Fotó: Boda L. Gergely
Negyedik alkalommal tartottak kastélynapot szombaton Gernyeszegen. A Teleki-kastély Egyesület szervezte rendezvény keretében több százan éltek a lehetőséggel, hogy megtekintsék a „Maros ékköveként” is sokat emlegetett barokk stílusú épületet.
2014. július 20., 20:002014. július 20., 20:00
A csodálatos muranói csillárokkal ékesített díszteremben megtartott megnyitón is elhangzott: a Belgiumból hazaköltözött gróf Teleki Kálmán a kultúra szolgálatába szeretné állítani a pompás kastélyt. A rendezvényt elsősorban kulturális céllal szervezték, annak érdekében, hogy népszerűsítsék, közismertté tegyék az ingatlan történetét.
Gróf Teleki Kálmán beszédében hangsúlyozta: a kastély megmaradásához mindenkinek a segítségére, munkájára szükség van. „Ne higgye senki, hogy mi, a Telekiek gernyeszegi ága, képesek vagyunk megmenteni a kastélyt. Ezért azt kérem Önöktől, hogy segítsenek ezen fáradozásunkban” – fogalmazott.
Amint arra Kálmán Attila történész is felhívta a figyelmet, az érdeklődők a nap folyamán két fényképkiállítást is megtekinthettek. A Teleki Mihály nevét viselő teremben Az erdélyi főnemesség élete 1949 után címmel állították ki elsősorban a családi hagyatékból fennmaradt fényképeket. Emellett Ferencz András, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium 17 éves diákjának Közép-erdélyi kastélyok. Válaszúttól Marosvécsig című kiállítását nézhették meg az érdeklődők.
„Másfél évtizede kezdődött el az erdélyi kastélyok megmentése, kis lépésekkel, önkéntes munkával, de összefogással. Reméljük, hogy a kastélyok továbbra is szolgálni tudják a nemesi családokat és az erdélyi közösséget” – fejezte ki reményét Kálmán Attila. A tárlatot Plájás István fotóművész méltatta, kifejtve: a fiatal fényképész olyan hagyatékot indított el, amivel felhívja az emberek figyelmét az erdélyi kastélyok állapotára.
Dokumentumfilmek, vezetett séták
A kastély egyik termében kialakított Filmsarokban négy dokumentumfilmet mutattak be, amelyek közül kettő tavaly készült Gernyeszegről és annak szimbólumáról. Visszatérőben a Teleki-kastély című riportfilm a gernyeszegi lakosok emlékezetére alapozva rögzíti a Teleki családdal kapcsolatos emlékeket.
A nap folyamán kerekasztal-beszélgetésekre is sor került: László Márton történész államosításról tartott előadását követően erdélyi arisztokrata családok leszármazottai személyes történeteken keresztül próbálták bemutatni az erdélyi főnemesség hétköznapjait az 1949-es államosítás után. Degenfeld Schonburg István, Haller Béla, Kálnoky Tibor és Teleki Kálmán meséltek arról, hogy miként élték meg családjaikkal a megszorító intézkedéseket.
Akik a Teleki-kastélyról és a család múltjáról akartak új ismereteket szerezni, érdekességeket hallani, azok vezetett sétákon vehettek részt. A látogatók többek között megtudhatták, hogy az első gernyeszegi vár építése 1437–1467 közé tehető. 1675-ben Apafi Mihály erdélyi fejedelem Teleki Mihálynak adományozta, és ettől kezdve az államosításig a kastély megszakítás nélkül a Teleki család tulajdona volt.
A várkastély a 18. század végére lakhatatlanná vált, 1771-ben kezdték el az átépítését barokk stílusban. A pompás csillárok és értékes csempekályha mellett az épületben néhány díszes bútordarabot is sikerült megőrizni, ugyanakkor szerteágazó, óriási családfa is segít megismerni a Telekieket.
A kastélyparkban a hét alkotásból álló mitológiai szoborsorozat mellett elsősorban a több száz éves ginkófa és páfrányfenyők, a Mária-forrás, valamint a várárokban kialakított tó és sziget szolgáltattak látnivalót a látogatóknak. Az érdeklődők megtudhatták, hogy a korábbi francia kertet ifjú Teleki József gróf alakíttatta át angol stílusú parkra.
Ez a kerttípus mellőz minden formalitást, véletlenszerűen elrendezett fák és bokrok között kanyarog a sétaút. Közben a gyermekek sem unatkoztak: két bábelőadást tartogattak számunkra, de kézműves-foglalkozásokon is részt vehettek. Este felolvasószínház és koncertek szerepeltek a programban.
A padláson rejtegette a fényképalbumokat
A 90 éves Demeter János bácsi személyesen ismerte gróf Teleki Mihályt és családját. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a két világháború közötti időszakban a nagy köztiszteletnek örvendő gróf mintagazdaságot vezetett. „Reggel öt órakor már lóháton járta be a határt, gyakran feleségét is magával vitte.
A munkálatokat az intéző irányította, de a gróf rendszerint ellenőrizte a földeket. A nemesi családok részére gyakran szerveztek találkozókat, bálokat. A kastélyba nem mehetett be akárki, esténként elengedtek 7–8 kutyát, hogy megőrizzék az udvart és a kertet.
Egy alkalommal a cigányok salátát loptak a kertből. Sosem felejtem el, hogyan leckéztette meg őket az éppen a kastélyban tartózkodó Tisza Kálmán” – emlékezett vissza János bácsi, akinek az apósa, Brezsán Mihály a Telekiek bizalmasa volt, szakácsként kulcsa volt a kastélyhoz. Amikor 1949-ben egy pártgyűlést követően a családot kizárták a kastélyból, két hétig náluk húzódtak meg.
Az idős férfi elmondta, hogy apósa titokban három fényképalbumot hozott el a kastélyból, hogy ne kerüljenek a fosztogatók kezébe. János bácsi a padláson rejtette el ezeket, majd a rendszerváltást követően visszajuttatta a családnak. „Egy alkalommal házkutatást tartottak nálunk, a kastélyból eltűnt régiségeket keresték. Kissé megszeppentem, de az albumok jó helyen voltak” – idézte fel Demeter János.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
szóljon hozzá!