Bölcsföldi András lelkipásztor vezetésével budapesti teológushallgatók műsora a magyarfenesi református templomban
Fotó: Makkay József
Kalotaszegi falvakba látogattak a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem teológiai hallgatói. A missziós tevékenység céljából erdélyi gyülekezetekben megfordult magyarországi teológusok előszeretettel felkeresik a dél-erdélyi szórványtelepüléseket is. A diákokat vezető egyetemi lelkészt és több hallgatót is megszólaltattunk tapasztalataikról.
2023. november 20., 18:462023. november 20., 18:46
2023. november 21., 08:542023. november 21., 08:54
A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem teológiai hallgatóinak egy csoportja járt az elmúlt hétvégén kalotaszegi falvakban ifjúsági missziós tevékenységen. A Bölcsföldi Andrással, a teológusok lelkipásztorával érkező fiatalok a Szilágy megyei Zsobokra, valamint a Kolozs megyei Körösfőre, Magyarlónára és Magyarfenesre látogattak el.
Az egyetemi évben 16 alkalommal meghirdetett teológiai napokon a fővárosi oktatási intézményben tanuló diákok magyarországi gyülekezeteken kívül határon túli egyházközségekbe is ellátogatnak.
Bölcsföldi András budapesti református lelkipásztor a Krónikának elmondta, hogy erdélyi útjaik személyes kapcsolatokon alapulnak. Főleg olyan településekre mennek szívesen, ahol teológus hallgatóik jó tapasztalatot szerezhetnek. „Szórványban azért szolgálunk szívesen, hogy a hallgatók lássák, milyen kihívásokat rejt az ilyen vidék a lelkipásztor számára. Van két református templom Gyulafehérvár környékén, ahol 15-20 évvel ezelőtti látogatásunk alkalmával azt mondtuk, ott mindennek vége. Ma azt látjuk, hogy mindkét templomban istentiszteletet tartanak. Ilyen egyházközségben tapasztalhatja meg a teológus, hogy a helyzet nem reménytelen” – fogalmazott portálunknak az anyaországi lelkipásztor.
Bölcsföldi András szerint
Erre ma már számos jó példa van Magyarországon, Erdélyben, illetve a többi elszakított országrészekben is.
Benedek Ildikó Julianna falusi gyülekezetben szeretne lelkipásztorként szolgálni
Fotó: Facebook/Benedek Ildikó Julianna
A magyarfenesi református egyházközségben – a szombati, ifjúsági foglalkozást követően – vasárnap délelőtt budapesti teológusok hirdették az igét, majd a helyi presbitériummal közös találkozón ismerkedtek a gyülekezettel, illetve a kalotaszegi falu múltjával és jelenével. A vendéglátó magyarfenesi lelkészházaspár – Lengyel István és Sarolta – vezetésével a gyülekezet immár több alkalommal is fogadta a budapesti teológusokat, akik bevallásuk szerint nagyon jól érzik magukat Kalotaszegen. Van közöttük néhány erdélyi hallgató is, többségük azonban magyarországi diák, akik most fedezik fel Erdélyt. Közéjük tartozik a balatonfelvidéki Benedek Ildikó Julianna is, aki a vasárnapi istentiszteleten hirdette az igét.
Aranydiplomát kaptak az ötven éve végzett lelkipásztorok a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézettől. Ferenczy Miklós kolozsvári református lelkipásztorral az elmúlt öt évtized kihívásairól beszélgettünk.
A harmadéves teológus hallgató portálunknak elmondta, hogy idén tavasszal járt először Erdélyben, és magyarfenesi szolgálata volt a legjobb prédikációs élménye.
– magyarázza a kalotaszegi faluban igét hirdető lány.
Benedek Ildikó gyerekkora óta lelkipásztori pályára készül. Noha a szülei vallásos emberek, jobban örültek volna, ha két húgához hasonlóan ő is orvosi, vagy valamilyen más egészségügyi pályára lép, de Ildikónak eltökélt szándéka volt a papi hivatás. A teológiai évek megerősítették benne, hogy jól választott.
