Az RMDSZ volt elnöke a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) által szervezett marosfői EU-tábor keretében beszélt az európai értékek és az erdélyi érdekek viszonyáról, az erdélyi magyarság kilátásairól a változó Európában. Az RMDSZ közleménye szerint Markó Béla előadásában felidézte, az erdélyi magyarságnak hatalmas elvárásai voltak az európai integrációval szemben. A közösség jólétet, gazdasági fellendülést, demokráciát és emellett sajátos érdekeinek, jogainak az érvényesítését várta.
Markó úgy ítélte meg, hogy a kilencvenes évek elején jelentős európai támogatást is sikerült szereznie az erdélyi magyar közösségnek. Mint felidézte, 1993-ban az Európa Tanács részben magáévá tette az RMDSZ által benyújtott memorandumot, és Románia csatlakozása feltételéül szabta az államosított ingatlanok restitúcióját és az anyanyelvű oktatás megteremtését. Mára azonban az Európai Unió „megtorpant”, és „a szőnyeg alá sepri” az etnikai kérdéseket, emiatt számos nemzeti probléma „fortyog a hamu alatt”. Markó Béla szerint ennek a nagyarányú bevándorlás az oka, amelyre az Európai Uniónak egyelőre nincsen válasza. Az európai mentalitás ugyanis ma még nem tud különbséget tenni a bevándorló és az őshonos közösségek között.
Erdélyi érdek, de általános európai érdek is felépíteni egy egységes és közös Európát, amely tud közös válaszokat adni külső kihívásokra, tud gyorsan reagálni, ugyanakkor hagyja a különböző régiókat sajátos megoldások szerint létezni – mutatott rá az RMDSZ volt elnöke.
Markó Béla azt is megemlítette, ma szkeptikusabb az általános európai értékek romániai meghonosítása és a demokratikus intézményrendszer konszolidációja tekintetében, mint 2-3 évvel ezelőtt. Szerinte az elmúlt napok, hetek romániai eseményei is rámutattak arra, mennyire törékenyek azok az értékek, amelyeket az 1989-es rendszerváltozást követően kialakultak, és mennyire „recseg-ropog” a demokratikus rendszer Romániában.
Markó szerint a romániai események azt bizonyítják, hogy itt is „át kell gombolni a kabátot”. Meglátása szerint az államfő és a kormánytöbbség közötti konfliktus azt jelzi, nem sikerült tisztázni, elnöki, félelnöki vagy parlamenti berendezkedést akar-e az ország. „A megoldás egy teljesen új alkotmány lenne, amelyet rögtön a parlamenti választások után ki kellene dolgozni” – jelentette ki a volt pártelnök. Maga is kétségesnek látta azonban, hogy ehhez elég erő és elhatározás lenne a romániai pártokban. „Az RMDSZ és az erdélyi magyarság egyértelműen a parlamenti demokráciában érdekelt, ugyanis mi itt tudunk erőt felmutatni, itt tudunk befolyást gyakorolni a döntésekre” – hangsúlyozta az RMDSZ volt elnöke.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Minden június 18-án a Lakásbetörések Megelőzésének Európai Napja alkalmából a rendőrség különféle rendezvényekkel hívja fel a lakosság figyelmét az éberségre, és javainak védelmére. Háromszéken szórólapokat osztogattak a rendőrök.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.
A Temes megyei Óbéb és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között épül meg hamarosan a legújabb román–magyar határátkelőhely. Ez lesz a 23. román–magyar közúti határátlépő hely.
Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.
A daganatos megbetegedések korai felismerésére és kezelésére, a prevencióra és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló magyar–román együttműködést ültet gyakorlatba Békés és Arad megyei európai uniós támogatással.
Máramarosnak törvényben rögzített hivatalos napja van szerdától.
A parajdi sóbánya tárnáit elárasztó víz hamarosan telítődik sóval – jelentette ki szerdai parajdi sajtótájékoztatóján Nicolae Sebastian Șoltuz, a Salrom beruházási igazgatója.