Magyarországi teológusok Kalotaszegen. Egyre több ajtó kinyílik a fiatal lelkipásztorok előtt

A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem teológiai hallgatóinak egy csoportja járt az elmúlt hétvégén kalotaszegi falvakban ifjúsági missziós tevékenységen. A Bölcsföldi Andrással, a teológusok lelkipásztorával érkező fiatalok a Szilágy megyei Zsobokra, valamint a Kolozs megyei Körösfőre, Magyarlónára és Magyarfenesre látogattak el.

Az egyetemi évben 16 alkalommal meghirdetett teológiai napokon a fővárosi oktatási intézményben tanuló diákok magyarországi gyülekezeteken kívül határon túli egyházközségekbe is ellátogatnak.

Népszerűek a Gyulafehérvár környéki, dél-erdélyi szórványtelepülések, illetve a széki és a kalotaszegi gyülekezetek egyaránt.

Bölcsföldi András budapesti református lelkipásztor a Krónikának elmondta, hogy erdélyi útjaik személyes kapcsolatokon alapulnak. Főleg olyan településekre mennek szívesen, ahol teológus hallgatóik jó tapasztalatot szerezhetnek. „Szórványban azért szolgálunk szívesen, hogy a hallgatók lássák, milyen kihívásokat rejt az ilyen vidék a lelkipásztor számára. Van két református templom Gyulafehérvár környékén, ahol 15-20 évvel ezelőtti látogatásunk alkalmával azt mondtuk, ott mindennek vége. Ma azt látjuk, hogy mindkét templomban istentiszteletet tartanak. Ilyen egyházközségben tapasztalhatja meg a teológus, hogy a helyzet nem reménytelen” – fogalmazott portálunknak az anyaországi lelkipásztor.

Bölcsföldi András szerint

az egész Kárpát-medencében a helyi lelkésztől, esperestől, püspöktől, illetve a helyi közösségek vezetőitől függ, lemondunk-e valamiről, vagy hiszünk benne, hogy a közösség meg tud újulni.

Erre ma már számos jó példa van Magyarországon, Erdélyben, illetve a többi elszakított országrészekben is.

A magyarfenesi református egyházközségben – a szombati, ifjúsági foglalkozást követően – vasárnap délelőtt budapesti teológusok hirdették az igét, majd a helyi presbitériummal közös találkozón ismerkedtek a gyülekezettel, illetve a kalotaszegi falu múltjával és jelenével. A vendéglátó magyarfenesi lelkészházaspár – Lengyel István és Sarolta – vezetésével a gyülekezet immár több alkalommal is fogadta a budapesti teológusokat, akik bevallásuk szerint nagyon jól érzik magukat Kalotaszegen. Van közöttük néhány erdélyi hallgató is, többségük azonban magyarországi diák, akik most fedezik fel Erdélyt. Közéjük tartozik a balatonfelvidéki Benedek Ildikó Julianna is, aki a vasárnapi istentiszteleten hirdette az igét.

Amikor az iskolából a parókiára szöktek a gyerekek. Egy ötven évvel ezelőtt végzett kolozsvári lelkipásztor életútja

Aranydiplomát kaptak az ötven éve végzett lelkipásztorok a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézettől. Ferenczy Miklós kolozsvári református lelkipásztorral az elmúlt öt évtized kihívásairól beszélgettünk.

A harmadéves teológus hallgató portálunknak elmondta, hogy idén tavasszal járt először Erdélyben, és magyarfenesi szolgálata volt a legjobb prédikációs élménye.

– magyarázza a kalotaszegi faluban igét hirdető lány.

Benedek Ildikó gyerekkora óta lelkipásztori pályára készül. Noha a szülei vallásos emberek, jobban örültek volna, ha két húgához hasonlóan ő is orvosi, vagy valamilyen más egészségügyi pályára lép, de Ildikónak eltökélt szándéka volt a papi hivatás. A teológiai évek megerősítették benne, hogy jól választott.

A diákként újságírással is foglalkozó magyarországi hallgató elismeri, hogy nincsenek könnyű helyzetben a női lelkipásztorok, akiket nem minden gyülekezet lát szívesen. A balatonfelvidéki lány szerint azonban ma már egyre több területen sikerül elhelyezkednie a lelkipásztornak, így mindenki megtalálja számításait parókus lelkészként, különböző missziós tevékenységekben vagy a tanügyben.

