Fotó: Szucher Ervin
Közel száz év után visszakerülhet a helyére az a fekete márványtábla, amely a szovátai Mária-kútnál a forrás, illetve a megépítését szorgalmazó és támogató személy nevét jelöli meg.
2014. április 10., 20:182014. április 10., 20:18
Ez azért is fontos, mert a neves fürdőtelep egyetlen édesvizű forrása nem épülhetett volna meg a több ízben is Szovátán nyaraló Jászai Mari kezdeményezése és hathatós támogatása nélkül. A magyar színjátszás minden idők egyik legnagyobb tragikájának a tiszteletére 1910-ben állítottak emléket a szovátaiak.
A márványtáblát alig néhány év múlva, 1916-ban, a bevonuló román hadsereg katonái megrongálták. Lapunk felvetésére, hogy közel egy évszázad után az önkormányzatnak illene pótolnia az emléket állító feliratot, Péter Ferenc polgármester pozitívan reagált. Bevalotta: ő nem tudott a márványtábláról és annak szövegéről, de megígérte, hamarosan utánanéz és elkészítteti az eredeti mását.
„Mindenképpen jó ötletnek tartom. Viszont addig is, amíg kifaragtatjuk a kút falára kerülő márványlapot, a csorgó mellé kihelyezünk egy háromnyelvű információs táblát, amelyről az arra járók megismerhetik a forrás történetét\" – vázolja elképzeléseit Szováta elöljárója. Mint hozzáteszi, ez utóbbira pénz is kerül, hisz a fürdőváros jelentős összeget nyert a Só útja projektjével, melynek keretében már több eligazító táblát helyeztek ki.
A színésznő a támogató, nem a királyné
A táblaállítás időszerűségét az a tény is alátámasztja, hogy a kút falára vésett „Izvorul Maria forrás\" felirat, így, ékezet nélkül a román turisták számára sokkal inkább a román királynéra utal, aki Jászai Marihoz hasonlóan, de valamivel később, a két világháború között többször is megfordult Szovátán és a Medve-tó partján.
Az édesvízű kútnak eredetileg a Jó vizű forrás volt a neve, amit a Medve-tó partján rendházat építő ferencesek adtak és jókora táblával jelezték. „Látván a helyiek gondjait, az 1905 és 1907 között háromszor is Szovátán nyaraló Jászai Mari elhatározta, hogy segít a forrás kiépítésében. A hangszálait az itteni friss levegőn kezelő művésznő a fürdővendégek sorából alkalmi társulatot toborzott és estélyeket, bálokat, előadásokat szervezett, a bevételt pedig a kút létesítésére ajánlotta fel\" – meséli Fekete Árpád nyugalmazott történelemtanár.
Az, hogy a támogatások eltérítése nem valami újszerű találmány, az egykori helyi fürdőbizottság szándéka bizonyítja a legjobban. Az üdülőtelep fejlesztésén munkálkodó testület egy játszótér kialakítására próbálta felhasználni a felajánlott összeget, és csak a színésznő határozott kiállásán múlott, hogy pénze mégiscsak az eredeti célt szolgálja. Az összegyűlt mintegy 2400 koronából Radó Sándor marosvásárhelyi építész, a fiúgimnázium (mai Papiu Ilarian Főgimnázium) tervezője elkészítette a rajzokat, Reimann János kőfaragómester pedig nekilátott a munkának.
A terv az volt, hogy a forrás vizét három medencébe fogják fel, melyből az első fogyasztásra szolgált volna, a további kettő pedig egyéb vízszükségletek kielégítésére. A színésznő Szűz Mária-kút nevet javasolta az általa választott kútépítő bizottságnak. A több mint egy évszázaddal ezelőtt elkészült kútra, 1910 augusztusában azonban a következő szöveg került: „Mária forrás, Jászay Mari lelkes közreműködésével emelte a fürdő közönsége. 1910\".
Jelképes összeg a fürdő jelképéért
„Valamikor egy szép rézcső nyúlt ki a falból, mára csak egy vascsonk maradt\" – mutatja Józsa András, a bekecsalji település helytörténésze. Fölötte állt az a fekete márványtábla, melynek szövegében a helyiek hálájukat fejezik ki a magyar színművészet nagyasszonyának. A tönkretett emlékmű mása már rég állhatna, ha a színmagyar helyi önkormányzati testület nem utasítja el Józsa kérését.
„A márványtábla szövege nem veszett el, éppen ezért valamikor a \'90-es években arra kértem a tanácsosokat, hogy helyezzük vissza. Nem emlékszem pontosan, mennyibe került volna, de azt tudom, hogy jelképes összegről volt szó. Az akkori városvezetésnek ez nem volt fontos, így a mostaninál már nem is próbálkoztam\" – idézi fel a történteket Józsa András. A helytörténész szerint nemcsak a forrás és környéke veszített száz évvel ezelőtti pompájából, de a víz minősége sem a régi.
A dombra épült, elhanyagolt állapotban lévő villákból be-beszivárog a földbe az a lé, aminek szigorúan a szennycsatornában lenne a helye. A szemközti piacon árusítók nap mint nap a Mária-forrás vizét isszák. Mint mondják, a csorgó vize lényegesen jobb, mint a déli megyékben palackozott sima vizeké.
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Mintegy 20 centiméteres hóréteg fedi az éppen a virágzás elején álló nárciszokat a Radnai-havasok 1600 méteres magasságában található nárciszmezőn, miután a hétvégén lehavazott a régióban.
Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben – a helyi tanács megszavazta az új rendeletet.
Aláírták hétfőn Bukarestben a kolozsvári körgyűrű második szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést.
Fagyponthoz közelített a hőmérséklet hétfőn hajnalban egész Hargita megyében, három meteorológiai állomáson megdőlt a napi hidegrekord.
Kimenekítették a hegyimentők és a határrendészek a Máramarosi-havasok egyik szakadékában rekedt három ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
szóljon hozzá!