ferenc József osztrák császár 1881-ben fiának, Rudolfnak adományozta, a trónörökös – mindössze két évig – vadászkastélyként használta. A császár fia, egy másik, a Bécs melletti mayerlingi vadászkastélyban elkövetett öngyilkossága után, a monarchia 1893-ben erdészeti és erdőőri iskolát létesített. A közel százhúsz éves múltra visszatekintő tanintézményből az 1987/88-as tanév óta szorították ki teljesen a magyar osztályokat.

Néhány esztendeje az iskola is elhagyta a lelakott épületet, és új, a célra sokkal inkább megfelelő ingatlanegyüttesbe költözött.

A kastély udvarára a portás hangulatának függvényében lehet bejutni. Az ódon falak mellett érdemes egy kiadós sétát tenni a dendrológiai parkba, illetve az ösvényen felkapaszkodni Rákóczi-vár romjaihoz és a hegytetőn álló római katolikus kápolnához.

Dumitru Suceava ökomosógépe alig tíz-tizenöt perc alatt képes tisztára mosni bármilyen ruhaneműt •  Fotó: Szucher Ervin Galéria

Dumitru Suceava ökomosógépe alig tíz-tizenöt perc alatt képes tisztára mosni bármilyen ruhaneműt

Fotó: Szucher Ervin

Libánfalvi forgatag

Egy faluval feljebb, a színromán Libánfalván érdemes egy negyedórányira bekanyarodni Dumitru Suceava portájára. A Mitu Doinii de la moară néven ismert férfi bárkit szívesen lát, aki kíváncsi az ősei által készített forgatagra. Az általa ökomosógépként emlegetett szerkezet, az udvarra bevezetett Görgény-patak mellékágának köszönhetően, alig tíz-tizenöt perc alatt képes tisztára mosni bármilyen ruhaneműt, pokrócot vagy szőnyeget. Amint a neve is sugallja: mosópor nélkül.

Idézet
„Voltak itt már az urak a megyétől, a múzeumtól, nézték, csodálták, és állítólag UNESCO-örökségnek akarják nyilvánítani. Egy biztos: jobban működik, mint bármely drága mosógép!”

– dicsekszik a férfi, majd a zsilipet felhúzva, a hitelesség kedvéért egy rövid, de valóban hatékony bemutatót tart. Mint kiderül, sokan járnak hozzá mosni, még a szomszédos Hodákról is. A fizetség jelképes és „kétirányú”: egy-egy pohár pálinka vagy üveg sör – amit hol a vendég, hol a házigazda tesz az asztalra.

A havasokból lezúduló, udvarba bevezetett patakocska hídját átlépve a látogató egy ódon vízimalomban találja magát. Állítólag még a 19. század második felében épült, és ma is működik. „De idestova harminc éve csak árammal” – sajnálkozik Mitu bá, aki viszont szomszédjával, Ioan Todorannal nem tett le arról, hogy egy szép napon megjavítsa. Az idős Todoran fia, Ionuţ a szomszédban pisztrángtenyészdét hozott létre, ahová a környékbelieken kívül Vásárhelyről, sőt a Mezőségről is kijárnak a vásárlók.

Pisztráng és puliszka

Továbbhaladva, ahogy a völgy szűkül, kezdenek megjelenni a villák és vendéglátóipari egységek is. Maria Suceava a környék egyik legnagyobb és legkellemesebb panzióját vezeti. Mint mondja, soha nem hitte volna, hogy vendéglátásból fog élni, de amikor a 2010-es évek első felében megadatott, hogy európai uniós forrásokra pályázzanak, a férje gondolt egy merészet, és belevágott.

A gyermekekről, Ovidiuról és Pauláról elnevezett 26 helyes, vendéglővel és konferenciateremmel rendelkező panziót 2013-ban nyitotta meg. Azóta számos visszajáró vendéget szolgáltak ki.

Arra a kérdésre, hogy mi vonzza a turistákat, Suceava asszony elmondja, hogy a természet szépsége és csendje, a vendégszeretet és a jó konyha. Mindenek fölött a sült pisztrángot ajánlja puliszka körítéssel, amely nemcsak a románok, hanem a visszatérő székelyföldi és magyarországi vendégek kedvence is.

Ahhoz, hogy nagyobb legyen az idegenforgalom, feltétlenül elkelne még egy sípálya, mondja Maria Suceava, és ezt megerősíti Adina Gruia, a libánfalvi önkormányzat szakreferense is.

Különben télen, a szilveszteri buli után lakatot lehet tenni az épületre. Szovátán legalább tíz éve közbeszéd témáját képezi egy síparadicsom kialakítása a Mezőhavason. Ez a Görgény mentieknek is kapóra jönne, hisz az 1774 méteres csúcs nem csak légvonalban van közel, több erdei úton nyugati irányból is aránylag könnyen megközelíthető.

Nyári idényben a kerékpár- és quad-kölcsönzési lehetőségével lehet élménydúsabbá tenni az itt töltött napokat.

Bár a hangosan felzúgó négykerekes járgány nem igazán illik a Via Transilvanica túraösvényeire és a védett állatfajok erdejébe. Ennél sokkal csendesebb és kulturáltabb időtöltést kínál Dimitrie Sturdza herceg magán vadászati múzeuma, ahol a Svájcban letelepedett nemes a világ szinte összes kontinenséről begyűjtött trófeái megcsodálhatók. Azoknak, tegyük hozzá, akik időben bejelentkeznek és időpontot egyeztetnek az épület gondnokával.

Látványosságokból nincs hiány. Aki egyszer ellátogat a Királyok völgyébe, nagy valószínűséggel másodjára is visszatér •  Fotó: Szucher Ervin Galéria

Látványosságokból nincs hiány. Aki egyszer ellátogat a Királyok völgyébe, nagy valószínűséggel másodjára is visszatér

Fotó: Szucher Ervin

Királyi, elnöki, majd magánkastély

A völgy utolsó települése talán egyben a legvonzóbb is. Az erdő mélyén fekvő Laposnya már régóta megszűnt faluként létezni. Ma már egy exkluzív üdülőtelep, ahová a vadászatra, a csendre vagy éppenséggel a szűk baráti társaságra vágyók érkeznek az egykori királyi kastélyba. Ferdinánd román király felkérésére az épületet ugyanaz a Karl Liman tervezte, akinek a nevéhez fűződik az építészeti remekműnek számító sinaiai Peleş-kastély is.

A laposnyai jóval kisebb és szerényebb; nem nyári rezidenciaként, hanem vadászati célból épült. Erre használták államosítás után is; előbb Gheorghe Gheorghiu-Dej, majd Nicolae Ceauşescu egyik kedvenc helye volt,

ahová időnként visszahúzódhatott.

Ha valaki azt hinné, hogy a legutóbbi kommunista diktátor megalomán ízlésének megfelelően rendezték át, az téved. Az 1933-ban elkészült gerendaépítményben sem aranycsapok, sem márványlépcsők nincsenek; a vadászkastély az, aminek annak idején a román uralkodó, majd a trónon őt követő II. Károly és I. Mihály elképzelte. Annyi, hogy a kapu nem mindenki előtt áll nyitva.

Míg régebb a szeku emberei őrizték avatatlan szemek elől, ma a kastélyt megszerző marosvásárhelyi magánvállalkozó emberei óvják a hívatlan vendégek elől.

Merthogy Paul Philippe herceg sikertelenül pereskedett az ingatlanért. „Ceauşescu nem módosított szinte semmit, csak azt a hatalmas agancsot hozta, amely trófeaként ott látható a falon” – mutat az egyik ajtó fölé Maria Fărcaş, aki férjével az egyik melléképületben lakik.

Mielőtt megkérdeznénk, hogy az ország „első számú vadásza” mikor lőtte a szarvast, a gondnok asszony felvilágosít, hogy Ceauşescu nem a Görgényi-havasokban ejtette el a nagyvadat, hanem Borszékon túl, Tölgyesen. Egészen pontosan ötvenöt esztendővel ezelőtt, 1966. szeptember 23-án.

És szintén a volt diktátorhoz, pontosabban feleségéhez köthető az a bizonyos subának nevezett, négy lábon álló, asztal magasságú társasjáték, amelyet Elena utasítására a szászrégeni sportszergyárban készítettek el.

„Ez volt az elvtársnő kedvenc játéka, állítólag órákig képes volt a négy rekesz valamelyikébe célozgatni” – mondja Maria Fărcaş. A „subát” a román irodalom nagy klasszikusa, Mihail Sadoveanu sakkozó asztala, valamint a modern kor billiárd-, illetve csocsóasztala egészíti ki. Idegenvezetőnk a vitrálokra és a fából készült burkolatra hívja fel a figyelmünket. Utóbbin egy milliméternyi hasadás nincs, annyira pontos munkát végeztek ezelőtt kilenc évtizeddel. „Gyermekként én is gyakran hallottam az öregektől, mikor lehet és mikor nem szabad kivágni a fát. Szerintük teleholdkor volt a leginkább ajánlott. Nem mint ma, hogy egyik nap még fütyül rajta a rigó, másnap a szárítóban találjuk, harmadnap meg az asztalosműhelyben” – szólal meg a vidéki ezermester az asszonyban.

