A mennyország előcsarnokában: megújult az Ákosok egykori monostora

Az átfogó korszerűsítés már tavasszal befejeződött, az ünnepségre azonban a koronavírus-járvány miatt csak most kerülhetett sor •  Fotó: Rostás Szabolcs

Az átfogó korszerűsítés már tavasszal befejeződött, az ünnepségre azonban a koronavírus-járvány miatt csak most kerülhetett sor

Fotó: Rostás Szabolcs

Hálaadó istentisztelet keretében avatták fel vasárnap Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemlékét, az uniós forrásokból felújított ákosi református templomot. Az ünnepi szónokok reményüknek adtak hangot, miszerint további 800 év elteltével is magyarul imádkoznak majd az istenházában.

Rostás Szabolcs

2020. szeptember 13., 17:112020. szeptember 13., 17:11

2020. szeptember 13., 18:392020. szeptember 13., 18:39

A koronavírus-járvány miatt több hónapos csúszással szentelték fel Szatmár megye legrégebbi épületét, Ákos református templomát, ez azonban nem akadályozta meg a település magyar közösségének tagjait abban, hogy méltóképpen megünnepeljék a számos tekintetben páratlan istenháza korszerűsítését.

Idézet
Ha valaki belép az ákosi templom kapuján, úgy érezheti, hogy a mennyország előcsarnokában van”

– hangzott el a vasárnap délutáni avatóünnepségen. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke igehirdetésében hangsúlyozta: ha valamiért évszázadokkal ezelőtt megépítették, megőrizték, majd megújították az ákosi templomot, az azért van, mert az emberek isten trónusára tekintenek a Földről. „Ha valamiért bánkódni kell, akkor minden elrontott, kiüresített, más célra használt templom miatt kell. Minden templom miatt szakadjon meg a szívünk, amit lebontanak, mert isten trónusa ellen tesznek” – jelentette ki a püspök.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Dobai Zoltán lelkipásztor bevallotta: a felújítás három évvel ezelőtti elkezdésekor picit megijedt, ám egyházi felettese volt az első, aki bátorította. „Rendkívüli templomunk van, rendkívüli a mostani helyzet is, ugyanakkor rendkívüli barátaink vannak, és rendkívüli az Úristen is. Több évtizedre, évszázadra sikerült megőriznünk ezt a hajlékot, ezért adunk most hálát” – állapította meg az ákosi lelkipásztor, aki közölte,

a magyar kormány 15 millió forinttal támogatta a helyi gyülekezetet.

Potápi Árpád János, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi beszédében felhívta a figyelmet, hogy az ákosi templom nem csak a királyhágómelléki egyházkerület egyik ékköve, hanem a magyar nemzet, művelődéstörténet egyik kiváló építménye is. Közölte, a magyar kormány arra törekedett az elmúlt évtizedben, hogy a szimbolikus jelentőségű jogszabályok megalkotásán túlmenően a külhoni magyarok szülőföldjükön tudjanak boldogulni, ezt szolgálja a gazdaságfejlesztés, intézményfejlesztés szerte a Kárpát-medencében.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

„Csak Erdélyben és a Partiumban több száz templomot újítottunk fel, többet építettünk is, minden történelmi egyház számára. Se szeri, se száma azoknak a településeknek, amelyek élvezik a magyar kormány támogatását.

Idézet
A közösségeinket úgy kell megerősíteni, hogy történjen bármilyen baj, azok megállják a helyüket, és a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben se szenvedjen csorbát az a nemzeti összetartozás, amelyet sikerült jelentősen megerősíteni”

– hangoztatta Potápi Árpád, hozzátéve: bár nehézkes a fizikai kapcsolattartás, az idei nemzeti összetartozás, szolidaritás éve is bizonyítja, hogy a magyarság túl tud lenni a nehézségeken, a járványhelyzeten.

korábban írtuk

Soltész: tíz év alatt több mint 3000 templom újult meg a Kárpát-medencében
Soltész: tíz év alatt több mint 3000 templom újult meg a Kárpát-medencében

Tíz év alatt több mint háromezer templom újult meg a Kárpát-medencében – emelte ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap a Fejér megyei Bodajkon, ahol átadták a megújult Segítő Szűz Mária kegyhelyet.

Az államtitkár egyébként a közelgő helyhatósági választásokra tekintettel arra kérte a partiumi magyarokat, hogy támogassák szavazatukkal az RMDSZ jelöltjeit. Pataki Csaba, a Szatmár megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke azt emelte ki, hogy Szatmár megye legrégebbi, ember keze nyomát viselő építménye

azért tudott kibírni tatárt, törököt, németet, oroszt, mert egy valami nem változott benne: magyarul dicsérték benne az istent, előbb a katolikusok, majd a reformátusok.

A tanácselnök reményének adott hangot, miszerint 800 év elteltével is keresztény magyar emberek fognak szolgálni, fohászkodni az ákosi református templomban.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

A mintegy 2000 lelkes, 43 százalékban magyarok (többségében reformátusok) lakta Szatmár megyei község 800 éves műemlék templomát európai uniós forrásból, a 2014-2020-as Regionális Operatív Program keretében újították fel. A 2017-ben kezdődött, 2,2 millió lej értékű (a református egyháznak a költségvetés két százalékát kellett állnia) munkálatok felölelték az impozáns templom rekonstrukcióját, ezen túlmenően a projekt megcélozta az istenháza értékeinek társadalmi célú hasznosítását, az épített örökség megőrzése által erősíteni a helyi református egyházközség társadalmi szerepét, a látogatószám növelését. Az átfogó korszerűsítés már tavasszal befejeződött, és eredetileg májusban tervezték felszentelni, az ünnepségre azonban a koronavírus-járvány miatt csak most kerülhetett sor.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Az ákosi templom a Kárpát-medence egyik legnagyobb bazilikális elrendezésű, és talán az eredeti állapotát legjobban őrző román kori temploma.

A Kraszna-menti település mai református istenháza a középkori Ákos nemzetség családi monostoraként épült a 12-13. században, hogy az időközben létrehozott birtokközpont közös imádkozó és temetkezőhelyet nyújtson a szerteágazó nemzetségnek. A 16. század második felétől a templomot a reformátusok használják, a 17. században tűzvész és török is pusztította az épületet, mely annyira megrongálódott, hogy a gyülekezet évtizedekig csak a karzat védelmében tarthatta istentiszteleteit. Villámcsapás miatt 1747-ben ismét tűz ütött ki a nagy nehézségek árán rendbe tett templomban, amelynek azóta elpusztult mennyezetét Pataki Asztalos János készítette el, s vélhetően az ő munkái a festett padok, a szószékkorona és a stallumok is.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

A templom jelenlegi formáját a 12. században kapta, háromhajós, két homlokzati tornyos, félköríves főapszissal kelet felé záródó, a hajóban síkmennyezetes, az oldalhajókban pedig nyitott födémű, téglából épült bazilika, amelynek nyugati karzatát az északi mellékhajó falához lapuló falépcsőn lehetett megközelíteni.

A középkori kolostor épületét az eddigi régészeti ásatások során nem sikerült megtalálni, ám feltárták a középkori és kora újkori temető számtalan sírját, és az is bizonyítást nyert, hogy északon ugyancsak félköríves apszisú kápolna csatlakozott az istenházához.

A templom külsejét az ikerablakokkal áttört kéttornyú nyugati homlokzat uralja, amelyet lizénákkal és ívsorral keretelt mezők díszítenek. A templom bazilikális jellegét az adja, hogy a középső, magasabb főhajó mellé két alacsonyabb oldalhajó épült, amelyeket négyzetes pilléreken nyugvó árkádsor választ el mindkét oldalon a központi résztől. A mellékhajók keleti végének falában ívesen záródó oltárfülkék ülnek. Az alföldi román kori építkezésekre jellemzően a falakat téglákból emelték s csupán a két félkörívesen záródó kapunál és a toronyablakoknál és a sisaknál használtak faragott követ.

