Befogadás. Minden tanintézetben kell hogy legyen egy szakember, aki feltérképezi a gyerekek szintjét, amikor bekerülnek a közoktatási rendszerbe
Fotó: Veres Nándor
A tanügyi intézményekben dolgozó tanácsadók számát sokszorozná meg Sorin Cîmpeanu, az oktatási miniszter javaslata szerint minden 500 diák esetén szükség van egy tanácsadóra a közoktatásban. A lapunknak nyilatkozó oktatási szakértők üdvözlik a miniszter javaslatát, viszont tartanak attól, hogy az átszervezéssel szétverik a jelenleg egyre jobban működő, csak valóban szakemberhiánnyal küzdő rendszert.
2022. augusztus 03., 14:102022. augusztus 03., 14:10
A hazai tanintézetekben 2027-ig 10 ezer nevelési tanácsadó kell hogy tevékenykedjen, miközben jelenleg kevéssel több mint 3 ezer szakembert foglalkoztatnak a közoktatási rendszerben, jelentette ki Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint erre mindenképpen szükség van, ám kulcskérdés, hogy anyagi forrásokat is rendeljen a kormány az ambíciós projekt mellé.
Az oktatási miniszter arról beszélt, jelenleg olyan helyzetek is vannak, amikor egy iskolai tanácsadóhoz 2400 diák tartozik, fizikai lehetetlenség, hogy mindannyiukkal érdemben foglalkozzon, holott egyre inkább szükség lenne a munkájukra. A tárcavezető az érintettek jelenlétében szervezett bukaresti közvitán kifejtette, az oktatási törvénytervezet vonatkozó cikkelyei szerint a megyei oktatási igazgatóságokká alakuló tanfelügyelőségek keretén belül lenne egy olyan ügyosztály, amely koordinálná és vezetné a nevelési tanácsadókat, és átvenné a jelenlegi megyei erőforrás- és nevelés-tanácsadó központok feladatait.
A tanintézetben pszichológusra és tanácsadóra is szükség van, ezért a költségvetésből fedezik, hogy a szakemberek mind a két képesítést megszerezzék. Minden tanintézetben kell hogy legyen egy szakember, aki feltérképezi minden gyerek szintjét, amikor bekerül a közoktatási rendszerbe, majd segíti az iskolai évek során, növeli a jóllétét, egyéni tanulási stratégiákat dolgoz ki, hogy minden diák elérje a potenciálja maximumát, részletezte a miniszter.
Jelenleg a tanácsadók számára a tanintézet munkapont, viszont a tervezet értelmében a tanintézet alkalmazottaivá válnak. Fontos feladatuk lesz az iskolaelhagyás csökkentése, az iskolán belüli erőszak és bántalmazás megelőzése, a pályaorientáció, szögezte le a miniszter.
Fotó: Barabás Ákos
Mindez akkor lesz megvalósítható, ha sikerül anyagi erőforrást a célkitűzések mellé rendelni, szögezte le megkeresésünkre Kallós Zoltán oktatási államtitkár. Hozzátette, ha a jelenlegi valamivel több, mint 3000-ről 10 ezerre sikerül növelni a nevelési tanácsadók számát, a gyakorlatban azt eredményezné, hogy minden tanintézetben lenne tanácsadó, aki részben pályaorientációval, részben egyéb, a tanintézetben felmerülő problémákkal kapcsolatosan ad tanácsot a diákoknak.
„Erre nagy szükség van, hiszen a világjárvány alatt és után megváltozott a társadalom, sokan elszigetelődtek, sőt sok diák és felnőtt számára természetessé vált ez az állapot, nehezen illeszkednek vissza a közösségbe, ugyanakkor a verbális és fizikai bántalmazás is tetten érhető a tanintézetekben” – fejtette ki a szakpolitikus.
Minden gyereknek szüksége van a nevelési tanácsadóra, ez most nem valósítható meg, mert kevés a szakember. Viszont ha minden tanintézetben lesz tanácsadó, akkor is támaszkodnia kell a többi pedagógusra, akik rendszeresen találkoznak a gyerekekkel, részletezte az államtitkár, aki támogatja azt az elképzelést, hogy a tanácsadók az iskolák fennhatósága alá kerüljenek. Kallós Zoltán hangsúlyozta, a tervezet közvitán van, ha lesznek jobbító javaslatok, módosítják, és olyan formában kerül a parlament elé.