Kastélytúránk közepette megérkezik a férje is, Ioan, aki elmondja, hogy feleségével a takarítástól a favágásig, a vendégek köszöntésétől a tálalásig szinte mindent maguk végeznek.

Ha jól utánaszámolunk, nem is oly sok pénzért: a tízszobás kastélyt egy húszfős társaság mintegy háromezer lejért bérelheti egy péntektől vasárnapig tartó hétvégére. A kastély szomszédságában érdemes ellátogatni a pisztrángos tavakhoz, és az 1779-ben épült Szent Miklós ortodox fatemplomba, amely eredetileg a kincsesfői híveket szolgálta. A görögkeleti egyház 1939-ben döntött a lebontásáról és a laposnyai vadászkastély szomszédságába való költöztetéséről.

Gyermektábor az erdő mélyén

A kastélytól mintegy húszperces sétára, 970 méter magasságban fekszik az egykori pionírtábor. Fénykorában turnusokban háromszáz gyermek fogadására is alkalmas volt, de a rendszerváltást követően teljesen lepusztult. Amióta a hatóságok ismét felismerték a turisztikai potenciálját, és bizonyos épületeit kipofozták, félszáz gyermek fogadására alkalmas. Vakációban iskolások és sportolók lepik el, becsengetés után inkább az erdei munkások veszik igénybe.

Idézet
„A túrázáson és focizáson kívül nemigen lehet itt semmit csinálni. Esetleg a telefont simogatni, ami nagy szó, hiszen Erdőlibánfalvától felfele, ahogy elfogy az aszfalt, eltűnik a jel is”

– mondja Sorina Matei, aki férjével együtt a tábor mindenesei. Innen már jóformán nincs tovább. A Gyergyói-medencébe átívelő megyei út sokáig csak traktorok, erőgépek, szekerek vagy terepjárók által volt használható. Most már kisautóval is át lehet merészkedni Gyergyóremetére – türelem és tengely kérdése az egész. Laposnyáig viszont mindenképpen megéri feljönni, ha nem másra, egy egynapos kirándulásra.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Orbán Viktor a Krónikának: a nemzetrészek támogatása nem szívesség, hanem kormányzati kötelesség

Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor a Krónikának: a nemzetrészek támogatása nem szívesség, hanem kormányzati kötelesség
2025. július 05., szombat

„Mindnyájunk ügyvédje tudott lenni”. Gyászbeszédekkel, kedvenc nótájával búcsúztak Kincses Elődtől

Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.

„Mindnyájunk ügyvédje tudott lenni”. Gyászbeszédekkel, kedvenc nótájával búcsúztak Kincses Elődtől
2025. július 05., szombat

Jön! Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel a Krónikán

Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.

Jön! Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel a Krónikán
2025. július 05., szombat

Eloltották a Cibles-hegységben kiütött vegetációtüzet

Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.

Eloltották a Cibles-hegységben kiütött vegetációtüzet
2025. július 05., szombat

Jövő héten megnyílhat Erdély legújabb gyorsforgalmi útja

A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Jövő héten megnyílhat Erdély legújabb gyorsforgalmi útja
2025. július 04., péntek

A nagyváradi rendőrségi fogdában gyakori ,,vendégek” a részeg sofőrök

Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.

A nagyváradi rendőrségi fogdában gyakori ,,vendégek” a részeg sofőrök
2025. július 04., péntek

Főként székelyföldi fiúk kezdik ősszel tanulmányaikat a gyulafehérvári papnevelő intézetben

Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).

Főként székelyföldi fiúk kezdik ősszel tanulmányaikat a gyulafehérvári papnevelő intézetben
2025. július 04., péntek

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett Kincses Előd temetésén Marosvásárhelyen

Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett Kincses Előd temetésén Marosvásárhelyen
2025. július 04., péntek

Megvalósult az álom, otthonra lelt a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség

Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.

Megvalósult az álom, otthonra lelt a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség
2025. július 04., péntek

Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, sokallta a megyei önkormányzat a finanszírozás rá eső részét

Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.

Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, sokallta a megyei önkormányzat a finanszírozás rá eső részét