A templom 1896 és 1902 között jelentősebb javításon és átalakításon esett át Schulek Frigyes építész vezetésével. A középkori falazat helyreállítása mellett ekkor készült el a főhajó oromzati fala, valamint a déli torony két felső és az északi torony legfelső szintje a csürlős toronysisakkal, továbbá a nyugati portikusz. Az impozáns megjelenésű templom Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemléke.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 17., kedd

Meghaladta a literenkénti 3000 milligrammot a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja

Újabb hullámban jutott magas sótartalmú víz a Kis-Küküllőbe a parajdi sóbányánál zajló hétfői munkálatok nyomán, így a folyó vizében a sókoncentráció kedden meghaladta a literenkénti 3000 milligrammot.

Meghaladta a literenkénti 3000 milligrammot a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja
2025. június 17., kedd

Elsőfokú árvízvédelmi készültség érvényes kedd éjfélig a Sebes-Körösön

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) a Sebes-Körös vízgyűjtő területére.

Elsőfokú árvízvédelmi készültség érvényes kedd éjfélig a Sebes-Körösön
2025. június 17., kedd

BBTE: Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák

Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemre, a felsőoktatási intézményben 150-200 magyarországi egyetemi hallgató tanul évente – mondta kedden Markó Bálint tanulmányi rektorhelyettes.

BBTE: Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák
2025. június 17., kedd

A nyomtatott erdélyi magyar sajtó is súlyosan megsínylené az áfaemelést, figyelmeztet a MÚRE

A deficitcsökkentő intézkedések keretében a lehetséges áfaemelésnek a nyomtatott sajtóra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet a MÚRE. Az újságíró-szervezet a közszolgálati rádió, illetve televízió nehéz helyzetére is figyelmeztet.

A nyomtatott erdélyi magyar sajtó is súlyosan megsínylené az áfaemelést, figyelmeztet a MÚRE
2025. június 17., kedd

Elhalasztott hídavató: hiányosságokat fedeztek fel a 165 millió lejes építményen

Az aradi önkormányzat ellenőrző szakbizottsága technikai hiányosságokat fedezett fel a Partiumot és a Bánságot összekötő ferdekábeles hídon, ezért kötelezte a tervezőt és a kivitelezőt, hogy javítsák ki a hibákat.

Elhalasztott hídavató: hiányosságokat fedeztek fel a 165 millió lejes építményen
2025. június 17., kedd

Mélybe zuhant egy lift Temesváron, négyen is kórházba kerültek

Büntetőeljárást indított a Temes megyei rendőrség, miután kedden három személy – köztük egy gyermek – egy temesvári tömbház felvonójával a második emelet magasságából a mélybe zuhant.

Mélybe zuhant egy lift Temesváron, négyen is kórházba kerültek
2025. június 17., kedd

Új szakokkal is várja a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a felvételizőket

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a 2025–2026-os tanévre 5598 tandíjmentes helyet hirdet meg az alapképzésre felvételizőknek, emellett több, mint 10 000 tandíjköteles hely áll az érdeklődők rendelkezésére.

Új szakokkal is várja a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a felvételizőket
2025. június 17., kedd

Több erdélyi megyében is viharosra fordul az időjárás

Viharokra figyelmeztet kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Több erdélyi megyében is viharosra fordul az időjárás
2025. június 17., kedd

Parajdi sóbánya: nincs közvetlen omlásveszély, de gondot okoz a lakosság vízellátása

Az országos vízügyi igazgatóság katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.

Parajdi sóbánya: nincs közvetlen omlásveszély, de gondot okoz a lakosság vízellátása
2025. június 17., kedd

Két hónapig ingyen kölcsönözhetők a kerékpármegosztó rendszer biciklijei a partiumi megyeszékhelyen

A kedvezménnyel az aradi önkormányzatnak az a célja, hogy minél szélesebb körben népszerűsítse a közösségi biciklikölcsönzést és az alternatív közlekedési eszközöket.

Két hónapig ingyen kölcsönözhetők a kerékpármegosztó rendszer biciklijei a partiumi megyeszékhelyen