A szakmai képzések mellett kötetlen beszélgetéseknek is teret adtak a Bolyai Nyári Akadémia programjai
Fotó: Beliczay László
Újragondolt formában szervezték meg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének hagyományos nyári programját, a Bolyai Nyári Akadémiát. A harmincadik alkalommal megtartott rendezvény programjain a pedagógusok a gyerekközpontú iskolai nevelés témakörét járták körül. Köllő Zsófia, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének programigazgatója számolt be a Krónikának a több helyszínen zajló táborokról.
2022. július 25., 19:242022. július 25., 19:24
A hétvégén ért véget a Bolyai Nyári Akadémia 30. kiadása, melyet idén újragondolt formában rendeztek meg. Köllő Zsófia, a Bolyai Nyári Akadémia szakmai és szervezési információkért felelős szervezője a Krónikának elmondta, rendezvényüket idén harmincadik alkalommal tartották meg, 1993-as kezdete óta egyetlenegyszer sem maradt el, még a két járványos évben is sikerült lebonyolítaniuk online és hibrid formában.
„Olyan helyszínek adtak otthont a foglalkozásoknak, amelyek táborjellegűek, például Ivóban, Székelyvarságon, Szovátán, Kommandón, Kalotaszentkirályon, Válaszúton és Szatmárnémetiben szerveztük az akadémiát. Mindegyiket próbáltuk tábori hangulatban megszervezni úgy, hogy a szigorúan vett szakmai programokon túl legyenek választható tevékenységek, esti tábortüzek, táncház, kvízest, mozi, pedamozi. Olyan jellegű programokat is próbáltunk becsempészni, amelyek kitágítják a kereteket, tehát nem fejeztük be a közös tevékenységet a vacsorával, hanem még utána is tartottak a beszélgetések, foglalkozások. Ezek szintén kulcsfontosságúak a pedagógusi munkában, hiszen a közösségépítés is feladata a pedagógusnak” – részletezte Köllő Zsófia.
A tematikához igazodva a rendezvényen az iskolai tevékenységnek nem az oktatással, hanem a neveléssel foglalkozó részére koncentráltak, amely ugyanúgy része az iskolában eltöltött időnek, mint az oktatás-tanulás párosa. Köllő Zsófia rámutatott, az iskolai nevelés tulajdonképpen szemlélet kérdése, nem korlátozzák szabályok és rendeletek úgy, mint az oktatott tananyagot.
Példaként kiemelte a székelyvarsági programot, mely keretében három témát jártak körül: egy nap az iskolai bántalmazás megelőzéséről szólt, ami igazából az online oktatás kapcsán került sokak látóterébe, mivel az elmúlt két év során a bántalmazó helyzetek a közösségi média terébe kerültek, és ezáltal nyilvánossá váltak. Köllő Zsófia hozzátette, nagyon fontos, hogy az iskolába visszatérve ez ugyanúgy téma maradjon, és foglalkozzanak vele iskolai keretek között is.
Az egyik nap programjai a környezeti nevelésre koncentráltak, ami a klímaválság kapcsán világszerte nagyon aktuálisnak számít, ám a rendezvényen a helyi lehetőségeket is igyekeztek számba venni, például azt, hogy Erdélyben milyen környezeti nevelési programok vannak. Céljuk volt minél több lehetőséget bemutatni a pedagógusoknak, illetve rávezetni őket, hogy a környezettudatosságot hogyan lehet belecsempészni az iskolai mindennapokba.
A téma kapcsán workshopokat tartottak, illetve egy kirándulást is szerveztek, mely tulajdonképpen egyik formája az élménypedagógiás módszereknek.
Köllő Zsófia azt is elmondta, hogy nagyon jó volt a rendezvény visszhangja. Idén egy-egy helyszínen különböző területtel foglalkozó pedagógusok voltak jelen az óvónőtől a zenepedagógusokon át a szakképzésben oktató tanárig, és ez sokkal nagyobb rálátást adott mindenkinek a pedagógiai munkára, az oktatásban felmerülő problémákra és azok megoldásaira is.
„Úgy érezzük, nagyon bejött, hogy rövidebb idő alatt sokkal intenzívebben és sokkal szerteágazóbb tematikával kínáltuk meg a pedagógusokat” – mondta a szervező, hozzátéve, hogy természetesen továbbra is megvan az igény, hogy a pedagógusok konkrétan a szakuknak megfelelően vegyenek részt képzéseken, és szaktársaikkal oszthassák meg tapasztalataikat.
– tette hozzá az RMPSZ programigazgatója.
Kérdésünkre, Köllő Zsófia azt is elmondta, hogy tapasztalatai alapján idén már nem az online oktatás témája tartja lázban a pedagógusokat, látszólag nem tartanak attól, hogy a járvány esetleges felerősödésével, ősszel ismét alkalmazkodni kell a pandémia előírásaihoz. Hozzátette, az elmúlt évek virtuális és egy hibrid oktatása után a nyári akadémia táboraiban majdhogynem kerültek mindent, ami online és digitális, a legtöbb helyszínen még széles sávú internet sem volt.
Arról is beszélt, hogy a küszöbönálló tanügyi reform, az ahhoz kapcsolódó új tanévszerkezet, az új törvénykezés volt leginkább a kötetlen, programon kívüli beszélgetések középpontjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legkésőbb július elsején újra megnyit a parajdi sósfürdő, melytől a helyi turizmus fellendülését remélik.
Újabb elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki a nagy hőség miatt szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének nagy részére.
A vezető népbetegségnek számító szív-érrendszeri betegségek még mindig a legtöbb áldozatot szedik a romániai lakosság körében. Dr. Frigy Attila marosvásárhelyi kardiológus főorvossal készült videós riportunkban járjuk körül a témát.
Pontosan 291 273 lej folyt be egy hét alatt az RMDSZ által népszerűsített és támogatott adománygyűjtésekből és jótékonysági koncertekből – tájékoztatott szerdán a szövetség sajtóirodája.
Három norvég turista kedd este megrongálta a Szamos folyó jobb partján létesített, nemrég átadott új sétányon lévő játszóteret Szatmárnémetiben. A 19 és 20 éves fiatalok több kültéri elemet széttörtek, egyes darabokat a folyóba dobtak.
Pokolinak látta a lemondása óta eltelt másfél évet Novák Katalin, Magyarország korábbi köztársasági elnöke, de önkénteskedett, és az Istenbe vetett hite átsegítette a nehézségeken.
Újabb hullámban jutott magas sótartalmú víz a Kis-Küküllőbe a parajdi sóbányánál zajló hétfői munkálatok nyomán, így a folyó vizében a sókoncentráció kedden meghaladta a literenkénti 3000 milligrammot.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) a Sebes-Körös vízgyűjtő területére.
Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemre, a felsőoktatási intézményben 150-200 magyarországi egyetemi hallgató tanul évente – mondta kedden Markó Bálint tanulmányi rektorhelyettes.
A deficitcsökkentő intézkedések keretében a lehetséges áfaemelésnek a nyomtatott sajtóra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet a MÚRE. Az újságíró-szervezet a közszolgálati rádió, illetve televízió nehéz helyzetére is figyelmeztet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!