Megosztja az SZNT-t a székely identitás kérdése: dúl a vita, megy az árulózás a népszámlálás kapcsán

Nem csitul a vita a székely identitásról: a Székely Nemzetgyűlés Kezdeményező Testülete elnevezésű csoportosulás indulatos hangnemben lemondásra szólította fel Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét, valamint a Sepsi, Maros és Csíkszéki Székely Tanács vezetőit. A konfliktus a népszámlálás, illetve a székely alkategória elfogadása kapcsán robbant ki, és igencsak megosztja a szervezetet. Mint arról beszámoltunk,

felháborodást váltott ki, hogy míg a népszámlálás közvitára bocsátott kérdőívén a román nemzetiségnek hat, a német nemzetiségnek öt, a roma nemzetiségnek pedig 13 alkategóriája szerepelt, a magyar nemzetiségnek nem voltak alkategóriái.

A székely autonómiamozgalom egyes véleményformálói azt hangoztatták, hogy nem létező nép nem hivatkozhat önrendelkezési jogára, tehát a székelység csak akkor igényelheti Székelyföld területi autonómiáját, ha statisztikailag is kimutatható. A román kormány által elfogadott kérdőívbe végül a magyar nemzetiség alkategóriájaként bekerült a székely identitás is. Az RMDSZ és az SZNT egyaránt arra biztatta híveit, hogy vallják magukat magyarnak a népszámláláson.

A magyar nemzetiség alkategóriájaként jelölhető be a székely identitás a népszámláláson, a csángók máshova kerültek

Véglegesítette a román kormány hétfőn a március közepén kezdődő népszámlálás kérdőívét, amelybe – a kormányülés előtt közzétett tervezet szerint – a magyar nemzetiség alkategóriájaként bekerült a székely identitás is.

Borsos Géza, az SZNT egyik alapítója a Krónikának nyilatkozva kiemelten fontosnak nevezte azt, hogy a székelyek magyarnak vagy székelynek vallják, vallhatják magukat az idei romániai népszámláláson. Szerinte ennek fontosságát nem is kell különösebben indokolni, hiszen a világon valószínűleg nincs olyan népcsoport, amely ne ragaszkodna a saját identitásához. „A székely nép hosszas történelmi múlttal rendelkezik, az állami lét minden formáját gyakorolta egészen 1876-ig. Nem beszélve arról, hogy 1918-ban, amikor az összeomlás szélén állt az ország, akkor a székelyek kézdivásárhelyi nagygyűlésén kijelentették, hogy a székely nép élni akar önrendelkezési jogával, de kitart Magyarország egysége mellett, és megalapították a székely hadosztályt.

– tette fel a kérdést Borsos Géza.

Az SZNT Állandó Bizottságának tagja leszögezte, az a nagy probléma, hogy az SZNT és az RMDSZ elnöke egyetértésben ezt a létet, múltat fel akarják cserélni egy regionális identitással. Kiemelte,

Izsák Balázs szerint székely az, aki Székelyföldön él és magyarul beszél. „Ez azt jelenti, hogy ha bejövök Székelyföldre, akkor az vagyok, ha kimentem innen, akkor nem”

– fogalmazott Borsos, leszögezve, több hasonló „merényletet” is elkövettek a székely közösségi lét és a székely öntudat ellen az utóbbi időben, ami szerinte tulajdonképpen nemzetárulás.

A szervezet alelnöke azt is elmondta, mivel akárcsak a 2011-es népszámláláskor, a székely az idei cenzus esetében is a magyar alkategóriájaként szerepel majd (2011-ben 1103 volt a kódja, idén 1102 lesz), nem éri „sérelem” az erdélyi, illetve a romániai magyar közösség létszámát. Meglátása szerint ez egyszerű halmazelmélet, hiszen ha valaki székelynek vallotta magát, akkor bekerült a székelyek csoportjába, és ezzel egy időben a magyarok csoportjába is, és ez idén is így lesz. Szerinte itt nem csak érzelmi okokról van szó, hiszen ha „felmutatjuk, hogy van egy hatszázezres közösség”, amely a történelem folyamán népként határozta meg magát (illetve élt és ma is élni kíván a népeknek kijáró önrendelkezési joggal), akkor más alaphelyzet áll fenn, amikor autonómiatörekvésekről vagy bármilyen más közösségi jog kivívásáról van szó. Azt is hozzátette, hogy

míg a kisebbségi jogok minden ország belső helyzete, igénye szerint vannak kialakítva, addig a népeknek kijáró jogok a nemzetközi jogban kodifikáltak.

„Nemzetpolitikai szempontból jövőformáló szerepe van annak, ha a székely népet mint közösséget fel tudjuk mutatni. Akik azt mondják, hogy valljuk magunkat magyarnak, azok a székely öntudat és autonómia ellen beszélnek” – véli Borsos Géza. Lapunknak elmondta, elsősorban a már említett regionális megközelítés miatt kérik Izsák lemondását, de nem csak, a kérdés háttere sokkal összetettebb, illetve régebbre nyúlik vissza. Borsos szerint Izsák 2008-tól, SZNT-elnökké választása óta „elfelejtette”, hogy ő is aktívan részt vett a 2003-as gyergyóditrói székely nemzetgyűlés megszervezésében, elismerte annak legitimitását. Hozzátette, hogy a székely nemzetgyűlések határozatai a történelem során minden egyes székelyre vonatkoztak, el nem fogadásuk, be nem tartásuk fővesztéssel járt.

Az SZNT alelnöke szerint az elnök tulajdonképpen a 2003-as nemzetgyűlés döntését „helyezte hatályon kívül” a 2011-es, majd a mostani állásfoglalásával.

„A székely identitást támadta meg, és ez főbenjáró bűn” – hangoztatta Borsos, abszurdnak tartva, hogy egy székely szervezetet olyanok vezessék, akik nem vallják magukat székelynek. Szerinte ez elég indok arra, hogy kérjék az elnök távozását.

Borsos Géza azt is kifejtette, az ügy tulajdonképpen az egész SZNT-t megosztja, felidézve, hogy azon széki elnökök, akik már az első beadványt is aláírták a székely alkategória kapcsán, kifejezték, hogy „ez az a pont, ahol meg kell állni, és színt kell vallani”. „Izsák tulajdonképpen ideológiailag nem vállalta fel a székely nemzetgyűlésnek azt a határozatát, hogy a székely közösség egy nép, és önrendelkezési joga alapján kell folytatnia az autonómiaharcot. Ez lett volna a stratégiánknak az alapja, és ettől nem szabadott volna eltérni” – hangsúlyozta az ÁB-tag.

Borsos Géza azt is megjegyezte, Izsák Balázs a székely kártya ügyében sem egyeztetett a tanács különböző fórumaival, a saját ötlete nyomán hirdette meg ezt az akciót. „Egy dedós játék, egy nesze semmi, fogd meg jól.

– vélekedett Borsos, hozzátéve, amíg nincsenek adatok, amik alátámasztják az autonómiatörekvéseket, addig nem lehet politikai párbeszédet indítani, mint ahogy Izsák Balázs és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő teszik. Borsostól megtudtuk, a lemondásra való felszólításukra nem kaptak hivatalos választ, Izsák Balázs erre semmilyen formában nem reagált.

Lapunk megkeresésére Izsák Balázs első reakciója az volt, hogy ő nem tud a távozását követelők leveléről, nem is hallott róla. Amikor másodjára is rákérdeztünk, hogy a lemondásra felszólító írás tíz nap alatt sem jutott-e el hozzá, a címzett árnyaltabban fogalmazott. „Engem nem kerestek meg, hivatalos értesítést sem én, sem a Székely Nemzeti Tanács állandó bizottsága nem kapott. Miről beszélünk akkor?” – tette fel a kérdést az SZNT-elnök, hozzátéve: nem kíván a levéllel és tartalmával foglalkozni.

Kifejtette: minden kis idejét és energiáját az egy hónap múlva esedékes székely szabadság napjának szervezése köti le.

Az SZNT vezetőjét maga a témafelvetés is érezhetően zavarta. Előbb arról érdeklődött, hogy a Krónika munkatársa is tagja-e a lemondását követelő csoportnak, majd megkérdezte: „miért kell súlyt adni egy súlytalan levélnek”?

Felvetésünkre, nem furcsa-e ez az álláspont, hogy épp a Székelyföld területi autonómiájáért küzdő SZNT az, amely arra kéri a székelyeket, hogy a népszámláláson magyaroknak vallják magukat, Izsák Balázs kifejtette, az ő életében sem változott semmi attól, hogy születésekor az édesapja magyar nemzetiségűnek nyilváníttatta az anyakönyvi hivatalban. „Ettől még öntudatos székelynek nevelt. Ebben nincs semmiféle ellentmondás! Most meg valaki azt akarja, hogy ezt ellentmondásosan kezeljék. Én úgy kezelem, ahogyan a szüleim meg a nagyszüleim tették annak idején” – szögezte le.

Izsák szerint az is mesterséges kitaláció, miszerint az autonómiaharcot visszavetné a székely nemzetiségűek népszámlálási adatokból visszaköszönő rendkívül alacsony száma. „Amikor a parlament elutasította az autonómiastatútumot, egy szóval nem említette, hogy azért tette volna, mert a népszámlálási adatok alapján kevesen vallották magukat székelynek” – nyilatkozta lapunknak Izsák Balázs, hozzáfűzvén,

ez egy olyan provokáció, amelyet szerinte fizetett provokátorok terjesztenek, akiknek a céljuk az emberek hergelése.

Az elnök ugyanakkor emlékeztetett az autonómiastatútum első szakaszára is, amely kimondja, hogy a Székelyföld önrendelkezésére azért van szükség, hogy a székelység magyar indentitását védje. „Ezt mindannyian megszavaztuk, azok is, akik most úgy tesznek, mintha nem szavazták volna meg. Az általunk szervezett népszavazás során ezt mintegy kétszázezer székely erősítette meg” – emlékeztetett az SZNT elnöke.