Ezúttal a Krónikának elmondta, a jogszabályt módosították ugyan, de csak a cégeknek vittek be könnyítéseket, a civil szervezetek esetében nem változott semmi, csak a határidőt tolták ki november 1-ig, addig kell benyújtaniuk nyilatkozatot a valós kedvezményezettről. Debreczeni János emlékeztetett, a pénzmosás elleni törvénnyel európai uniós irányelveket emeltek át megkésve romániai jogszabályi környezetbe. Az irányelv azért készült, hogy a gyanús tranzakciókat kiszűrhessék, hiszen előfordult, hogy a civil szervezeteket pénzmosásra vagy éppen a terrorizmus támogatására használták. Ha a különböző pénzmozgások valós kedvezményezettjei nyilvánosak, ezek a törvénytelen tranzakciók kiszűrhetők.

Nem segít, hanem rombol

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége azt kéri a törvényhozóktól, módosítsák a jogszabályt, alakítsanak ki erről konstruktív párbeszédet a civil társadalommal. Mint írják, kérdéseikkel megkeresték a Pénzmosás Elleni Országos Hivatalt (ONPCSB), de semmitmondó választ kaptak. A szövetség hat pontban összegzi a törvénnyel kapcsolatban felmerülő kifogásokat. Rámutatnak, a jogszabály nem tartalmazza az összes civil szervezeti formát: az alapítvány szerepel, az egyesület, a társaság, a szövetség már nem. Meglátásuk szerint

Értelmezésük szerint az egyes szervezetek leadott éves mérlege alapján kellene eldönteni: kik kerülnek be, és kik nem a törvény hatálya alá. Kifogásolják továbbá, hogy a valós kedvezményezett fogalma a civil szervezetek esetében értelmezhetetlen, hiszen nem ügyfelekkel dolgoznak, hanem a helyi közösségnek kínálnak fel közösségi programokat. Léteznek ugyanakkor a szervezet alapító dokumentumában megnevezett felelősök, akik a nyilatkozatokat, jelentéseket leadják. Ebben a megközelítésben a valós kedvezményezettek fogalmát a civil szervezetek esetében újra kell gondolni, hangsúlyozzák a civilek.

Nehezményezik, hogy a törvény végrehajtására vonatkozó útmutató nem tisztázza a jogszabály által előírt jelentések és nyilatkozatok procedúráját, az ONPCSB honlapján sem található erre vonatkozó előírás, dokumentumminta. Kitérnek arra, hogy

Kifogásolják, hogy a nyilatkozatokat évente kell leadni, ami megterheli a szervezeteket, és a bizalmatlanság jele, becsületet sért. A 2020. évi 108-as sz. törvény ezen változtat ugyan, kimondja, hogy a természetes személyek alapította társaságoknak nem kell nyilatkozatot leadniuk „Ezt helyes lépésnek tartjuk, de a törvény szövege nem egyértelmű, mivel nem jelöli meg a civil szféra szervezeteit is tételesen”– fogalmazzák meg a nyílt levélben.

„Ha fennáll a veszély, hogy procedurális hiba miatt feloszlathatók a szervezetek, akkor ezeket beszüntetik, vagy akár el sem kezdik működtetni. Tehát a törvénynek ez a rendelkezése sérti a társulási szabadság demokratikus elvét: közösségellenes. Nem segít, hanem rombol” – szögezi le a civil szervezetek szövetsége.