A mennyország előcsarnokában: megújult az Ákosok egykori monostora

Az átfogó korszerűsítés már tavasszal befejeződött, az ünnepségre azonban a koronavírus-járvány miatt csak most kerülhetett sor •  Fotó: Rostás Szabolcs

Az átfogó korszerűsítés már tavasszal befejeződött, az ünnepségre azonban a koronavírus-járvány miatt csak most kerülhetett sor

Fotó: Rostás Szabolcs

Hálaadó istentisztelet keretében avatták fel vasárnap Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemlékét, az uniós forrásokból felújított ákosi református templomot. Az ünnepi szónokok reményüknek adtak hangot, miszerint további 800 év elteltével is magyarul imádkoznak majd az istenházában.

Rostás Szabolcs

2020. szeptember 13., 17:112020. szeptember 13., 17:11

2020. szeptember 13., 18:392020. szeptember 13., 18:39

A koronavírus-járvány miatt több hónapos csúszással szentelték fel Szatmár megye legrégebbi épületét, Ákos református templomát, ez azonban nem akadályozta meg a település magyar közösségének tagjait abban, hogy méltóképpen megünnepeljék a számos tekintetben páratlan istenháza korszerűsítését.

Idézet
Ha valaki belép az ákosi templom kapuján, úgy érezheti, hogy a mennyország előcsarnokában van”

– hangzott el a vasárnap délutáni avatóünnepségen. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke igehirdetésében hangsúlyozta: ha valamiért évszázadokkal ezelőtt megépítették, megőrizték, majd megújították az ákosi templomot, az azért van, mert az emberek isten trónusára tekintenek a Földről. „Ha valamiért bánkódni kell, akkor minden elrontott, kiüresített, más célra használt templom miatt kell. Minden templom miatt szakadjon meg a szívünk, amit lebontanak, mert isten trónusa ellen tesznek” – jelentette ki a püspök.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Dobai Zoltán lelkipásztor bevallotta: a felújítás három évvel ezelőtti elkezdésekor picit megijedt, ám egyházi felettese volt az első, aki bátorította. „Rendkívüli templomunk van, rendkívüli a mostani helyzet is, ugyanakkor rendkívüli barátaink vannak, és rendkívüli az Úristen is. Több évtizedre, évszázadra sikerült megőriznünk ezt a hajlékot, ezért adunk most hálát” – állapította meg az ákosi lelkipásztor, aki közölte,

a magyar kormány 15 millió forinttal támogatta a helyi gyülekezetet.

Potápi Árpád János, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi beszédében felhívta a figyelmet, hogy az ákosi templom nem csak a királyhágómelléki egyházkerület egyik ékköve, hanem a magyar nemzet, művelődéstörténet egyik kiváló építménye is. Közölte, a magyar kormány arra törekedett az elmúlt évtizedben, hogy a szimbolikus jelentőségű jogszabályok megalkotásán túlmenően a külhoni magyarok szülőföldjükön tudjanak boldogulni, ezt szolgálja a gazdaságfejlesztés, intézményfejlesztés szerte a Kárpát-medencében.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

„Csak Erdélyben és a Partiumban több száz templomot újítottunk fel, többet építettünk is, minden történelmi egyház számára. Se szeri, se száma azoknak a településeknek, amelyek élvezik a magyar kormány támogatását.

Idézet
A közösségeinket úgy kell megerősíteni, hogy történjen bármilyen baj, azok megállják a helyüket, és a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben se szenvedjen csorbát az a nemzeti összetartozás, amelyet sikerült jelentősen megerősíteni”

– hangoztatta Potápi Árpád, hozzátéve: bár nehézkes a fizikai kapcsolattartás, az idei nemzeti összetartozás, szolidaritás éve is bizonyítja, hogy a magyarság túl tud lenni a nehézségeken, a járványhelyzeten.

korábban írtuk

Soltész: tíz év alatt több mint 3000 templom újult meg a Kárpát-medencében
Soltész: tíz év alatt több mint 3000 templom újult meg a Kárpát-medencében

Tíz év alatt több mint háromezer templom újult meg a Kárpát-medencében – emelte ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap a Fejér megyei Bodajkon, ahol átadták a megújult Segítő Szűz Mária kegyhelyet.

Az államtitkár egyébként a közelgő helyhatósági választásokra tekintettel arra kérte a partiumi magyarokat, hogy támogassák szavazatukkal az RMDSZ jelöltjeit. Pataki Csaba, a Szatmár megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke azt emelte ki, hogy Szatmár megye legrégebbi, ember keze nyomát viselő építménye

azért tudott kibírni tatárt, törököt, németet, oroszt, mert egy valami nem változott benne: magyarul dicsérték benne az istent, előbb a katolikusok, majd a reformátusok.

A tanácselnök reményének adott hangot, miszerint 800 év elteltével is keresztény magyar emberek fognak szolgálni, fohászkodni az ákosi református templomban.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

A mintegy 2000 lelkes, 43 százalékban magyarok (többségében reformátusok) lakta Szatmár megyei község 800 éves műemlék templomát európai uniós forrásból, a 2014-2020-as Regionális Operatív Program keretében újították fel. A 2017-ben kezdődött, 2,2 millió lej értékű (a református egyháznak a költségvetés két százalékát kellett állnia) munkálatok felölelték az impozáns templom rekonstrukcióját, ezen túlmenően a projekt megcélozta az istenháza értékeinek társadalmi célú hasznosítását, az épített örökség megőrzése által erősíteni a helyi református egyházközség társadalmi szerepét, a látogatószám növelését. Az átfogó korszerűsítés már tavasszal befejeződött, és eredetileg májusban tervezték felszentelni, az ünnepségre azonban a koronavírus-járvány miatt csak most kerülhetett sor.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Az ákosi templom a Kárpát-medence egyik legnagyobb bazilikális elrendezésű, és talán az eredeti állapotát legjobban őrző román kori temploma.

