Közösségi szinten elidegenedés érzékelhető a gyülekezetekben, a járványhelyzet miatt növekszik az aggodalom az emberekben (képünk illusztráció)
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A járványhelyzet miatt növekszik a félelem, a bizonytalanság a közösségekben, a lelki vezetőkre pedig óriási feladat hárul, hogy csillapítsák az egyre erősödő aggodalmakat. A Krónikának nyilatkozó katolikus, unitárius, református lelkész úgy látja, a gyülekezeti élet alapjaiban megváltozott, a hívek közül sokan nehezen birkóznak meg az egzisztenciális szorongással, és szép számmal akadnak olyanok is, akik elhiszik az álhíreket.
2020. július 21., 19:102020. július 21., 19:10
Jelentős mértékben megváltozott a közösségi élet a járványhelyzet miatt – mondták el megkeresésünkre az erdélyi magyar történelmi egyházak lelkipásztorai. A Krónikának nyilatkozó katolikus, unitárius, református lelkész meglátása szerint társadalmi eltávolodás tapasztalható a közösségekben, ugyanakkor rendíthetetlen hitre van szükség, hogy az együvé tartozás lelki erejét megtapasztalhassák a hívek. A lelki vezetők arra is kitértek:
A járványhelyzet közepette egyre erősödő aggodalom, félelem miatt pedig óriási feladat hárul a lelki vezetőkre: időigényes beszélgetés, hosszan tartó lelki gondozás által tud a lelkész segíteni az embereknek feldolgozni az új kihívásokkal járó lelki terheket.
A Kolozs megyei Szászfenesen szolgáló Szőcs Csaba plébános úgy látja, a járvány elsősorban nem lelki gondot okoz a közösségnek, hanem inkább egzisztenciális félelmeket vagy valós veszélyeket hoz közelebb: olyanokat, amelyek tulajdonképpen mindig is megvoltak, és fennállnak a továbbiakban is.
– fejtette ki a Krónikának a Mindenszentek római katolikus plébánia papja. Szerinte a média nyomása határozottan jelen van a mindennapokban, és a gyülekezet lelkiállapotára is ránehezedik.
Szőcs Csaba
Fotó: Facebook
„Az egzisztenciális félelmek tulajdonképpen lelkiek is, mindez valamelyest világnézeti kérdésekhez vezet. Akkor is, ha ezt sokan nem ismerik be. Ugyanakkor látni kell, hogy a járvány miatt mindennek a kellemetlen arca mutatkozik. Folyamatosan zajlik mindenféle a világban, de ez most itt van, és nemcsak a híradóban nézzük: ez a mi életünk” – fogalmazott Szőcs Csaba.
A katolikus pap arra is kitért, hogy a közösségi élet jelentős mértékben megváltozott az utóbbi hónapokban. Hozzátette,
„Ezt próbáltuk áthidalni Szászfenesen is a közösségi médián keresztül a templomi közvetítésekkel, hogy mentsük a menthetőt: a szépen alakuló közösség éljen meg ilyen módon is egyben tartó lelki impulzusokat, hogy közösségi imaalkalmaink ezekben az időkben se maradjanak el. Sokan »jöttek« így a templomunkba, sok helyről, határokon túlról is. Most már a templomba is visszamerészkedtünk az előírások megtartásával, de nem hagytuk abba a világhálón történő közvetítést” – ecsetelte Szőcs Csaba. Mint mondta, az okkal óvatos közösség fokozatosan tér vissza a templomba. „Bizonytalanság van most is, jönnek-mennek a hírek, a megbetegedések számai nem jól alakulnak, de a mi reményünk az, hogy számontart bennünket a Jóisten. Az egzisztenciális kérdéseinket végül is ő oldja meg, ezért most még inkább keressük a módot, hogy belé kapaszkodjunk” – fogalmazott a plébános.
