A szovátai Ács Ilonka és József biomézet termel és méhviaszból készít gyertyákat, szobrocskákat
Fotó: Makkay József
Karácsony táján kelendő ajándéknak számítanak a méhészeti termékek. A méhviaszból készült gyertyák és különböző szobrocskák régi idők hangulatát idézik, amikor a méhviasz volt a gyertyaöntés alapanyaga. A biomézet termelő Ács család méhészetében jártunk a Maros megyei Szovátán.
2022. december 25., 17:282022. december 25., 17:28
Méhviaszból készít gyertyákat, ünnepi dísztárgyakat a szovátai Ács család, amelynek tagjai méhészkedéssel foglalkoznak. Ács Ilonka a ház nappalijának asztalán mutatja be, hogyan készülnek a viaszból öntött gyertyák és szobrocskák. A család októbertől készül a viasztermékek karácsonyi főszezonjára, így a gyertyaöntés látványos bemutatása nem okoz különösebb gondot. A kaptárokból begyűjtött méhviaszt Ács József készíti elő olvasztható nyersanyaggá.
Legkeresettebb termékük természetesen a méz, de a vásárlók virágport, propoliszt, lépes mézet, méhpempőt és viaszból készült termékeket is szívesen vásárolnak. A Parajd és Székelyudvarhely irányába tartó főút mentén, a porta utcafrontján kialakított kis bemutató üzletük előtt gyakran megállnak átutazók és helyiek egyaránt. A Maros megyei fürdővárosban ők az egyetlen, méhészeti biotermékeket forgalmazó méhészcsalád, aki nem csak állítja magáról, hogy vegyszermentes árut kínál, hanem bevizsgált termékei valóban azok, és erről tanúsítványa is van.
A laikus azt gondolná, hogy a méhviaszból készült gyertyák esetében nincs különösebb jelentősége, hogy a méhész milyen gyógyszereket használ méhbetegségek ellen, vagy a kaptárba beférkőző kártevők megfékezésére. A valóságban más a helyzet.
Fotó: Makkay József
,,A kaptárból begyűjtött méhviaszban propolisz-, méz- és virágpormaradvány található. Ha a méhész erős gyógyszereket és különböző vegyszereket használ, a szermaradványok nem csak a mézben, hanem a viaszban is fellelhetők, így a gyertya égésterméke az emberi szervezetbe is bejut. A természetbarát méhészetből származó viasz gyertyájának füstje egészséges, másrészt jótékonyan hat a felső légúti betegségekben szenvedőkre” – magyarázza Ilonka asszony.
Az egészségesebb életmódra való törekvés maga után vonja, hogy egyre többen használnak természetes viaszból készülő gyertyákat. Ácsék a 60 Celsius fokra felmelegített, folyékony méhviaszt szilikonból készült formákba öntik. A szilikonformák ma már beszerezhetők méhészeti szakboltokban is, az Ács család által használt öntőformákat azonban az egyik rokon készíti.
A fél óra alatt megszilárduló szobrocskákról a könnyen szétnyitható szilikont sokszor újra lehet hasznosítani. De nem csak öntéssel készülnek gyertyák, hanem a vékony műlép feltekerésével is. Idén a tekert műléptermékek a keresettebbek, de a többi áru iránt is élénk az érdeklődés.
Fotó: Makkay József
Többféle ajándékdoboz készül az ünnepre, mindenikben van viaszgyertya, viaszjászol vagy más ünnepi szobrocska. A környéken azonban nem csak a kész viasztermékeknek van keletje, hanem a viaszöntés elsajátításának is. Ács Ilonka gyerekekkel érkező kismamák számára szervez bemutatókat a családi házban, ahol meg lehet tanulni a gyertyakészítés fortélyait. A gyerekek szeretik a viaszöntést, a helyi iskola diákjai körében is élénk az érdeklődés e régi mesterség iránt. Az alapanyagot méhészektől lehet beszerezni, így aki fantáziát lát a karácsonyt vagy húsvétot megelőző családi szobrászkodásban, az belevághat.
Miközben a konyhán a két kiskorú Ács-gyerek segítségével folyik a szobrászkodás, Ács Józseffel kinézünk a kert végében álló kaptárszállító kamionhoz, amelyen a méhcsaládok telelnek. A kamion és az utánfutó belsejében, a kaptárak között naponta megforduló gazda folyamatosan ellenőrzi a méhcsaládokat. Téli eleségként a mézzel bőven ellátott családok nyugodt körülmények között telelnek, hogy a tavaszi hordás idején új ,,évadot” kezdjenek az ország különböző részein.
Az olténiai tavaszi vándorlásnak több állomása van: egyhetes turnusokban költözik a méhész egy-egy segítővel egyik helyszínről a másikra Dolj és Vâlcea megyébe. Május végén, júniusban az erdei málna és az egyéb mézelő növények virágzása kezdődik a székelyföldi hegyekben. A nyári hordás azonban itt nem ér véget: az éves méhészprogramba egy dobrudzsai hárs- és napraforgó-legelő is bekerül. A bioméhésznek sokkal körültekintőbben kell megszerveznie a vándorlást, hogy a környéken ne legyen vegyszerezett mezőgazdasági parcella, amelynek szermaradványai bekerülhetnek a mézbe.
Fotó: Makkay József
Vendéglátóm szerint ez ma már nem akkora probléma, mint tíz-húsz évvel ezelőtt, mert a magas biogazdálkodási agrártámogatásoknak köszönhetően egyre többen foglalkoznak szántóföldi biotermeléssel. Amelyik mezőgazdász ért a szakmájához, az virágzás és beporzás idején örömmel fogadja a méhészt, hiszen a méhek szerepvállalása nagyban hozzájárul a magasabb hektárhozamokhoz.
A két évtizede főállású méhészként elköteleződött Ács család magyarországi vendégmunkáról tért haza, hogy otthon, Szovátán éljen meg a gazdálkodásból. ,,Jól döntöttünk, amikor a bioméztermelést választottuk. Termékeit Németországban értékesítő marosvásárhelyi mézkereskedő ajánlotta fel a lehetőséget, és mi éltünk vele. Németországból jött előadók mutatták be, hogy mit jelent a bioméhészet, ezt követően a romániai szakhatóságtól szereztük meg a szükséges bizonyítványt” – meséli a méhész az indulás történetét.
Az Ács család a megtermelt teljes mézmennyiséget jó áron tudná exportálni, öt évvel ezelőtt mégis úgy döntött, hogy Szovátán kis bemutatóüzletet nyit, hogy helyben is tudják forgalmazni méhészeti termékeiket. Ács József az értékesítésben fontosnak tartja a „több lábon állást”, még akkor is, ha az exportra kínált biomézért ma olyan árat fizetnek, hogy jobban megéri nagy tételben eladni, mint üvegkannákba tölteni és felcímkézni.
Fotó: Makkay József
A keleti országokból nagy mennyiségben érkező, gyenge minőségű, de olcsó importmézet a hazaival összekeverő romániai mézforgalmazó cégek leverik a méz árát, így nehéz pár lejjel többet kérni a bizonyíthatóan vegyszermentes, tiszta termékért. Ács Ilonka szerint az utóbbi időben mégis kezd növekedni a tudatos vásárlók tábora, akik a mézet nem a nagyáruházakból szerzik be, hanem személyesen vagy a vásárokban keresik meg a minőségi termékeket kínáló méhészeket. A bővülő hazai vásárlói törzsgárdára szeretné a szovátai méhészcsalád is alapozni gazdaságát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!