,,Vidéki gyülekezetbe vágyom. 170 fős kis faluban nőttem fel, nekem az jelenti a biztonságot. Az igazi otthonom nem Budapest. Olyan faluba vágyom, ahol mindenkit megismerhetek!” – fogalmazza meg terveit Benedek Ildikó Julianna teológus hallgató.

Hosszú útkeresés után iratkozott a teológiára

Lengyel-Tokodi Anna ötödéves hallgató Magyarfenesről került Budapestre a helyi lelkészházaspár gyerekeként. Az odáig vezető út több kitérővel indult. Előbb a kolozsvári bölcsészkarra iratkozott, de két esztendő bőven elegendő volt ahhoz, hogy választásából kiábránduljon.

,,Keresztény emberként nem éreztem jól magam. Azzal szembesültem, hogy a korombeliek közül nagyon sokan eltávolodtak Istentől, semmilyen egyházhoz nem tartoznak, mi több, sokan ellenségesek az egyházzal és a kereszténységgel szemben.

– érvelt a Krónikának Lengyel-Tokodi Anna, aki az angol-német fordítói szakot hátrahagyva átiratkozott vallástanárképzőre. A gyülekezetben is sokszor foglalkozott a gyerekekkel, ezért ezt a szakot közelebb érezte magához.

Később egyéves magyarországi tanulmányútra adódott lehetőség a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán, ahol nagyon megtetszett az oktatás. Belekóstolt a teológiai életbe, és megismerte leendő párját, akivel azóta házasságot kötött. Férje Budapest környéki településen szolgál református lelkészként, így már nem volt kérdés, hogy Anna a magyar fővárosban folytatja tanulmányait.

,,Sok ajtó nyílik meg előttem. A bennünk levő hajlamok és tehetségek ráterelnek a megfelelő útra, amit a gondviselésre bízok. Vanak közöttünk nagyon jó prédikátorok, kiváló tanítási érzékkel megáldott kollégák, és olyanok is, akiknek a lelkigondozói munka megy nagyon jól. Mindannyiunk számára kialakul a jövő” – fogalmazott portálunknak Lengyel-Tokodi Anna.

Sok lehetőség közül választhatnak

A magyarországi négy református teológia közül a budapesti a legfiatalabb. Míg a pápai, sárospataki és debreceni a reformáció évszázadában alakult, a budapesti képzés 1855-ben indult. Az egyház 1912-ben vásárolta meg a ferencvárosi régi dohánygyár épületét, ahol ma is működik a teológiai intézmény a Ráday utcában.

Bölcsföldi András szerint

a teológiai képzésre alapozva 30 évvel ezelőtt létrehozott Károli Gáspár Református Egyetem mintegy nyolcezres diáklétszámához képest a teológia 140 fős diáksága elenyésző, azonban a hittudományi múlt jelenti az egyetem lelkét és tartóoszlopát.

A budapesti teológus elismeri, hogy a lelkészképzés iránt Magyarországon is megcsappant a fiatalok érdeklődése. A mai tizen- és huszonéveseknek más az elképzelésük a papi hivatásról, mint a korábbi nemzedékeknek. A reális szükségletekhez képest kevesebb végzős így számos lehetőség között válogathat a ,,munkaerőpiacon”.

Az egyház inkább a gyülekezeti lelkészséget támogatja, erre van a legnagyobb igény. Közben a régi gyülekezetek mellett megjelentek a nagyvárosi agglommerációban életre hívott új egyházközségek is, ahol a munka gyakorlatilag nulláról kezdődött. Sok tehát a betöltésre váró lelkészi állás Magyarországon és Erdélyben egyaránt.

A keresztyén oktatás ügyéért össze kell fogni – Nagy Tibor Sándor lelkipásztor a Református Pedagógiai Intézet munkájáról

A Református Pedagógiai Intézet fő célja, hogy a református oktatást elősegítse. Eszközöket, képzéseket és találkozókat, szakmai fejlődéshez szükséges hátteret biztosít – mondja Nagy Tibor Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi referense.