Megmérgezi az emberek lelkét félelemmel a járvány: erdélyi lelkészek a megváltozott gyülekezeti életről

Közösségi szinten elidegenedés érzékelhető a gyülekezetekben, a járványhelyzet miatt növekszik az aggodalom az emberekben (képünk illusztráció) •  Fotó: MTI/Kiss Gábor

Közösségi szinten elidegenedés érzékelhető a gyülekezetekben, a járványhelyzet miatt növekszik az aggodalom az emberekben (képünk illusztráció)

Fotó: MTI/Kiss Gábor

A járványhelyzet miatt növekszik a félelem, a bizonytalanság a közösségekben, a lelki vezetőkre pedig óriási feladat hárul, hogy csillapítsák az egyre erősödő aggodalmakat. A Krónikának nyilatkozó katolikus, unitárius, református lelkész úgy látja, a gyülekezeti élet alapjaiban megváltozott, a hívek közül sokan nehezen birkóznak meg az egzisztenciális szorongással, és szép számmal akadnak olyanok is, akik elhiszik az álhíreket.

Kiss Judit

2020. július 21., 19:102020. július 21., 19:10

Jelentős mértékben megváltozott a közösségi élet a járványhelyzet miatt – mondták el megkeresésünkre az erdélyi magyar történelmi egyházak lelkipásztorai. A Krónikának nyilatkozó katolikus, unitárius, református lelkész meglátása szerint társadalmi eltávolodás tapasztalható a közösségekben, ugyanakkor rendíthetetlen hitre van szükség, hogy az együvé tartozás lelki erejét megtapasztalhassák a hívek. A lelki vezetők arra is kitértek:

tárgyilagos ismeret hiányában sokan elhiszik az álhíreket, előítéleteket táplálnak, nő a bizonytalanság érzése is.

A járványhelyzet közepette egyre erősödő aggodalom, félelem miatt pedig óriási feladat hárul a lelki vezetőkre: időigényes beszélgetés, hosszan tartó lelki gondozás által tud a lelkész segíteni az embereknek feldolgozni az új kihívásokkal járó lelki terheket.

Az egzisztenciális félelmek lelkiek is

A Kolozs megyei Szászfenesen szolgáló Szőcs Csaba plébános úgy látja, a járvány elsősorban nem lelki gondot okoz a közösségnek, hanem inkább egzisztenciális félelmeket vagy valós veszélyeket hoz közelebb: olyanokat, amelyek tulajdonképpen mindig is megvoltak, és fennállnak a továbbiakban is.

Idézet
Törékeny és sikeresen manipulálható az a gazdasági berendezkedés, amelyben élünk, ugyanakkor olyan életszínvonalon próbálunk élni, amit nem tudunk finanszírozni. Meglehet, furcsa, hogy ilyeneket mond egy lelkész, de azt hiszem, első közelítésben erről lehet szó”

– fejtette ki a Krónikának a Mindenszentek római katolikus plébánia papja. Szerinte a média nyomása határozottan jelen van a mindennapokban, és a gyülekezet lelkiállapotára is ránehezedik.

Szőcs Csaba •  Fotó: Facebook Galéria

Szőcs Csaba

Fotó: Facebook

„Az egzisztenciális félelmek tulajdonképpen lelkiek is, mindez valamelyest világnézeti kérdésekhez vezet. Akkor is, ha ezt sokan nem ismerik be. Ugyanakkor látni kell, hogy a járvány miatt mindennek a kellemetlen arca mutatkozik. Folyamatosan zajlik mindenféle a világban, de ez most itt van, és nemcsak a híradóban nézzük: ez a mi életünk” – fogalmazott Szőcs Csaba.

A katolikus pap arra is kitért, hogy a közösségi élet jelentős mértékben megváltozott az utóbbi hónapokban. Hozzátette,

úgy is lehet a járványhelyzet miatt elrendelt fizikai távolságtartásra gondolni mint társadalmi eltávolodásra, „irányított elidegenedésre”.

„Ezt próbáltuk áthidalni Szászfenesen is a közösségi médián keresztül a templomi közvetítésekkel, hogy mentsük a menthetőt: a szépen alakuló közösség éljen meg ilyen módon is egyben tartó lelki impulzusokat, hogy közösségi imaalkalmaink ezekben az időkben se maradjanak el. Sokan »jöttek« így a templomunkba, sok helyről, határokon túlról is. Most már a templomba is visszamerészkedtünk az előírások megtartásával, de nem hagytuk abba a világhálón történő közvetítést” – ecsetelte Szőcs Csaba. Mint mondta, az okkal óvatos közösség fokozatosan tér vissza a templomba. „Bizonytalanság van most is, jönnek-mennek a hírek, a megbetegedések számai nem jól alakulnak, de a mi reményünk az, hogy számontart bennünket a Jóisten. Az egzisztenciális kérdéseinket végül is ő oldja meg, ezért most még inkább keressük a módot, hogy belé kapaszkodjunk” – fogalmazott a plébános.

