Megállíthatatlan az afrikai sertéspestis terjedése – veszélybe került a teljes romániai sertéságazat jövője

Makkay József 2019. február 09., 13:01 utolsó módosítás: 2019. február 10., 17:36

Megállíthatatlan a sertéspestis romániai terjedése: eddig 21 megyében mutatták ki a veszélyes kórt, amely a teljes romániai sertéságazat jövőjét veszélyezteti. Az Országos Állat­egészségügyi Hatóság Brüsszel segítéségét kérte a hazai húsfeldolgozás és a húsexport megmentése érdekében.

Harc a kórral. Bevetésen az állategészségügyi hatóság szakemberei a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedben Fotó: Bíró Blanka

Az ország 41 megyéjének több mint a felében észlelték eddig az afrikai sertéspestist: 19 megyében az Országos Állategészségügyi Hatóság vörös jelzése van érvényben – azaz a fertőzést háztáji vagy üzemi gazdaságban mutatták ki –, két megyében pedig rózsaszín riasztást adtak ki az ott elhullott vaddisznók tetemében felfedezett kór ismeretében.

Erdélyben Arad, Temes, Bihar, Szatmár, Szilágy és Kovászna megyét nyilvánították fertőzöttnek, míg Beszterce-Naszód megyében a hatóságok három fertőzött vaddisznótetemre bukkantak.

Az afrikai sertéspestis vírusát Romániában először 2017. július 31-én, Szatmár megyében fedezték fel, és habár úgy tűnt, hogy a hatósági beavatkozásnak köszönhetően az első fertőzött megyét levehetik a feketelistáról, kiderült, túl korai volt az öröm, mert újabb két családi gazdaságban találtak beteg disznókat, és 50 fertőzött vaddisznót is nyilvántartásba került.

Az elmúlt napokban utoljára Háromszéken ütötte fel fejét a kór, így Kovászna megye lett a 21. fertőzött megye az országban.

Jelenleg tizenkilenc megye 298 településén 1127 afrikaisertéspestis-gócot tartanak nyilván – közölte pénteken az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA). Az intézmény tájékoztatása szerint eddig 365 172 sertést pusztítottak el. A fertőzést ugyanakkor 916 vaddisznónál is kimutatták. Szatmár megyében sikerült felszámolni 20 fertőzési gócot, Dâmboviţa megyében kettőt, Buzău megyében hármat, Máramaros megyében szintén hármat, Brăila megyében negyvenet, Dolj és Vrancea megyében egyet-egyet, Biharban pedig hetet. Jelenleg Szatmár megyében két fertőzési gócot tartanak nyilván, Bihar megyében 48-at, Szilágy megyében egyet, Temes megyében hármat, Arad megyében egyet, Kovászna megyében kettőt. A többi esetet jobbára az ország déli-délkeleti megyéiből jelentették. Országszerte 8540 sertéstulajdonost kártalanítottak ez idáig, nekik összesen 251,205 millió lej kártérítést utaltak.
Válságban a hazai sertéságazat

Sikó-Barabási Sándor háromszéki főállatorvos szerint ahogy ma kinéz az afrikai sertéspestis terjedésének romániai helyzete, év végére akár az egész ország „vörös” lesz, azaz minden megyében megjelennek a fertőzések. A sepsiszentgyörgyi szakember szerint a betegség 1928-as felfedezése óta már kétszer körbejárta a fél világot, mindenhol hatalmas gazdasági károkat okozva.

Ha arra gondolunk, hogy az ötvenes években megfertőződött nyugat-európai államok közül leghamarabb Portugáliának sikerült hét év alatt legyőzni a gyilkos kórt, és vannak államok, amelyek négy évtizede küszködnek vele, a 2017 nyarán „megfertőződött” Romániában az afrikai sertéspestis pusztításai még hosszú évekig elhúzódhatnak.

A szakemberek leginkább attól tartanak, hogy ez padlóra kényszeríti a teljes sertéságazatot. A romániai húsfeldolgozó üzemek előremenekülnek, és már nem hazai, hanem jórészt csak külföldi disznóhúst dolgoznak fel. Az erdélyi húsfeldolgozókban a magyarországi hasított félsertés lett a legkeresettebb, de több nyugat-európai beszállító is megjelent a piacon. Állattenyésztő szakemberek szerint a hazai sertéshizlaldák rendszerváltás utáni legnehezebb időszakukat élik, felvevő piac hiányában pedig egyre több sertésfarm zárja be kapuit.

Az európai uniós tagállamok élelmiszer-forgalmazását szabályozó egységes előírások szerint a tagországok állategészségügyi hatóságai csak szigorú előírások alapján engedélyezhetnek húst belső, illetve uniós szintű fogyasztásra. Az állategészségügyi hatóság által hatszögletű bélyegzővel ellátott hús és hústermékek az országon belül forgalmazhatók, az ovális pecséttel ellátott áru pedig az egész Unió területén.

Az afrikai sertéspestis miatt Romániában egyre zsugorodik a külföldön is forgalmazható disznóhúst kínáló farmok száma, a bizalomhiány miatt pedig több feldolgozó már az „egészséges” megyékből sem fogad el hazai sertéshúst.

A sertéságazat teljes összeomlásának megelőzésére az Országos Állategészségügyi Hatóság 2019 január végén az Európai Bizottságnál kezdeményezte, hogy a romániai sertéságazat kedvezményesebb elbírálásban részesüljön, azaz a nem fertőzött megyékből folyamatosan fenn lehessen tartani a disznóhús, illetve a hústermékek exportját. Az uniós egyeztetésekre ebben a hónapban kerül sor, a kór gyors terjedése azonban sok jóval nem kecsegteti a romániai sertéstartó kis- és nagyüzemeket.

Fotó: Bíró Blanka

Nem elég a hatósági fellépés

A Háromszéken megjelent fertőzés egy dolgot bizonyít:

az afrikai sertéspestis kórokozójának legfőbb terjesztője az illegális élőállat-forgalom.

Sikó-Barabási Sándor a Krónikának részletes nyomozómunkáról számolt be, amelynek során kiderült, hogy mekkora veszélyt jelent a több megyét megjárt állatok feketekereskedelme. 

Legutóbb egy olyan Buzău megyei állatszállítót tartóztatott fel a Kovászna megyei rendőrség, akinek kocsijában 38, az ország különböző régióiból származó malacot fedeztek fel. Az állatorvosi kísérőlevél nélkül, illegálisan Háromszékre szállított sertésekről kiderült, hogy egy részük Biharból, a többi moldvai megyékből származik. A szállító előbb hazudott a hatóságoknak, de az országos bűnüldözéssé terebélyesedő eset fényt derített minden apró részletre. A hatóságok az állatokat elkobozták és megsemmisítették, az elkövető az állategészségügyi hatóságtól több ezer lejes büntetést kapott, a rendőrség pedig bűnügyi dossziét állított ki a nevére.

Sikó-Barabási szerint ez mégis csepp a tengerben, mert a hatóságoknak jó esetben a feketekereskedelem tíz százalékát sikerül azonosítani és felszámolni. „Az illegális állatkereskedők zömében éjszaka vagy hétvégeken járnak, amikor kevesebb az ellenőrzés, így ritkán kerülnek horogra.

Hiába van megfelelő törvényi háttér felderítésükre, mert olyan hálózattal állunk szemben, amelyet a mai eszközökkel nagyon nehezen tudnak felszámolni a romániai hatóságok”

– összegzi a baj fő okát a háromszéki főállatorvos.

Habár Erdélyben az illegális húskereskedelem nem jelent akkora veszélyt, mint a Kárpátokon túl, nálunk sem elhanyagolható veszélyforrás. A régióban a nagyobb kockázat az, ha valaki fertőzött sertést vág, mert a két hét lappangási idő alatt a tünetek nem egyértelműek vagy nem feltűnőek. Így

a beteg állat húsa lefagyasztva akár két-három évig is fertőz, és felhasználáskor a konyhából kikerülő mosogatóvíz megfertőzheti az egészséges disznót is.

Nem alternatíva a háztáji disznótartás felszámolása

A bukaresti agrártárca illetékeseitől érkező információk szerint, ha nem sikerül megállítani a kór terjedését, törvényi rendelettel a háztáji disznótartást is betilthatják. Sikó-Barabási Sándor szóbeszéd szintjén hallott erről, de szerinte ez Romániában kivitelezhetetlen. 

A disznótartás nálunk több évszázados hagyomány, amit nagyon nehéz lenne felszámolni, betiltani. Lehet, hogy ez megfordult politikusok, kormányzati szakemberek fejében, de erről egyhamar aligha születik döntés”

– fogalmazott a szakember, aki a kiutat inkább az egyre erélyesebb hatósági fellépésben látja. Amennyiben az illegális állatkereskedők börtönbe jutnak, ez elrettentheti a feketekereskedelem híveit attól, hogy további károkat okozzanak.

Bejáratott rendezvények maradnak el Háromszéken

Elmarad a bálványosi nemzetközi disznótoros fesztivál és a kézdivásárhelyi hagyományos termékvásár a Háromszéken megjelent afrikai sertéspestis miatt. Daragus Attila, Torja község polgármestere, a nemzetközi disznótoros fesztivál főszervezője arról tájékoztatott, hogy a fesztivál 14. kiadását március 2-ra tervezték, ám a Kovászna megyei állategészségügyi igazgatóság nem engedélyezi ennek megtartását a sertéspestis megjelenése miatt. A rendezvényre 15 magyarországi és hazai csapat nevezett be: értesítették őket, hogy a fesztivált valószínűleg november második felére halasztják. A fesztiválon évek óta a hagyományos disznóvágási szokásokat elevenítik fel, hangsúlyt fektetve arra, hogy a résztvevők több térségből érkezve színesebb gasztronómiai kínálatot mutassanak be.

Szintén a sertéspestis-fenyegetettség miatt – hét év után először – elmaradt a havonta megrendezett kézdivásárhelyi hagyományos termékvásár. A szombaton esedékes vásárt szintén az állategészségügyi hatóság tiltotta be. Sikó-Barabási Sándor főállatorvos átiratban tájékoztatta a helyi önkormányzatokat, intézményeket, hogy minden nyilvános esemény megszervezését megtiltják, így próbálják megakadályozni a kór továbbterjedését. A tiltást 45 napig tartják fenn, amennyiben ez alatt nem jelenik meg újabb eset. Amint arról beszámoltunk, Kovászna megyében a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedben és a városhoz közeli Sepsikőröspatakon igazolták vissza a sertéspestis megjelenését. (Bíró Blanka)
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat