A mennyország előcsarnokában: megújult az Ákosok egykori monostora

A koronavírus-járvány miatt több hónapos csúszással szentelték fel Szatmár megye legrégebbi épületét, Ákos református templomát, ez azonban nem akadályozta meg a település magyar közösségének tagjait abban, hogy méltóképpen megünnepeljék a számos tekintetben páratlan istenháza korszerűsítését.

– hangzott el a vasárnap délutáni avatóünnepségen. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke igehirdetésében hangsúlyozta: ha valamiért évszázadokkal ezelőtt megépítették, megőrizték, majd megújították az ákosi templomot, az azért van, mert az emberek isten trónusára tekintenek a Földről. „Ha valamiért bánkódni kell, akkor minden elrontott, kiüresített, más célra használt templom miatt kell. Minden templom miatt szakadjon meg a szívünk, amit lebontanak, mert isten trónusa ellen tesznek” – jelentette ki a püspök.

Dobai Zoltán lelkipásztor bevallotta: a felújítás három évvel ezelőtti elkezdésekor picit megijedt, ám egyházi felettese volt az első, aki bátorította. „Rendkívüli templomunk van, rendkívüli a mostani helyzet is, ugyanakkor rendkívüli barátaink vannak, és rendkívüli az Úristen is. Több évtizedre, évszázadra sikerült megőriznünk ezt a hajlékot, ezért adunk most hálát” – állapította meg az ákosi lelkipásztor, aki közölte,

a magyar kormány 15 millió forinttal támogatta a helyi gyülekezetet.

Potápi Árpád János, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi beszédében felhívta a figyelmet, hogy az ákosi templom nem csak a királyhágómelléki egyházkerület egyik ékköve, hanem a magyar nemzet, művelődéstörténet egyik kiváló építménye is. Közölte, a magyar kormány arra törekedett az elmúlt évtizedben, hogy a szimbolikus jelentőségű jogszabályok megalkotásán túlmenően a külhoni magyarok szülőföldjükön tudjanak boldogulni, ezt szolgálja a gazdaságfejlesztés, intézményfejlesztés szerte a Kárpát-medencében.

„Csak Erdélyben és a Partiumban több száz templomot újítottunk fel, többet építettünk is, minden történelmi egyház számára. Se szeri, se száma azoknak a településeknek, amelyek élvezik a magyar kormány támogatását.

– hangoztatta Potápi Árpád, hozzátéve: bár nehézkes a fizikai kapcsolattartás, az idei nemzeti összetartozás, szolidaritás éve is bizonyítja, hogy a magyarság túl tud lenni a nehézségeken, a járványhelyzeten.

Soltész: tíz év alatt több mint 3000 templom újult meg a Kárpát-medencében

Tíz év alatt több mint háromezer templom újult meg a Kárpát-medencében – emelte ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap a Fejér megyei Bodajkon, ahol átadták a megújult Segítő Szűz Mária kegyhelyet.

Az államtitkár egyébként a közelgő helyhatósági választásokra tekintettel arra kérte a partiumi magyarokat, hogy támogassák szavazatukkal az RMDSZ jelöltjeit. Pataki Csaba, a Szatmár megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke azt emelte ki, hogy Szatmár megye legrégebbi, ember keze nyomát viselő építménye

azért tudott kibírni tatárt, törököt, németet, oroszt, mert egy valami nem változott benne: magyarul dicsérték benne az istent, előbb a katolikusok, majd a reformátusok.

A tanácselnök reményének adott hangot, miszerint 800 év elteltével is keresztény magyar emberek fognak szolgálni, fohászkodni az ákosi református templomban.

A mintegy 2000 lelkes, 43 százalékban magyarok (többségében reformátusok) lakta Szatmár megyei község 800 éves műemlék templomát európai uniós forrásból, a 2014-2020-as Regionális Operatív Program keretében újították fel. A 2017-ben kezdődött, 2,2 millió lej értékű (a református egyháznak a költségvetés két százalékát kellett állnia) munkálatok felölelték az impozáns templom rekonstrukcióját, ezen túlmenően a projekt megcélozta az istenháza értékeinek társadalmi célú hasznosítását, az épített örökség megőrzése által erősíteni a helyi református egyházközség társadalmi szerepét, a látogatószám növelését. Az átfogó korszerűsítés már tavasszal befejeződött, és eredetileg májusban tervezték felszentelni, az ünnepségre azonban a koronavírus-járvány miatt csak most kerülhetett sor.

Az ákosi templom a Kárpát-medence egyik legnagyobb bazilikális elrendezésű, és talán az eredeti állapotát legjobban őrző román kori temploma.

A Kraszna-menti település mai református istenháza a középkori Ákos nemzetség családi monostoraként épült a 12-13. században, hogy az időközben létrehozott birtokközpont közös imádkozó és temetkezőhelyet nyújtson a szerteágazó nemzetségnek. A 16. század második felétől a templomot a reformátusok használják, a 17. században tűzvész és török is pusztította az épületet, mely annyira megrongálódott, hogy a gyülekezet évtizedekig csak a karzat védelmében tarthatta istentiszteleteit. Villámcsapás miatt 1747-ben ismét tűz ütött ki a nagy nehézségek árán rendbe tett templomban, amelynek azóta elpusztult mennyezetét Pataki Asztalos János készítette el, s vélhetően az ő munkái a festett padok, a szószékkorona és a stallumok is.

A templom jelenlegi formáját a 12. században kapta, háromhajós, két homlokzati tornyos, félköríves főapszissal kelet felé záródó, a hajóban síkmennyezetes, az oldalhajókban pedig nyitott födémű, téglából épült bazilika, amelynek nyugati karzatát az északi mellékhajó falához lapuló falépcsőn lehetett megközelíteni.

A középkori kolostor épületét az eddigi régészeti ásatások során nem sikerült megtalálni, ám feltárták a középkori és kora újkori temető számtalan sírját, és az is bizonyítást nyert, hogy északon ugyancsak félköríves apszisú kápolna csatlakozott az istenházához.

A templom külsejét az ikerablakokkal áttört kéttornyú nyugati homlokzat uralja, amelyet lizénákkal és ívsorral keretelt mezők díszítenek. A templom bazilikális jellegét az adja, hogy a középső, magasabb főhajó mellé két alacsonyabb oldalhajó épült, amelyeket négyzetes pilléreken nyugvó árkádsor választ el mindkét oldalon a központi résztől. A mellékhajók keleti végének falában ívesen záródó oltárfülkék ülnek. Az alföldi román kori építkezésekre jellemzően a falakat téglákból emelték s csupán a két félkörívesen záródó kapunál és a toronyablakoknál és a sisaknál használtak faragott követ.

A templom 1896 és 1902 között jelentősebb javításon és átalakításon esett át Schulek Frigyes építész vezetésével. A középkori falazat helyreállítása mellett ekkor készült el a főhajó oromzati fala, valamint a déli torony két felső és az északi torony legfelső szintje a csürlős toronysisakkal, továbbá a nyugati portikusz. Az impozáns megjelenésű templom Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemléke.