Letűnt korok omladozó büszkesége. A Szapáry-fürdő egykoron az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legkedveltebb üdülőhelye volt
Fotó: Facebook / Herculane Project
Több évtizedes nemtörődömség, majd hónapokig tartó huzavona után úgy tűnik, mégis sikerül menteni a menthetőt Herkulesfürdőn. A Szapáry-fürdő állagmegőrzésén fáradozó civilek megegyeztek az önkormányzattal, és heteken belül hozzáfognak a legsürgősebb munkálatokhoz a februárban beomlott műemlék épületen.
2019. október 21., 12:082019. október 21., 12:08
2019. október 21., 13:122019. október 21., 13:12
Egykoron császárok, királyok látogatták, napjainkban a romániai katasztrófaturizmus kedvenc célpontja: a gyógyvize miatt már a rómaiak által is kedvelt Herkulesfürdőn semmi sem emlékeztet a dicső időkre. Lassan már a múltra sem, februárban ugyanis beomlott a Krassó-Szörény megyei üdülőváros monarchia korabeli fürdőjének, a Szapáry-fürdő szalonjának a tetőzete.
Végveszélyben. A Szapáry-fürdő tetőzetének egy része beomlott
Fotó: Facebook / Herculane Project
Most fiatal temesvári építészek próbálják megmenteni az enyészettől, és úgy tűnik, hogy a helyi önkormányzat akadékoskodása ellenére sikerrel járnak.
Fotó: Facebook / Herculane Project
A Locus Egyesület hónapokkal ezelőtt indított gyűjtést annak érdekében, hogy elvégezhessék a sürgős állagmegőrzési munkálatokat az országos jelentőségű műemlék épületben. A Herculane Project néven futó kezdeményezésnek számos támogatója akadt, magánszemélyek és cégek egyaránt, és
Az adományozott összeg a napokban újabb 18 ezer euróval nőtt, amit az egyik barkácsáruház ajánlott fel – adták hírül Facebook-oldalukon a projekt működtetői.
Fotó: Facebook / Herculane Project
Akik annak ellenére sem tudtak nekilátni a munkának, hogy a pénz egy része már a nyáron biztosítva volt: a helyi polgármesteri hivatal az épület tulajdonosaként nem akarta átengedni nekik a terepet, azt állítva, hogy nem kormányzati szervként (NGO) nem végezhetik el a munkát. Sőt a hivatal azt kérte, hogy az egyesület adja át nekik az épület megmentésére összegyűjtött pénzt, amit azonban megtagadtak, az adományozókkal szemben táplált felelősségérzet által vezérelve – vázolta fel a Krónikának az előzményeket Oana Chirilă projektkoordinátor, a Locus Egyesület elnöke.
Fotó: Facebook / Herculane Project
Erre a nyár óta tartó patthelyzetre sikerült most megoldást találni az országos örökségvédelmi hatóság közreműködésével, amely közvetítőként lépett fel a civilek és az önkormányzat közötti konfliktusban. A projekt vezetője szerint egyezségre jutottak a polgármesteri hivatallal, miszerint rendelkezésükre bocsátják az egyesület igazoló iratait, melyekkel bizonyítják, hogy nekikezdhetnek a munkának, és képesek véghez is vinni azt. Többek között az egyesület statútumát, a bankszámlájuk kivonatát, illetve a kivitelező céggel kötött szerződést mutatják fel, melyet a napokban írtak alá.
– vázolta a további lépéseket Oana Chirilă. A civil szervezet ugyanis végül azt a megoldást választotta, hogy a pénz helyett magát a munkálatot engedi át egy erre alkalmas cégnek. A projektkoordinátor szerint a több hónapos huzavona után heteken belül elkezdődhet a tulajdonképpeni munka.
Fotó: Facebook / Herculane Project
„A szükséges összeg nincs meg teljesen, csak egy része, így a kivitelezővel folytatott megegyezés értelmében egyelőre csak a nagyon sürgős munkálatokat végezzük el. Mivel az épület egy része, az egykori szalon tetőzete februárban beomlott, itt fogunk a legtöbbet dolgozni. Bár maga a projekt egésze a sürgősségi beavatkozásra vonatkozik, most a sürgős munka halaszthatatlan részére összpontosítunk” – magyarázta az illetékes. Aki szerint hátráltathatja őket, hogy már ősz van, ráadásul decemberben az ünnepek miatt sok a szabadnap, ám mégis
Melyeket a meglévő pénzből próbálnak megvalósítani, és csak később indítanák újabb adománygyűjtést. „Dolgozni szeretnénk: be akarjuk bizonyítani, hogy végig tudjuk vinni azt, amit ígértünk. És csak utána kérni ismét pénzt” – mondta Oana Chirilă arra utalva, hogy nagy felelősséggel tartoznak a projektre pénzt áldozók felé.
Fotó: Facebook / Herculane Project
A fiatal építészeket az országos örökségvédelmi hatóság segíti a műemlékmentésben, az elmúlt hónapokban utóbbi közvetített a polgármesteri hivatallal való konfliktusban is. „Ők adják az építőtelep vezetőjét is, így szakmailag biztosítva vagyunk. Ez arra is bizonyíték, hogy az állam is részt vesz a mentésben, van együttműködés a civil és a közszféra között” – magyarázta a projektkoordinátor.
A bukaresti hatóság mást nagyon nem is tehet a műemlék megmentése érdekében – tette hozzá, ennek ugyanis
Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, módosítani kellene a műemlékvédelmi törvényt, amire korábban ígéretet is tett a művelődési minisztérium. Hiszen a Szapáry-fürdő helyzete nem egyedi, országszerte számos műemlék van hasonló helyzetben. De a kormányváltás miatt nem tudni, hogy megvalósulhat-e a rég várt módosítás.
Fotó: Facebook / Herculane Project
A műemlékfelújítási programok jelenleg előírják, hogy az ingatlan tulajdonjogi háttere tisztázott kell hogy legyen. „Mivel az ingatlan alatti földterület per tárgyát képezi, mi nem felelünk meg ezeknek az előírásoknak. Amíg ezek a perek nem oldódnak meg és nincs jogerős bírósági ítélet, nem pályázhatunk finanszírozásra” – magyarázta Oana Chirilă. – Az egyetlen lépés, amelyre jogilag lehetőségünk van, a sürgősségi beavatkozás, hiszen országos jelentőségű műemlék épületről van szó, melyet nem hagyhatunk tönkremenni. Ez mind a mi kötelességünk, amit minden lehetséges módon felvállaltuk, mind pedig az önkormányzaté. A polgármesteri hivatal finanszírozhatná a munkálatot, hiszen ő a tulajdonos, így kötelessége konzerválni és restaurálni a műemléket.”
Fotó: Facebook / Herculane Project
A Szapáry-fürdőnek a herkulesfürdői önkormányzat csak az egyik tulajdonosa, az alatta lévő terület két magánszemély (Valeriu Verbiţchi és Alexandru Gavrilescu) birtoka, ráadásul zár alá van véve korábbi privatizációs ügyletek miatt – magyarázta Oana Chirilă. Herkulesfürdő emblematikus műemlék épületét – sok egyéb értékes romániai ingatlanhoz hasonlóan – a sajtóbeszámolók szerint még a 90-es évekbeli privatizációs folyamat során játszották át Iosif Armaș magánvállalkozónak.
Melyet egyéb vállalkozásaira költött, az ingatlanokat pedig kölcsönökkel terhelte, így miután csődbe ment, ezek hitelezőihez kerültek. Emiatt sok ingatlan jogi helyzete máig nem tisztázódott.
Fotó: Facebook / Herculane Project
A Szapáry-fürdő megmentéséhez a Herculane Project mögött álló fiatal építészek nemzetközi partnereket is keresnek: a Bécsben a világ épített örökségének védőhálójaként ismert világszervezet, az Icomos osztrák megbízottjaival tárgyaltak arról, hogy ezt felvegyék az UNESCO Európa nagy fürdői (The Great Spas of Europe) listájára. Azt is szeretnék, ha az osztrákok – akárcsak a monarchia idején – hosszú távú fejlesztésekbe kezdenének Herkulesfürdőn.
Császárok és királyok üdülőhelye
„Herkulesfürdő Magyarország legnagyszerűbb s legszebb fürdője, mely a világfürdők közt méltó helyet foglal el. (...) Központja a Domogled tövében épült nagyszerű gyógycsarnok, melyhez oldalt a Rezső- és Ferenc József-udvar pazar fénnyel berendezett palotaszerű épületei csatlakoznak; ezekkel szemben a Cserna jobb partján emelkedik az impozáns kupolákkal ékített francia renaissance stílű Szapáry-fürdő hatalmas épülete. Az ezektől körülzárt tér nagyszerűségét Közép-Európa egyik fürdője sem múlja felül” – írta az üdülővárosról 120 éve a Pallas Nagy Lexikona. Eszerint a Cserna folyó völgyében levő termálvízforrásokat már a rómaiak is ismerték, akik templomot és oltárt emeltek itt a melegforrások isteneként tisztelt Herkulesnek. Az első fürdőt valószínűleg Traianus császár építtette, fénykorát az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A település 1817-ben, I. Ferenc király látogatásakor kapta a nevét, ekkor már ismert volt balneoturizmusáról. A Herkules-szobrot 1847-ben Károly osztrák herceg ajándékozta a városnak hálából azért, mert sok katonája itt nyerte vissza egészségét. Nemcsak katonák, császárok és császárnék is megfordultak itt: I. Ferenc, II. József és I. Ferenc József osztrák császár, Karolina és a Sissiként is ismert Erzsébet császárné, I. Károly román és I. Sándor szerb király. A monumentális Szapáry-fürdő a 19. században, Alpár Ignác tervei alapján épült francia reneszánsz stílusban. A kétszintes, lapos tetős épülettömböket időnként megszakítja hat, gúla alakú tetővel záródó épülettömb, illetve középen a főbejárat kupolás, előreugró előcsarnokos tömege, melyhez egy fahídon át lehet eljutni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás