Csendes László
Fotó: Silviu Matei/Agerpres
Meddig nyúlnak a Szekuritáté árnyai? Egyáltalán lehet-e az egykori jelzővel illetni az önkényuralmi rendszer politikai rendőrségét, vagy még ma is befolyásolja a közéletet a hálózat? Többek közt ez volt a témája a Krónika Live podcast legújabb kiadásának.
2021. június 09., 10:482021. június 09., 10:48
A műsor vendége Csendes László történész, a Szekuritáté Levéltárát Átvizsgáló Bizottság (CNSAS) tagja, egykori elnöke volt. A Krónika Live újságírói, Pataky István, Rédai Attila és Szőke László többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire volt hatásos az elmúlt évtizedekben az elszámoltatás, lepleződtek-e le a besúgók, mennyire tisztult meg a társadalom.
1989 decemberét követően a mintegy 400 ezer besúgó és tartótisztjeik többsége „puhára estek”, csak nagyon kevesüket érte utol az igazságszolgáltatás. Még két évvel ezelőtt is született felmentő ítélet olyan szekusok ügyében, akik jól bizonyíthatóan megkínozták és megölték fogvatartottjukat. Mindezt valószínűleg annak következtében, hogy a korábbi szekusok beszivárogtak az állam különböző intézményeibe és a sajtóba, és mai napig azon dolgoznak, hogy elkerüljék a felelősségrevonást, sőt:
Ez kérdésessé teszi azt is, hogy megtörténhet-e a bűnügyi felelősségre vonása annak a 43, még élő szekustisztnek, akik az akkori törvényeket is megsértve kiskorúakat szerveztek be besúgónak, és akiknek ügyiratát a CNSAS nemrég küldte át a katonai ügyészségnek. Csendes László ezzel kapcsolatban egy, a Maros-Magyar Autonóm Tartományban megesett történetet is elmesélt arról, hogyan kényszerítettek egy kislányt arra, hogy besúgóvá váljon.
A CNSAS lehetőségei nagyon szűkösek, és sok próbálkozásuk falakba ütközött. Ugyanakkor biztató, hogy a szekus levéltár iránt meglehetősen magas a publikum érdeklődése. Jelenleg ez az egyetlen hatékony eszköze annak, hogy kiderüljön az igazság, hogy minden érintett keresse ki a róla szóló anyagot, és hozza nyilvánosságra. A kutatók számára is nyitott a levéltár ajtaja, így például, amennyiben lenne rá kapacitás, kikutatható lenne akár az egész székelyföldi besúgóhálózat névsora.
Nőtt a munkanélküliségi arány Arad megyében, s a közeljövőben újabb elbocsátások várhatók. A külföldről hazatérő vendégmunkások is növelhetik ideiglenesen a munkanélküliek számát. A krónikus munkaerőhiány leküzdését a schengeni csatlakozástól remélik.
Eltűnt 15 éves lányt keres a rendőrség Szatmár megyében.
Öt nap leforgása alatt háromszor értek tetten jogosítvány nélküli vezetésen a Kolozs megyei rendőrök egy suceavai férfit.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat keddi figyelmeztető előrejelzése szerint a szél erősödésére és esőkre lehet számítani péntekig a Bánságban és a Partiumban.
Három személy sérült meg a Kóródszentmártonnál történt vasúti balesetben; a mozdonyvezető ittas volt – számolt be kedd délelőtt a Maros megyei rendőrség.
Január 10-éig szokatlanul meleg idő, majd lehűlés várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn kiadott, kéthetes előrejelzéséből.
Szerda estig elsőfokú szélriadó van érvényben az Erdélyi-szigethegységben és a Keleti-Kárpátokban, és a hegyvidékeken csapadékra is számítani kell.
Vízkereszt napján Böcskei László megyéspüspök a nagyváradi székesegyházban végezte el a vízszentelés szertartását, a hívek pedig „A remény zarándokai” feliratú, a Szentév mottójával ellátott üvegekben vihették haza a szentelt vizet.
Húsz év után sikerült visszaszereznie az alpolgármesteri tisztséget a pécskai RMDSZ-nek. Kocsik Imre lett a „befutó” az Arad megyei településen, aki szerint nagyobb önbizalmat és önbecsülést adhat a pécskai magyarságnak a siker.
Egy halálos áldozatot és három sérültet követelt egy szombat éjszakai spontán konfliktus, amely a történelmi Máramarosban található Jód (Ieud) településen tört ki. Az áldozat egy 23 éves helybeli férfi.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!