A diákként újságírással is foglalkozó magyarországi hallgató elismeri, hogy nincsenek könnyű helyzetben a női lelkipásztorok, akiket nem minden gyülekezet lát szívesen. A balatonfelvidéki lány szerint azonban ma már egyre több területen sikerül elhelyezkednie a lelkipásztornak, így mindenki megtalálja számításait parókus lelkészként, különböző missziós tevékenységekben vagy a tanügyben.
,,Vidéki gyülekezetbe vágyom. 170 fős kis faluban nőttem fel, nekem az jelenti a biztonságot. Az igazi otthonom nem Budapest. Olyan faluba vágyom, ahol mindenkit megismerhetek!” – fogalmazza meg terveit Benedek Ildikó Julianna teológus hallgató.
Hosszú útkeresés után iratkozott a teológiára
Lengyel-Tokodi Anna ötödéves hallgató Magyarfenesről került Budapestre a helyi lelkészházaspár gyerekeként. Az odáig vezető út több kitérővel indult. Előbb a kolozsvári bölcsészkarra iratkozott, de két esztendő bőven elegendő volt ahhoz, hogy választásából kiábránduljon.
Lengyel-Tokodi Anna a kolozsvári egyetemi évek után lett budapesti teológushallgató
Fotó: Facebook/Lengyel-Tokodi Anna
,,Keresztény emberként nem éreztem jól magam. Azzal szembesültem, hogy a korombeliek közül nagyon sokan eltávolodtak Istentől, semmilyen egyházhoz nem tartoznak, mi több, sokan ellenségesek az egyházzal és a kereszténységgel szemben.
– érvelt a Krónikának Lengyel-Tokodi Anna, aki az angol-német fordítói szakot hátrahagyva átiratkozott vallástanárképzőre. A gyülekezetben is sokszor foglalkozott a gyerekekkel, ezért ezt a szakot közelebb érezte magához.
Később egyéves magyarországi tanulmányútra adódott lehetőség a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán, ahol nagyon megtetszett az oktatás. Belekóstolt a teológiai életbe, és megismerte leendő párját, akivel azóta házasságot kötött. Férje Budapest környéki településen szolgál református lelkészként, így már nem volt kérdés, hogy Anna a magyar fővárosban folytatja tanulmányait.
,,Sok ajtó nyílik meg előttem. A bennünk levő hajlamok és tehetségek ráterelnek a megfelelő útra, amit a gondviselésre bízok. Vanak közöttünk nagyon jó prédikátorok, kiváló tanítási érzékkel megáldott kollégák, és olyanok is, akiknek a lelkigondozói munka megy nagyon jól. Mindannyiunk számára kialakul a jövő” – fogalmazott portálunknak Lengyel-Tokodi Anna.
A magyarfenesi református templom és gyülekezeti ház
Fotó: Makkay József
Sok lehetőség közül választhatnak
A magyarországi négy református teológia közül a budapesti a legfiatalabb. Míg a pápai, sárospataki és debreceni a reformáció évszázadában alakult, a budapesti képzés 1855-ben indult. Az egyház 1912-ben vásárolta meg a ferencvárosi régi dohánygyár épületét, ahol ma is működik a teológiai intézmény a Ráday utcában.
Bölcsföldi András szerint
A budapesti teológus elismeri, hogy a lelkészképzés iránt Magyarországon is megcsappant a fiatalok érdeklődése. A mai tizen- és huszonéveseknek más az elképzelésük a papi hivatásról, mint a korábbi nemzedékeknek. A reális szükségletekhez képest kevesebb végzős így számos lehetőség között válogathat a ,,munkaerőpiacon”.
Az egyház inkább a gyülekezeti lelkészséget támogatja, erre van a legnagyobb igény. Közben a régi gyülekezetek mellett megjelentek a nagyvárosi agglommerációban életre hívott új egyházközségek is, ahol a munka gyakorlatilag nulláról kezdődött. Sok tehát a betöltésre váró lelkészi állás Magyarországon és Erdélyben egyaránt.
A Református Pedagógiai Intézet fő célja, hogy a református oktatást elősegítse. Eszközöket, képzéseket és találkozókat, szakmai fejlődéshez szükséges hátteret biztosít – mondja Nagy Tibor Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi referense.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!