HIRDETÉS
Az ország 41 megyéjének több mint a felében észlelték eddig az afrikai sertéspestist: 19 megyében az Országos Állategészségügyi Hatóság vörös jelzése van érvényben – azaz a fertőzést háztáji vagy üzemi gazdaságban mutatták ki –, két megyében pedig rózsaszín riasztást adtak ki az ott elhullott vaddisznók tetemében felfedezett kór ismeretében.
Erdélyben Arad, Temes, Bihar, Szatmár, Szilágy és Kovászna megyét nyilvánították fertőzöttnek, míg Beszterce-Naszód megyében a hatóságok három fertőzött vaddisznótetemre bukkantak.
Az afrikai sertéspestis vírusát Romániában először 2017. július 31-én, Szatmár megyében fedezték fel, és habár úgy tűnt, hogy a hatósági beavatkozásnak köszönhetően az első fertőzött megyét levehetik a feketelistáról, kiderült, túl korai volt az öröm, mert újabb két családi gazdaságban találtak beteg disznókat, és 50 fertőzött vaddisznót is nyilvántartásba került.
Az elmúlt napokban utoljára Háromszéken ütötte fel fejét a kór, így Kovászna megye lett a 21. fertőzött megye az országban.
Sikó-Barabási Sándor háromszéki főállatorvos szerint ahogy ma kinéz az afrikai sertéspestis terjedésének romániai helyzete, év végére akár az egész ország „vörös” lesz, azaz minden megyében megjelennek a fertőzések. A sepsiszentgyörgyi szakember szerint a betegség 1928-as felfedezése óta már kétszer körbejárta a fél világot, mindenhol hatalmas gazdasági károkat okozva.
Ha arra gondolunk, hogy az ötvenes években megfertőződött nyugat-európai államok közül leghamarabb Portugáliának sikerült hét év alatt legyőzni a gyilkos kórt, és vannak államok, amelyek négy évtizede küszködnek vele, a 2017 nyarán „megfertőződött” Romániában az afrikai sertéspestis pusztításai még hosszú évekig elhúzódhatnak.
A szakemberek leginkább attól tartanak, hogy ez padlóra kényszeríti a teljes sertéságazatot. A romániai húsfeldolgozó üzemek előremenekülnek, és már nem hazai, hanem jórészt csak külföldi disznóhúst dolgoznak fel. Az erdélyi húsfeldolgozókban a magyarországi hasított félsertés lett a legkeresettebb, de több nyugat-európai beszállító is megjelent a piacon. Állattenyésztő szakemberek szerint a hazai sertéshizlaldák rendszerváltás utáni legnehezebb időszakukat élik, felvevő piac hiányában pedig egyre több sertésfarm zárja be kapuit.
Az európai uniós tagállamok élelmiszer-forgalmazását szabályozó egységes előírások szerint a tagországok állategészségügyi hatóságai csak szigorú előírások alapján engedélyezhetnek húst belső, illetve uniós szintű fogyasztásra. Az állategészségügyi hatóság által hatszögletű bélyegzővel ellátott hús és hústermékek az országon belül forgalmazhatók, az ovális pecséttel ellátott áru pedig az egész Unió területén.
Az afrikai sertéspestis miatt Romániában egyre zsugorodik a külföldön is forgalmazható disznóhúst kínáló farmok száma, a bizalomhiány miatt pedig több feldolgozó már az „egészséges” megyékből sem fogad el hazai sertéshúst.
A sertéságazat teljes összeomlásának megelőzésére az Országos Állategészségügyi Hatóság 2019 január végén az Európai Bizottságnál kezdeményezte, hogy a romániai sertéságazat kedvezményesebb elbírálásban részesüljön, azaz a nem fertőzött megyékből folyamatosan fenn lehessen tartani a disznóhús, illetve a hústermékek exportját. Az uniós egyeztetésekre ebben a hónapban kerül sor, a kór gyors terjedése azonban sok jóval nem kecsegteti a romániai sertéstartó kis- és nagyüzemeket.
A Háromszéken megjelent fertőzés egy dolgot bizonyít:
az afrikai sertéspestis kórokozójának legfőbb terjesztője az illegális élőállat-forgalom.
Sikó-Barabási Sándor a Krónikának részletes nyomozómunkáról számolt be, amelynek során kiderült, hogy mekkora veszélyt jelent a több megyét megjárt állatok feketekereskedelme.
Legutóbb egy olyan Buzău megyei állatszállítót tartóztatott fel a Kovászna megyei rendőrség, akinek kocsijában 38, az ország különböző régióiból származó malacot fedeztek fel. Az állatorvosi kísérőlevél nélkül, illegálisan Háromszékre szállított sertésekről kiderült, hogy egy részük Biharból, a többi moldvai megyékből származik. A szállító előbb hazudott a hatóságoknak, de az országos bűnüldözéssé terebélyesedő eset fényt derített minden apró részletre. A hatóságok az állatokat elkobozták és megsemmisítették, az elkövető az állategészségügyi hatóságtól több ezer lejes büntetést kapott, a rendőrség pedig bűnügyi dossziét állított ki a nevére.
Sikó-Barabási szerint ez mégis csepp a tengerben, mert a hatóságoknak jó esetben a feketekereskedelem tíz százalékát sikerül azonosítani és felszámolni. „Az illegális állatkereskedők zömében éjszaka vagy hétvégeken járnak, amikor kevesebb az ellenőrzés, így ritkán kerülnek horogra.
– összegzi a baj fő okát a háromszéki főállatorvos.
Habár Erdélyben az illegális húskereskedelem nem jelent akkora veszélyt, mint a Kárpátokon túl, nálunk sem elhanyagolható veszélyforrás. A régióban a nagyobb kockázat az, ha valaki fertőzött sertést vág, mert a két hét lappangási idő alatt a tünetek nem egyértelműek vagy nem feltűnőek. Így
a beteg állat húsa lefagyasztva akár két-három évig is fertőz, és felhasználáskor a konyhából kikerülő mosogatóvíz megfertőzheti az egészséges disznót is.
A bukaresti agrártárca illetékeseitől érkező információk szerint, ha nem sikerül megállítani a kór terjedését, törvényi rendelettel a háztáji disznótartást is betilthatják. Sikó-Barabási Sándor szóbeszéd szintjén hallott erről, de szerinte ez Romániában kivitelezhetetlen.
– fogalmazott a szakember, aki a kiutat inkább az egyre erélyesebb hatósági fellépésben látja. Amennyiben az illegális állatkereskedők börtönbe jutnak, ez elrettentheti a feketekereskedelem híveit attól, hogy további károkat okozzanak.