Távolságtartás. Az összetartozás fizikai jegyeit mellőzni kell a szertartások keretében
Fotó: Gábos Albin
A mostani helyzet nem tekinthető rendes kerékvágásnak, mert ugyan a templomban lehet tartani az istentiszteletet, de nem a hagyományos módon: meg kell tartani a távolságot, nem ajánlott a kézfogás, de ajánlott a maszk viselése – mondta megkeresésünkre Székely Kinga Réka. A Hargita megyei Homoródszentpéteren szolgáló unitárius lelkész, a Magyar Unitárius Egyház előadó-tanácsosa kifejtette, a hitéletnek az istentiszteletek tartásán kívül még számos megnyilvánulási formája van, különböző csoportos tevékenységek, amelyeket csak nagy körültekintéssel lehet megszervezni, vagy egyáltalán nem lehet összehozni.
„Gondolok itt a nyári táborokra vagy az egyházközségi ifjúsági és felnőttkirándulásokra, melyek egyházunkban nagyon népszerű nyári tevékenységek. A gyermektáboroknak és a kirándulásoknak egyik vonzereje, hogy kilépünk a megszokott mindennapjainkból, és egy újszerű közösséget alakítva töltjük együtt a napokat és éjszakákat. Idén azonban nem lesznek ottalvós táborok, kiszállások, legfennebb napi foglalkozások” – mondta a lelkész. Hozzátette,
A temetési szertartásokat is csak a szabályok betartásával végzik, ami nem éppen megfelelő a lelki terhek viselésében.
Székely Kinga Réka
Fotó: Facebook
„Az összetartozás és az együttérzés fizikai jegyeit nagyjából mellőzni kell, és mivel a lelkész viselkedése példaadó, nem engedhetjük meg magunknak, hogy átöleljük és vigasztaljuk a gyászolókat. A távolságtartás egy vigasztalást szolgáló szertartás alkalmával meglehetősen nagy önuralmat igényel” – fogalmazott Székely Kinga Réka. Hozzátette,
„Ilyen körülmények között rendíthetetlen hitre van szükségünk, hogy az együvé tartozás lelki erejét megtapasztalhassuk” – mondta a lelkész.
Kérdésünkre, hogy milyen lelki gondjai vannak a közösségnek a járvány miatt, Székely Kinga Réka úgy válaszolt: a félelem nagy úr – és nem hiába központi gondolata a keresztény örömüzenetnek, hogy csak a teljes szeretet tudja kiűzni a félelmet.
– mutatott rá a lelkész. Kifejtette, tárgyilagos ismeret hiányában az emberek elhiszik az álhíreket, előítéleteket táplálnak, nő a bizonytalanság érzése, és ebből kifolyólag nő az ismeretlenek iránti gyanakvás és gyűlölet. „A járvány megmérgezi az emberek lelkét félelemmel, előítélettel, gyűlölettel. Csak a hit segít, mely bízik Isten gondviselésében és abban, hogy minden ember felelős a saját életéért és a vele együtt élők életéért. Erre a hitre alapozva tud erőre kapni az élet és a felebarát iránti szeretet” – fogalmazott az unitárius lelkész.
A járványhelyzet közepette erősödő aggodalom miatt óriási feladat hárul a lelki vezetőkre. Székely Kinga Réka úgy fogalmazott, amint nőnek a járvány terjedését mutató számok, úgy nő a félelem, a gyanakvás, az aggodalmaskodás, másfelől a vakmerőség és a közömbösség. Márpedig mindkettő rossz: a félelem bezártságot és szűklátókörűséget eredményez, a vakmerőség pedig veszélybe sodorja nemcsak a vakmerőt, hanem azokat is, akik vele együtt élnek.
– mutatott rá a lelkész. Azt is elmondta, sok nyugdíjastól hallani, hogy „őket meg akarják ölni”, azért akar megszabadulni tőlük a hatalom, mert nem akarják a nyugdíjat fizetni. „Időigényes beszélgetés, hosszan tartó lelki gondozás által tud a lelki vezető segíteni, mert nagy erőfeszítésbe kerül lebontani a hiábavalóság sorvasztó érzését az emberekben. Ebben az időszakban az embereknek nem a közösségi élményekre, a széles körű publikus rendezvényekre van szükségük, hanem arra, hogy egy lelki gondozó, lelkész megkeresse őket, leüljön melléjük, kérdezzen és meghallgasson, és velük együtt, esetenként értük imádkozzon” – mutatott rá Székely Kinga Réka.
A közösségben tapasztalható aggodalom növekedéséről, a járványhoz való viszonyulás változékonyságáról beszélt Szöllősy János, a kolozsvár-hídelvei református egyházközség lelkésze is. Megkeresésünkre elmondta, jelenleg az istentiszteleteket belső térben tartják úgy, hogy négy négyzetméternyi terület jusson egy személyre, kivéve, ha az illető a családtagjával érkezik, akivel egy fedél alatt él.
Szöllősy János
Fotó: Facebook
„Elmondható, hogy pont annyian vagyunk, amennyien el is férünk a hídelvei, vagyis Horea úti templomban, amit Milleneumi templomnak is nevezünk. A gyülekezetnek egyébként, amely fogyóban van, körülbelül 950 tagja van. Temetésből egyre több van, keresztelés pedig nagyon kevés” – fejtette ki a Krónikának Szőllősy János.
Mivel a napi esetszámok növekednek, a gyülekezetek lelki életében természetes módon jelen van az aggodalom.
A református lelkész kifejtette, gyülekezetében akad, aki nagyon megijedt, és olyan is, aki hetykén veszi a járványt.
– mondta a református lelkész. Mint fogalmazott, azt próbálja a gyülekezet tagjaiban tudatosítani, hogy minden évszázadban van egy nagy járvány, ez pedig velünk most történik, ezzel kell szembesülnünk, tudomásul kell vennünk. „Ugyanakkor ez próbatétel is, kérjük Isten segítségét, hogy lelkierővel és lelki állhatatossággal tudjuk teljesíteni feladatainkat” – fogalmazott Szöllősy János.
Iktatta jelöltségét szerdán az illetékes választási bizottságnál Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, aki az RMDSZ színeiben szerezne újabb, harmadik mandátumot.
Az RMDSZ-ből a román Nemzeti Liberális Pártba (PNL) iratkozott át Érszakácsi polgármestere, Sipos József – jelentette be szerdán a PNL Szatmár megyei szervezetének vezetője, Adrian Cozma parlamenti képviselő.
Brassó megyében is megjelentek a platán-csipkéspoloskák: több fogarasi lakos is jelezte az apró rovarok jelenlétét.
Egy 34 éves Temes megyei férfi felhúzta magát, amiért a nagyszebeni Traian Demetrescu utcán sok autó parkolt a járdán, akadályozva a gyalogosokat. Fogott egy éles tárgyat, és megkarcolt 22 autót. Nem ússza meg büntetlenül.
Elsőfokú, vagyis sárga árvízkészültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több megye folyóvizeire.
Nagyváradi és biharszentjánosi cégek magyar állampolgárságú ügyvezetői ellen folyik kivizsgálás adócsalás gyanúja miatt – közölte szerdán a Bihar megyei rendőrség.
Összesen 11 611 személy él elektromos áram nélküli lakásban Romániában, 40 százalékuk kiskorú; a probléma felszámolásához 12 millió euróra lenne szükség – vont mérleget az Intelligens Energia Egyesület.
Egy gyalogos meghalt, miután kedd este Lugoson két autó összeütközött, és az egyik jármű az ütközés következtében a járdára sodródott. Az áldozat egy 53 éves nő, az ügyben gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indult eljárás.
Elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Délkelet-Erdélyre, Munténiára, Dobrudzsára és Moldva déli részére.
Havat is hozott a hidegfront Erdély számos régiójába, Kolozs megyében Aranyosszéken és Kalotaszegen is jelentős hóréteg alakult ki szerdára virradóra.
1 hozzászólás