Fotó: Veres Nándor
A szakma felháborítónak tartja az átszervezésre vonatkozó terveket – mondta el lapunknak Szőcs Levente, a Kovászna Megyei Erőforrás és Nevelés-tanácsadó Központ vezetője. Rámutatott, azzal, hogy megszüntetik a központokat, egy országos szinten jól működő hálózatot vernek szét, és visszatérnek a húsz évvel ezelőtti modellhez, amikor az iskolákhoz tartoztak a nevelési tanácsadók. Első olvasatra talán jól hangzik az átszervezésre vonatkozó elképzelés, de ezzel valójában leértékelik a tanácsadó munkáját, és kiszolgáltatják őket a tanintézetek vezetőségének.
Hozzátette, a veszély abban rejlik, hogy nem minden iskolában értik pontosan, mi a tanácsadó szerepe, előfordul, hogy rábízzák a rossz magaviseletű gyerekeket, hogy foglalkozzon velük, mert különben zavarják az óra menetét. Az is előfordul, hogy elvárják tőle, hogy mintegy varázsütésre „javítsa meg” a feleselő vagy rosszul teljesítő gyereket. Évek óta próbáljuk megértetni a szakma lényegét, de sokan még a nevelési tanácsadó, a tanácsadó tanár vagy iskolapszichológus feladatköröket is keverik, mondta az igazgató.
Szőcs Levente szerint a szakemberek számát kellene növelni, ha országos szinten legalább még 300 nevelési tanácsadót alkalmaznának, hatalmas előrelépést jelentene. Az oktatási törvény előírja ugyan, hogy minden 800 gyerek után kellene tanácsadó tanár, és 500 után logopédus, de ezt senki nem veszi figyelembe a minisztériumban, nem engedélyezik az alkalmazásokat. Kovászna megyében például az aktuális törvényi keretek értelmében kétszer annyi tanácsadót és iskolapszichológust lehetne foglalkoztatni, mint ahányan vannak, de a minisztérium nem engedélyezi az állások létrehozását.
„Csúsztatás azt mondani, hogy jelenleg a nevelési tanácsadók nincsenek ott az iskolákban. Akik dolgoznak, ott vannak, viszont rengeteg tanintézetben nincs tanácsadó, mert nem hagyják jóvá az alkalmazást. Háromszéken a tanintézetek szintjén 40 százalék, a diáklétszám szintjén 50 százalékos a lefedettség. Vagyis a tanintézetek 60 százalékában soha nem látnak tanácsadót, emiatt az a látszat, hogy nincsenek jelen az iskolákban. Alkalmazni kell, és akkor ott lesznek” – szögezte le a központ vezetője.
Szőcs Leventének ugyanakkor aggályai vannak, hogy lesz-e pénzügyi fedezet a nevelési tanácsadók létszámának megháromszorozására, másrészt, hogy lesz-e elegendő szakember, akit felvegyenek.
A sztrók az egyik legelterjedtebb népbetegség, amivel szemben egyre hatékonyabban veszik fel a harcot a neurológusok, de Romániában még mindig lemaradást kell behozni a gyors beavatkozás terén. Dr. Simori Gábor kolozsvári ideggyógyásszal beszélgettünk.
Új szakaszba lépett a hosszú ideje tervezgetett kolozsvári körgyűrű megvalósítása: nekiláttak a felüljáró-építésnek az ország egyik legforgalmasabb útszakaszán, a DN1-es jelzésű főúton, a kincses város és Szászfenes között.
Egy fiatalember meghalt, három személy pedig megsérült egy kedd délutáni közlekedési balesetben a Maros megyei Apold község környékén.
Az Európai Parlament elnöke a Temesvár az Európai Értékekért Díj idei kitüntetettje. Roberta Metsola a május 22-i ünnepségen veheti át az elismerést.
Ha megvalósul a költözés, több mint 15 éve húzódó ügy végére kerülhet pont, Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt Vauban-típusú vára civil használatba mehet át.
A következő napokban fokozatos lehűlés kezdődik – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) május 4-éig érvényes előrejelzéséből.
Lehoztak kedd hajnalban a hegyimentők a Máramarosi-havasokból két ukrán állampolgárt, akik egy meredek hegyoldalon jutottak át Romániába – számolt be a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Életét vesztette egy tinédzser húsvéthétfőn rollerezés közben Argeș megyében. Ezzel egy időben egy motorkerékpáros súlyos állapotban kórházba került Fehér megyében, miután villámcsapás érte.
Erdélyben kihelyezik a fekete lobogót a katolikus templomokra, Ferenc pápa temetése napjáig pedig mindennap délben és este 7 órakor meghúzzák a harangokat a Szentatya lelki üdvéért.
„Krisztus mai követőiként nekünk is tanúkká kell válnunk: szavainkkal és egész életünkkel kell hirdetnünk, hogy Krisztus él, és az Ő szeretete mindannyiunkat átformálhat” – üzeni a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye pásztorlevele.
szóljon hozzá!