Fotó: Gecse Noémi
Egy friss felmérés szerint bár a romániai társadalom egyre inkább a kütyük rabjává válik, hiába a digitális eszközökkel töltött rengetek idő, a fiatalok digitális kompetenciái nem javulnak jelentősen. Erdélyi középiskolai informatikatanárokat faggattunk arról, hogy nekik mik a személyes tapasztalataik a téma kapcsán.
2023. március 31., 18:082023. március 31., 18:08
2023. március 31., 21:022023. március 31., 21:02
Az iskolai teljesítményt mérő Brio oktatási technológiai platform 1-12. osztályos romániai gyerekek bevonásával készített felmérést, azt vizsgálva, hogy az olyan tényezők, mint a családi környezet, a technológiához való hozzáférés, a digitális média használata, a technológiával és a médiával kapcsolatos motiváció, az ezekkel szembeni attitűd, valamint a különböző demográfiai tényezők milyen mértékben kapcsolódnak a diákok digitális jártasságához. A kutatás kapcsán lapunk által megkérdezett informatikatanár mindenekelőtt kiemelte, bár a felmérés eredményei rávilágítanak bizonyos tendenciákra, illetve folyamatokra, azt sosem szabad elfejteni az ilyen esetekben, hogy
Meglátása szerint nagyon sok vidéki (és nem csak) iskolában, iskolából vagy családból nem volt „prioritás” egy ilyen jellegű teszt kitöltése, épp ezért néhol félrevezetőek lehetnek az eredmények.
„Ahogy a cikk eredményei is mutatják, visszaigazolhatom a saját diákjaim esetében is, hogy az általános iskolások rendelkeznek kevesebb digitális kompetenciával, amelyek aztán az évek során fokozatosan bővülnek, fejlődnek, újak alakulnak ki. Az érettségi előtt álló diákok a legjártasabbak ezen a téren. Természetesen mindez általánosságban mondható el, hiszen mindig vannak kivételek pozitív és negatív irányba is” – magyarázta a neve elhallgatását kérő tanár.
A valamilyen digitális eszközt hetente több órát használó tanulók magasabb szintű digitális készségekkel rendelkeznek - derül ki az iskolai teljesítményt mérő oktatási technológiai platform jelentéséből.
A hazai számítógépesismeret-oktatás kapcsán elmondta, hogy az információs és kommunikációs technológia tárgyból (TIC/IKT) régebben csak a líceumi osztályokban voltak órák (a szaktól függően 1-2 óra hetente), illetve az általános iskolai osztályokban megjelenhettek opcionális tárgyként, ám 2017-től fokozatosan bevezették az 5-8. osztályokban, többnyire egybevonva az informatikával.
Itt máris felmerül a kérdés, hogy minden hazai iskolában rendelkezésre állnak-e jól felszerelt infólaborok, ahol ezeket az órákat úgymond gyakorlatiasítani lehet. Létezik-e kellő számú és képesítésű tanerő az IKT oktatására? Úgy tudom, nagyon sokan átképzésekkel tartanak IKT-órákat a kisebb osztályokban, mert egyszerűen nem találtak elég tanárt ezekre az állásokra, főleg a vidéki iskolákban” – vélekedett a pedagógus, leszögezve, alapvetően elmondható, hogy van lehetőség az alapismeretek átadására – bár
A pedagógus kérdésünkre azt is elmondta, hogy például a World, Excel és hasonló – akár az egyetemi oktatás, akár a munkaerőpiacon „alapvetőnek” és elvártnak mondható – szoftverek használatát is lehet úgy oktatni, hogy a tanár fenntartsa a diákok érdeklődését. Kifejtette, az első tanórák egy adott témáról mindig az újdonság erejével hatnak, ám ideális esetben egy tanár mindig, a későbbiekben is tud „újat mutatni”. Ha ez sikerül, akkor a diákok el tudnak mélyülni a részletekben is, nem csak felszínesen sajátítják el az adott program használatát.
Fotó: Rab Zoltán
– tette hozzá.
Változó egyébkény, hogy a tanulók mennyire vannak tisztában azzal, hogy álláskereséskor vagy munkájuk során az említett szoftverek hasznukra válhatnak.
– mesélte a pedagógus.
A TIC/IKT tantárgyak kapcsán a pedagógus úgy vélekedett, hogy
„Próbál ugyan igazodni (a nemzetközi standardokhoz – szerk. megj.), de például alig van néhány tankönyv, amely aktuális operációs rendszereket mutat be, és ugyanez igaz a legtöbb (irodai) szoftverre is. Sőt az iskolák gépparkjai, szoftverei sem tudják mindig ezt az iramot tartani, ami szükséges lenne, és a tanárok továbbképzéseit még nem is említettem” – fejtette ki.
Fotó: Pixabay.com
Arról is szó esett, hogy bár napjainkban tényleg sok mindenre „jó”, elegendő a mobiltelefon, mivel senki nem tudja, hogy hosszú távon miként alakul a világ, akár 20-30 év múlva lesznek-e még asztali gépek és laptopok,
„A tanult készségek, melyek ezekhez kapcsolódnak, valamilyen formában aztán a személyiségünket is formálják, megmaradnak, továbbfejlődnek” – hívta fel a figyelmet az oktató.
Azt is elmondta, hogy a diákok „elég kíváncsiak”, ha szabad kezet kaptak a kütyük használatára, élnek a lehetőségekkel.
– szögezte le, hozzátéve, hogy bár az iskolai órák keretében is szó esik a kütyü-, illetve internethasználat kapcsán a biztonságról, veszélyekről is, kevesekre jellemző az elővigyázatosság. Azaz például csak akkor cserélnek jelszót egy közösségi oldal felhasználói fiókjában, ha valaki már feltörte azt, vagy csak akkor telepítenek egy vírusirtót, miután már fertőzött fájlt töltöttek fel a gépükre.
Molnár Csilla kolozsvári informatikatanárt is megkérdeztük saját tapasztalatairól. Kiemelte, nem meglepő, hogy a fiatalok többségének nem javulnak jelentősen a digitális kompetenciái, hiszen a kütyü-használatuk többnyire a közösségi média használatából, böngészéséből áll. Hozzátette, szerinte épp ezért volt hasznos ilyen szempontból a pandémia, illetve az online oktatás időszaka(i), hiszen akkor a fiatalok (és nem csak) nap mint nap rá voltak utalva különböző, addig akár nem is használt programokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!