Letűnt korok omladozó büszkesége. A Szapáry-fürdő egykoron az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legkedveltebb üdülőhelye volt
Fotó: Facebook / Herculane Project
Több évtizedes nemtörődömség, majd hónapokig tartó huzavona után úgy tűnik, mégis sikerül menteni a menthetőt Herkulesfürdőn. A Szapáry-fürdő állagmegőrzésén fáradozó civilek megegyeztek az önkormányzattal, és heteken belül hozzáfognak a legsürgősebb munkálatokhoz a februárban beomlott műemlék épületen.
2019. október 21., 12:082019. október 21., 12:08
2019. október 21., 13:122019. október 21., 13:12
Egykoron császárok, királyok látogatták, napjainkban a romániai katasztrófaturizmus kedvenc célpontja: a gyógyvize miatt már a rómaiak által is kedvelt Herkulesfürdőn semmi sem emlékeztet a dicső időkre. Lassan már a múltra sem, februárban ugyanis beomlott a Krassó-Szörény megyei üdülőváros monarchia korabeli fürdőjének, a Szapáry-fürdő szalonjának a tetőzete.
Végveszélyben. A Szapáry-fürdő tetőzetének egy része beomlott
Fotó: Facebook / Herculane Project
Most fiatal temesvári építészek próbálják megmenteni az enyészettől, és úgy tűnik, hogy a helyi önkormányzat akadékoskodása ellenére sikerrel járnak.
Fotó: Facebook / Herculane Project
A Locus Egyesület hónapokkal ezelőtt indított gyűjtést annak érdekében, hogy elvégezhessék a sürgős állagmegőrzési munkálatokat az országos jelentőségű műemlék épületben. A Herculane Project néven futó kezdeményezésnek számos támogatója akadt, magánszemélyek és cégek egyaránt, és
Az adományozott összeg a napokban újabb 18 ezer euróval nőtt, amit az egyik barkácsáruház ajánlott fel – adták hírül Facebook-oldalukon a projekt működtetői.
Fotó: Facebook / Herculane Project
Akik annak ellenére sem tudtak nekilátni a munkának, hogy a pénz egy része már a nyáron biztosítva volt: a helyi polgármesteri hivatal az épület tulajdonosaként nem akarta átengedni nekik a terepet, azt állítva, hogy nem kormányzati szervként (NGO) nem végezhetik el a munkát. Sőt a hivatal azt kérte, hogy az egyesület adja át nekik az épület megmentésére összegyűjtött pénzt, amit azonban megtagadtak, az adományozókkal szemben táplált felelősségérzet által vezérelve – vázolta fel a Krónikának az előzményeket Oana Chirilă projektkoordinátor, a Locus Egyesület elnöke.
Fotó: Facebook / Herculane Project
Erre a nyár óta tartó patthelyzetre sikerült most megoldást találni az országos örökségvédelmi hatóság közreműködésével, amely közvetítőként lépett fel a civilek és az önkormányzat közötti konfliktusban. A projekt vezetője szerint egyezségre jutottak a polgármesteri hivatallal, miszerint rendelkezésükre bocsátják az egyesület igazoló iratait, melyekkel bizonyítják, hogy nekikezdhetnek a munkának, és képesek véghez is vinni azt. Többek között az egyesület statútumát, a bankszámlájuk kivonatát, illetve a kivitelező céggel kötött szerződést mutatják fel, melyet a napokban írtak alá.
– vázolta a további lépéseket Oana Chirilă. A civil szervezet ugyanis végül azt a megoldást választotta, hogy a pénz helyett magát a munkálatot engedi át egy erre alkalmas cégnek. A projektkoordinátor szerint a több hónapos huzavona után heteken belül elkezdődhet a tulajdonképpeni munka.
Fotó: Facebook / Herculane Project
„A szükséges összeg nincs meg teljesen, csak egy része, így a kivitelezővel folytatott megegyezés értelmében egyelőre csak a nagyon sürgős munkálatokat végezzük el. Mivel az épület egy része, az egykori szalon tetőzete februárban beomlott, itt fogunk a legtöbbet dolgozni. Bár maga a projekt egésze a sürgősségi beavatkozásra vonatkozik, most a sürgős munka halaszthatatlan részére összpontosítunk” – magyarázta az illetékes. Aki szerint hátráltathatja őket, hogy már ősz van, ráadásul decemberben az ünnepek miatt sok a szabadnap, ám mégis
Melyeket a meglévő pénzből próbálnak megvalósítani, és csak később indítanák újabb adománygyűjtést. „Dolgozni szeretnénk: be akarjuk bizonyítani, hogy végig tudjuk vinni azt, amit ígértünk. És csak utána kérni ismét pénzt” – mondta Oana Chirilă arra utalva, hogy nagy felelősséggel tartoznak a projektre pénzt áldozók felé.
Fotó: Facebook / Herculane Project
A fiatal építészeket az országos örökségvédelmi hatóság segíti a műemlékmentésben, az elmúlt hónapokban utóbbi közvetített a polgármesteri hivatallal való konfliktusban is. „Ők adják az építőtelep vezetőjét is, így szakmailag biztosítva vagyunk. Ez arra is bizonyíték, hogy az állam is részt vesz a mentésben, van együttműködés a civil és a közszféra között” – magyarázta a projektkoordinátor.
A bukaresti hatóság mást nagyon nem is tehet a műemlék megmentése érdekében – tette hozzá, ennek ugyanis
Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, módosítani kellene a műemlékvédelmi törvényt, amire korábban ígéretet is tett a művelődési minisztérium. Hiszen a Szapáry-fürdő helyzete nem egyedi, országszerte számos műemlék van hasonló helyzetben. De a kormányváltás miatt nem tudni, hogy megvalósulhat-e a rég várt módosítás.
Fotó: Facebook / Herculane Project
A műemlékfelújítási programok jelenleg előírják, hogy az ingatlan tulajdonjogi háttere tisztázott kell hogy legyen. „Mivel az ingatlan alatti földterület per tárgyát képezi, mi nem felelünk meg ezeknek az előírásoknak. Amíg ezek a perek nem oldódnak meg és nincs jogerős bírósági ítélet, nem pályázhatunk finanszírozásra” – magyarázta Oana Chirilă. – Az egyetlen lépés, amelyre jogilag lehetőségünk van, a sürgősségi beavatkozás, hiszen országos jelentőségű műemlék épületről van szó, melyet nem hagyhatunk tönkremenni. Ez mind a mi kötelességünk, amit minden lehetséges módon felvállaltuk, mind pedig az önkormányzaté. A polgármesteri hivatal finanszírozhatná a munkálatot, hiszen ő a tulajdonos, így kötelessége konzerválni és restaurálni a műemléket.”
Fotó: Facebook / Herculane Project
A Szapáry-fürdőnek a herkulesfürdői önkormányzat csak az egyik tulajdonosa, az alatta lévő terület két magánszemély (Valeriu Verbiţchi és Alexandru Gavrilescu) birtoka, ráadásul zár alá van véve korábbi privatizációs ügyletek miatt – magyarázta Oana Chirilă. Herkulesfürdő emblematikus műemlék épületét – sok egyéb értékes romániai ingatlanhoz hasonlóan – a sajtóbeszámolók szerint még a 90-es évekbeli privatizációs folyamat során játszották át Iosif Armaș magánvállalkozónak.
Melyet egyéb vállalkozásaira költött, az ingatlanokat pedig kölcsönökkel terhelte, így miután csődbe ment, ezek hitelezőihez kerültek. Emiatt sok ingatlan jogi helyzete máig nem tisztázódott.
Fotó: Facebook / Herculane Project
A Szapáry-fürdő megmentéséhez a Herculane Project mögött álló fiatal építészek nemzetközi partnereket is keresnek: a Bécsben a világ épített örökségének védőhálójaként ismert világszervezet, az Icomos osztrák megbízottjaival tárgyaltak arról, hogy ezt felvegyék az UNESCO Európa nagy fürdői (The Great Spas of Europe) listájára. Azt is szeretnék, ha az osztrákok – akárcsak a monarchia idején – hosszú távú fejlesztésekbe kezdenének Herkulesfürdőn.
Császárok és királyok üdülőhelye
„Herkulesfürdő Magyarország legnagyszerűbb s legszebb fürdője, mely a világfürdők közt méltó helyet foglal el. (...) Központja a Domogled tövében épült nagyszerű gyógycsarnok, melyhez oldalt a Rezső- és Ferenc József-udvar pazar fénnyel berendezett palotaszerű épületei csatlakoznak; ezekkel szemben a Cserna jobb partján emelkedik az impozáns kupolákkal ékített francia renaissance stílű Szapáry-fürdő hatalmas épülete. Az ezektől körülzárt tér nagyszerűségét Közép-Európa egyik fürdője sem múlja felül” – írta az üdülővárosról 120 éve a Pallas Nagy Lexikona. Eszerint a Cserna folyó völgyében levő termálvízforrásokat már a rómaiak is ismerték, akik templomot és oltárt emeltek itt a melegforrások isteneként tisztelt Herkulesnek. Az első fürdőt valószínűleg Traianus császár építtette, fénykorát az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A település 1817-ben, I. Ferenc király látogatásakor kapta a nevét, ekkor már ismert volt balneoturizmusáról. A Herkules-szobrot 1847-ben Károly osztrák herceg ajándékozta a városnak hálából azért, mert sok katonája itt nyerte vissza egészségét. Nemcsak katonák, császárok és császárnék is megfordultak itt: I. Ferenc, II. József és I. Ferenc József osztrák császár, Karolina és a Sissiként is ismert Erzsébet császárné, I. Károly román és I. Sándor szerb király. A monumentális Szapáry-fürdő a 19. században, Alpár Ignác tervei alapján épült francia reneszánsz stílusban. A kétszintes, lapos tetős épülettömböket időnként megszakítja hat, gúla alakú tetővel záródó épülettömb, illetve középen a főbejárat kupolás, előreugró előcsarnokos tömege, melyhez egy fahídon át lehet eljutni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.
A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás