Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re ötmillió fővel csökken Románia népessége
Reálisak azok az előrejelzések, miszerint 2050-re Románia jelenlegi 19,5 millió lakossága 14, 5 millióra apad – jelentette ki lapunknak Horváth István kolozsvári szociológus a legfrissebb népesedési trendekkel kapcsolatban.
2018. augusztus 30., 11:062018. augusztus 30., 11:06
2018. augusztus 30., 19:062018. augusztus 30., 19:06
Tavaly több mint 120 ezerrel, megközelítőleg egy Nagybánya méretű város lakosságával csökkent Románia népessége – derült ki a bukaresti statisztikai hivatal szerdán közzétett jelentéséből.
A csökkenés nagyobb része a továbbra is negatív tartományban lévő természetes szaporulatnak tulajdonítható: az élve születések száma 71 ezerrel elmaradt a halálozásokéhoz képest. Jelentős fogyást okozott az is, hogy Románia továbbra is „emigráns” ország: tavaly több mint 53 ezerrel többen költöztek el egy évnél hosszabb időszakra onnan, mint ahányan letelepedtek.
Az ország népességéről szóló ideiglenes jelentésében a statisztikai hivatal rámutat: tavaly is fokozódott a lakosság elöregedése: míg a 15 év alattiak aránya (15,6 százalék) állandó maradt, a 65 év felettieké enyhén (0,4 százalékkal) emelkedett (18,2 százalékra). Az úgynevezett függőségi ráta – amely azt tükrözi, hány gyerek és idős jut száz aktív (15–65 év közötti) felnőttre – 50,1-ről 50,9 százalékra nőtt.
Az állandó lakosság 2014-ben húszmillió alá csökkent, pedig a rendszerváltozáskor még több mint 22 millió volt. A demográfiai adatokat kedvezőtlenül befolyásolja, hogy több mint 4 millió román állampolgár él külföldön, akiknek zöme az aktív lakossághoz tartozik, vagyis közöttük sokan vannak olyanok, akik a gyermekvállalás szempontjából fontos 25–45 év közötti korosztályhoz tartoznak.
A népesedési statisztika kapcsán arról kérdeztük Horváth István kolozsvári szociológust, megállítható-e valamilyen formában a Romániát sújtó rohamos csökkenés. A szakértő elmondta, miközben az elhalálozásokat sajnos nem lehet megakadályozni, nagy volumenűek a kivándorlás útjára lépő generációk, ugyanakkor egyre kevesebben vannak – hiszen nagy számban vándorolnak ki – azok, akik gyereket szülhetnének.
„Tehát magát a népességcsökkenést megállítani nem lehet. Lehet növelni a termékenységet, ha elérnénk az úgynevezett 2,3-as népességhelyettesítési szintet, de még akkor is negatív tartományban volnánk, mert még mindig kevesebben szülnek gyereket, mint amennyien meghalnak. Magyarán ez nem visszafordítható folyamat, mindössze megállítható, stabilizálható valamilyen szinten, és egy idő után csak akkor van elméleti esélye a növekedésnek, ha nagyon optimisták vagyunk”
– fejtette ki lapunknak a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője.
Horváth István szociológus
Fotó: Biró István
A népességgyarapodás esélye azonban valóban elméleti csupán, mivel a gyerekvállalási korban lévő fiatal generációk nemcsak általában vállalnak kevesebb gyereket, mint az átlagos népességhelyettesítési szám, hanem elvándorlási terveket is dédelgetnek. Ezért annak a bűvös körnek a következtében, hogy a fiatal generációk nagyobb eséllyel kapcsolódnak be a migrációba, továbbá kevesebb gyereket vállalnak (ráadásul ezeket nem is Romániában szülik meg), nemcsak arra nincs esély, hogy abszolút számban növekedjék a népesség száma, hanem hogy megálljon a népességcsökkenés, valamilyen szinten stabilizálódjék a népesség.
Horváth István kérdésünkre reálisnak nevezte azt az ENSZ-előrejelzést, amely szerint 2050-re 14,5 millióra, sőt még annál is kevesebbre apad Románia lakossága.
– mutatott rá a társadalomkutató.
Horváth István az 1,2 milliós romániai magyarság demográfiai állapotáról elmondta, mára megállt a születések csökkenése a közösségen belül. Korában ugyanis az volt a trend, hogy azok a nők, akik gyerekeknek tudtak életet adni, egyre kevesebb gyereket szültek. „Ez a trend az eleven születések szintjén megállt, és talán picivel jobb, mint az országos átlag. Messze van még a népességhelyettesítési szinttől, de valamivel jobb a vállalt gyerekek számát illetően a magyarság helyzete” – vázolta a helyzetet a szociológus.
Miközben az országos átlag is nagyon-nagyon távol van attól, hogy a népességhelyettesítési szintre növekedjen a természetes szaporulat, a magyarok picivel közelebb állnak ehhez. „De ez a pici csak kárörvendő tud lenni, mert még nagyon távol vagyunk a népességhelyettesítési szinttől, vagyis attól, hogy összességében stabilizálódjon a népesség száma” – állapította meg Horváth István.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
1 hozzászólás