A Kraszna-menti település mai református istenháza a középkori Ákos nemzetség családi monostoraként épült a 12-13. században, hogy az időközben létrehozott birtokközpont közös imádkozó és temetkezőhelyet nyújtson a szerteágazó nemzetségnek. A 16. század második felétől a templomot a reformátusok használják, a 17. században tűzvész és török is pusztította az épületet, mely annyira megrongálódott, hogy a gyülekezet évtizedekig csak a karzat védelmében tarthatta istentiszteleteit. Villámcsapás miatt 1747-ben ismét tűz ütött ki a nagy nehézségek árán rendbe tett templomban, amelynek azóta elpusztult mennyezetét Pataki Asztalos János készítette el, s vélhetően az ő munkái a festett padok, a szószékkorona és a stallumok is.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

A templom jelenlegi formáját a 12. században kapta, háromhajós, két homlokzati tornyos, félköríves főapszissal kelet felé záródó, a hajóban síkmennyezetes, az oldalhajókban pedig nyitott födémű, téglából épült bazilika, amelynek nyugati karzatát az északi mellékhajó falához lapuló falépcsőn lehetett megközelíteni.

A középkori kolostor épületét az eddigi régészeti ásatások során nem sikerült megtalálni, ám feltárták a középkori és kora újkori temető számtalan sírját, és az is bizonyítást nyert, hogy északon ugyancsak félköríves apszisú kápolna csatlakozott az istenházához.

A templom külsejét az ikerablakokkal áttört kéttornyú nyugati homlokzat uralja, amelyet lizénákkal és ívsorral keretelt mezők díszítenek. A templom bazilikális jellegét az adja, hogy a középső, magasabb főhajó mellé két alacsonyabb oldalhajó épült, amelyeket négyzetes pilléreken nyugvó árkádsor választ el mindkét oldalon a központi résztől. A mellékhajók keleti végének falában ívesen záródó oltárfülkék ülnek. Az alföldi román kori építkezésekre jellemzően a falakat téglákból emelték s csupán a két félkörívesen záródó kapunál és a toronyablakoknál és a sisaknál használtak faragott követ.

A templom 1896 és 1902 között jelentősebb javításon és átalakításon esett át Schulek Frigyes építész vezetésével. A középkori falazat helyreállítása mellett ekkor készült el a főhajó oromzati fala, valamint a déli torony két felső és az északi torony legfelső szintje a csürlős toronysisakkal, továbbá a nyugati portikusz. Az impozáns megjelenésű templom Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemléke.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 06., vasárnap

Ellehetetlenítik a romániai magyar oktatás jövőjét a kormány közoktatást érintő intézkedései az RMPSZ szerint

Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.

Ellehetetlenítik a romániai magyar oktatás jövőjét a kormány közoktatást érintő intézkedései az RMPSZ szerint
2025. július 06., vasárnap

Kánikula a köbön: újabb hőségriasztásokat adtak ki a meteorológusok vasárnapra és hétfőre

Újabb hőségriasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Kánikula a köbön: újabb hőségriasztásokat adtak ki a meteorológusok vasárnapra és hétfőre
2025. július 05., szombat

Orbán Viktor a Krónikának: a nemzetrészek támogatása nem szívesség, hanem kormányzati kötelesség

Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor a Krónikának: a nemzetrészek támogatása nem szívesség, hanem kormányzati kötelesség
2025. július 05., szombat

„Mindnyájunk ügyvédje tudott lenni”. Gyászbeszédekkel, kedvenc nótájával búcsúztak Kincses Elődtől

Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.

„Mindnyájunk ügyvédje tudott lenni”. Gyászbeszédekkel, kedvenc nótájával búcsúztak Kincses Elődtől
2025. július 05., szombat

Jön! Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel a Krónikán

Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.

Jön! Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel a Krónikán
2025. július 05., szombat

Eloltották a Cibles-hegységben kiütött vegetációtüzet

Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.

Eloltották a Cibles-hegységben kiütött vegetációtüzet
2025. július 05., szombat

Jövő héten megnyílhat Erdély legújabb gyorsforgalmi útja

A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Jövő héten megnyílhat Erdély legújabb gyorsforgalmi útja
2025. július 04., péntek

A nagyváradi rendőrségi fogdában gyakori ,,vendégek” a részeg sofőrök

Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.

A nagyváradi rendőrségi fogdában gyakori ,,vendégek” a részeg sofőrök
2025. július 04., péntek

Főként székelyföldi fiúk kezdik ősszel tanulmányaikat a gyulafehérvári papnevelő intézetben

Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).

Főként székelyföldi fiúk kezdik ősszel tanulmányaikat a gyulafehérvári papnevelő intézetben
2025. július 04., péntek

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett Kincses Előd temetésén Marosvásárhelyen

Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett Kincses Előd temetésén Marosvásárhelyen