Távolságtartás. Az összetartozás fizikai jegyeit mellőzni kell a szertartások keretében •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Távolságtartás. Az összetartozás fizikai jegyeit mellőzni kell a szertartások keretében

Fotó: Gábos Albin

Csorbul az összetartozás, együttérzés

A mostani helyzet nem tekinthető rendes kerékvágásnak, mert ugyan a templomban lehet tartani az istentiszteletet, de nem a hagyományos módon: meg kell tartani a távolságot, nem ajánlott a kézfogás, de ajánlott a maszk viselése – mondta megkeresésünkre Székely Kinga Réka. A Hargita megyei Homoródszentpéteren szolgáló unitárius lelkész, a Magyar Unitárius Egyház előadó-tanácsosa kifejtette, a hitéletnek az istentiszteletek tartásán kívül még számos megnyilvánulási formája van, különböző csoportos tevékenységek, amelyeket csak nagy körültekintéssel lehet megszervezni, vagy egyáltalán nem lehet összehozni.

„Gondolok itt a nyári táborokra vagy az egyházközségi ifjúsági és felnőttkirándulásokra, melyek egyházunkban nagyon népszerű nyári tevékenységek. A gyermektáboroknak és a kirándulásoknak egyik vonzereje, hogy kilépünk a megszokott mindennapjainkból, és egy újszerű közösséget alakítva töltjük együtt a napokat és éjszakákat. Idén azonban nem lesznek ottalvós táborok, kiszállások, legfennebb napi foglalkozások” – mondta a lelkész. Hozzátette,

a hívek többsége elnapolta a „boldog szertartásokat” is, keresztelőket, házassági megáldásokat, mert bár a szabályok betartásával ezeket el tudnánk végezni, nehezen kivitelezhető a templomon kívüli rész megoldása.

A temetési szertartásokat is csak a szabályok betartásával végzik, ami nem éppen megfelelő a lelki terhek viselésében.

Székely Kinga Réka •  Fotó: Facebook Galéria

Székely Kinga Réka

Fotó: Facebook

„Az összetartozás és az együttérzés fizikai jegyeit nagyjából mellőzni kell, és mivel a lelkész viselkedése példaadó, nem engedhetjük meg magunknak, hogy átöleljük és vigasztaljuk a gyászolókat. A távolságtartás egy vigasztalást szolgáló szertartás alkalmával meglehetősen nagy önuralmat igényel” – fogalmazott Székely Kinga Réka. Hozzátette,

a közösségi hitélet egyik kiemelkedő szertartása az úrvacsoravétel, és ennek évezredes jellegzetességét, az egy pohárból és egy tányérból való részesedést is át kellett alakítani individualizált, egyszemélyes tevékenységgé. 

„Ilyen körülmények között rendíthetetlen hitre van szükségünk, hogy az együvé tartozás lelki erejét megtapasztalhassuk” – mondta a lelkész.

Terjednek az álhírek, előítéletek

Kérdésünkre, hogy milyen lelki gondjai vannak a közösségnek a járvány miatt, Székely Kinga Réka úgy válaszolt: a félelem nagy úr – és nem hiába központi gondolata a keresztény örömüzenetnek, hogy csak a teljes szeretet tudja kiűzni a félelmet.

Idézet
A félelem a tömeghisztéria tápanyaga, és mint a történelem során oly sokszor megtapasztaltuk, amikor az emberek félnek, akkor hajlamosabbak rálépni a tömeghisztéria útjára. Válogatás nélkül olvassák a híreknek nevezett megtévesztő információkat, biztos választ szeretnének kapni olyan kérdésekre, hogy honnan és miért indult el a járvány, ki a felelős érte”

– mutatott rá a lelkész. Kifejtette, tárgyilagos ismeret hiányában az emberek elhiszik az álhíreket, előítéleteket táplálnak, nő a bizonytalanság érzése, és ebből kifolyólag nő az ismeretlenek iránti gyanakvás és gyűlölet. „A járvány megmérgezi az emberek lelkét félelemmel, előítélettel, gyűlölettel. Csak a hit segít, mely bízik Isten gondviselésében és abban, hogy minden ember felelős a saját életéért és a vele együtt élők életéért. Erre a hitre alapozva tud erőre kapni az élet és a felebarát iránti szeretet” – fogalmazott az unitárius lelkész.

A járványhelyzet közepette erősödő aggodalom miatt óriási feladat hárul a lelki vezetőkre. Székely Kinga Réka úgy fogalmazott, amint nőnek a járvány terjedését mutató számok, úgy nő a félelem, a gyanakvás, az aggodalmaskodás, másfelől a vakmerőség és a közömbösség. Márpedig mindkettő rossz: a félelem bezártságot és szűklátókörűséget eredményez, a vakmerőség pedig veszélybe sodorja nemcsak a vakmerőt, hanem azokat is, akik vele együtt élnek.

Idézet
Engem nem érdekel a járvány – halljuk több fiataltól, és beleremegünk, hisz ez a nemtörődömség nemcsak őt sodorja veszélybe, hanem azokat is, akik legalább a tőlük telhető elővigyázatossági előírásokat betartják”

– mutatott rá a lelkész. Azt is elmondta, sok nyugdíjastól hallani, hogy „őket meg akarják ölni”, azért akar megszabadulni tőlük a hatalom, mert nem akarják a nyugdíjat fizetni. „Időigényes beszélgetés, hosszan tartó lelki gondozás által tud a lelki vezető segíteni, mert nagy erőfeszítésbe kerül lebontani a hiábavalóság sorvasztó érzését az emberekben. Ebben az időszakban az embereknek nem a közösségi élményekre, a széles körű publikus rendezvényekre van szükségük, hanem arra, hogy egy lelki gondozó, lelkész megkeresse őket, leüljön melléjük, kérdezzen és meghallgasson, és velük együtt, esetenként értük imádkozzon” – mutatott rá Székely Kinga Réka.

„Isten kezében vagyunk továbbra is”

A közösségben tapasztalható aggodalom növekedéséről, a járványhoz való viszonyulás változékonyságáról beszélt Szöllősy János, a kolozsvár-hídelvei református egyházközség lelkésze is. Megkeresésünkre elmondta, jelenleg az istentiszteleteket belső térben tartják úgy, hogy négy négyzetméternyi terület jusson egy személyre, kivéve, ha az illető a családtagjával érkezik, akivel egy fedél alatt él.

Szöllősy János •  Fotó: Facebook Galéria

Szöllősy János

Fotó: Facebook

A templomot úgy rendezték be, hogy egy padsor használható, egy pedig nem, és a nem használható padsorok vörös fonállal vannak lezárva.

„Elmondható, hogy pont annyian vagyunk, amennyien el is férünk a hídelvei, vagyis Horea úti templomban, amit Milleneumi templomnak is nevezünk. A gyülekezetnek egyébként, amely fogyóban van, körülbelül 950 tagja van. Temetésből egyre több van, keresztelés pedig nagyon kevés” – fejtette ki a Krónikának Szőllősy János.

Mivel a napi esetszámok növekednek, a gyülekezetek lelki életében természetes módon jelen van az aggodalom.

A református lelkész kifejtette, gyülekezetében akad, aki nagyon megijedt, és olyan is, aki hetykén veszi a járványt.

Idézet
Akik nagyon megijednek, azokat bátorítani kell, hogy továbbra is Isten kezében vagyunk. Akik pedig félvállról veszik a járványhelyzetet, azokat próbáljuk jobb belátásra bírni, mondván, hogy bizony nem könnyű időszak ez”

– mondta a református lelkész. Mint fogalmazott, azt próbálja a gyülekezet tagjaiban tudatosítani, hogy minden évszázadban van egy nagy járvány, ez pedig velünk most történik, ezzel kell szembesülnünk, tudomásul kell vennünk. „Ugyanakkor ez próbatétel is, kérjük Isten segítségét, hogy lelkierővel és lelki állhatatossággal tudjuk teljesíteni feladatainkat” – fogalmazott Szöllősy János.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon

Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon
2025. július 01., kedd

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba

Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba
2025. július 01., kedd

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség

A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség
2025. július 01., kedd

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után

Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után
2025. július 01., kedd

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron

Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron
2025. július 01., kedd

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően

A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően
2025. július 01., kedd

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak

Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak
2025. július 01., kedd

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”

A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”
2025. július 01., kedd

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést

Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést
2025. június 30., hétfő

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek

Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek