– összegezte lapunknak Nagy Dániel, a brassói területi erdészeti és vadászati felügyelőség aligazgatója. A felügyelőséghez Brassó, Maros, Szeben, Kovászna és Hargita megye tartozik, jelenleg Maros megyében a legsúlyosabb a helyzet, onnan naponta 8-9 vadkárigénylés érkezik.

Az idő melegszik, a helyzet egyre súlyosabb

Még csak márciusban vagyunk, ahogy melegszik az idő, a helyzet súlyosbodni fog, értékelt az igazgatóhelyettes. Rámutatott,

A vadásztársaságok felmérik a veszélyt, összeállítják a dokumentációt, kérik a kilövési engedélyt, ám az is arra a sorsra jut, mint a kárigénylés: elakad a minisztériumban, részletezte Nagy Dániel. Hozzátette, minden döntés központosított, a felügyelőségnek nincs hatásköre, hiába sürgetik a kifizetéseket, az engedélyeket, a prefektusok is próbálnak közbejárni, ám eredménytelenül. Ez a folyamat bonyolult és bürokratikus, nem működik, a szakembereket, a szakmai érveket nem hallgatják meg. Nagy Dániel attól tart, hogy a koronavírus-válság tovább súlyosbítja a helyzetet, hiszen

A szakember arra is kitért, hogy a veszélyes, településekre bejáró medvék elköltöztetése nem jelent megoldást. Hiába altatják el, fogják be a medvét, nincs ahová elköltöztetni. A vadásztársaságnak bele kell egyeznie, hogy a területén fogadja a medvét, ám senki nem fogad szívesen egy deviáns viselkedésű állatot, amely nem az erdőn nőtt fel, hanem ahhoz szokott, hogy kukázik, vagy a háztartásokból jut könnyű élelemhez. A zernyesti medvemenhely sem jó megoldás, hiszen egy medvének legalább ezerhektáros élettérre lenne szüksége, miközben a menhelyen 72 hektárra bezsúfoltak több mint száz medvét – mutatott rá a szakember.

A minisztériumban nincs kivel beszélni

Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak Fodor István, a háromszéki Bodok polgármestere, a helyi vadásztársaság vezetője: se vadkárkifizetés, se kilövési engedély. Decemberben kifizették a vadkárok egy részét, azóta nem láttak pénzt a károsultak.

– szögezte le az elöljáró. Hozzátette, attól tartanak, hogy a következő időszakban súlyosbodik a helyzet, az emberek már most kétségbe vannak esve, kérik a tanácsot, hogy a jelenlegi válsághelyzetben mi lesz majd a medveüggyel. A napokban a háromszéki Dálnok község központjában délben sétálgatott a medve, a vadőrök elűzték, kértek kilövési engedélyt, hiszen a településre bejáró vad az embereket veszélyezteti, de nem kaptak választ.

Nyomásgyakorlásra van szükség

Kénytelenek leszünk párhuzamosan követni minden esetet, és gazdaszervezetekkel, vadásztársaságokkal nyomást gyakorolni a környezetvédelmi minisztériumra, hogy betartsa a törvényt – szögezte le megkeresésünkre Korodi Attila. Az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője rámutatott, a törvény határidőket szab meg, ám az alkalmazása a minisztérium feladata. „A szaktárcának nemcsak politikai, hanem komoly törvényes felelőssége is van. A jelenlegi helyzetben az látszik, a minisztérium azt gondolta, azzal, hogy a törvény módosult, letudta a felelősséget. Kénytelenek vagyunk betartatni a törvényt, más megoldás nincs”– szögezte le a politikus. A módosított jogszabály több téren is rendezi a vadkárok kifizetését, pontos határidőket szab meg, a vadkár bekövetkezte után 72 órára egy bizottságnak kell felmérnie, majd következő 10 napon belül el is kell bírálnia. Pozitív elbírálás esetén a kifizetést 30 napon belül meg kell ejteni. Ugyanakkor a beavatkozási kvóta mellett a megelőzési kvóták elfogadását is előírja a törvény.