Fotó: Gecse Noémi
Egy friss felmérés szerint bár a romániai társadalom egyre inkább a kütyük rabjává válik, hiába a digitális eszközökkel töltött rengetek idő, a fiatalok digitális kompetenciái nem javulnak jelentősen. Erdélyi középiskolai informatikatanárokat faggattunk arról, hogy nekik mik a személyes tapasztalataik a téma kapcsán.
2023. március 31., 18:082023. március 31., 18:08
2023. március 31., 21:022023. március 31., 21:02
Az iskolai teljesítményt mérő Brio oktatási technológiai platform 1-12. osztályos romániai gyerekek bevonásával készített felmérést, azt vizsgálva, hogy az olyan tényezők, mint a családi környezet, a technológiához való hozzáférés, a digitális média használata, a technológiával és a médiával kapcsolatos motiváció, az ezekkel szembeni attitűd, valamint a különböző demográfiai tényezők milyen mértékben kapcsolódnak a diákok digitális jártasságához. A kutatás kapcsán lapunk által megkérdezett informatikatanár mindenekelőtt kiemelte, bár a felmérés eredményei rávilágítanak bizonyos tendenciákra, illetve folyamatokra, azt sosem szabad elfejteni az ilyen esetekben, hogy
Meglátása szerint nagyon sok vidéki (és nem csak) iskolában, iskolából vagy családból nem volt „prioritás” egy ilyen jellegű teszt kitöltése, épp ezért néhol félrevezetőek lehetnek az eredmények.
„Ahogy a cikk eredményei is mutatják, visszaigazolhatom a saját diákjaim esetében is, hogy az általános iskolások rendelkeznek kevesebb digitális kompetenciával, amelyek aztán az évek során fokozatosan bővülnek, fejlődnek, újak alakulnak ki. Az érettségi előtt álló diákok a legjártasabbak ezen a téren. Természetesen mindez általánosságban mondható el, hiszen mindig vannak kivételek pozitív és negatív irányba is” – magyarázta a neve elhallgatását kérő tanár.
A valamilyen digitális eszközt hetente több órát használó tanulók magasabb szintű digitális készségekkel rendelkeznek - derül ki az iskolai teljesítményt mérő oktatási technológiai platform jelentéséből.
A hazai számítógépesismeret-oktatás kapcsán elmondta, hogy az információs és kommunikációs technológia tárgyból (TIC/IKT) régebben csak a líceumi osztályokban voltak órák (a szaktól függően 1-2 óra hetente), illetve az általános iskolai osztályokban megjelenhettek opcionális tárgyként, ám 2017-től fokozatosan bevezették az 5-8. osztályokban, többnyire egybevonva az informatikával.
Itt máris felmerül a kérdés, hogy minden hazai iskolában rendelkezésre állnak-e jól felszerelt infólaborok, ahol ezeket az órákat úgymond gyakorlatiasítani lehet. Létezik-e kellő számú és képesítésű tanerő az IKT oktatására? Úgy tudom, nagyon sokan átképzésekkel tartanak IKT-órákat a kisebb osztályokban, mert egyszerűen nem találtak elég tanárt ezekre az állásokra, főleg a vidéki iskolákban” – vélekedett a pedagógus, leszögezve, alapvetően elmondható, hogy van lehetőség az alapismeretek átadására – bár
A pedagógus kérdésünkre azt is elmondta, hogy például a World, Excel és hasonló – akár az egyetemi oktatás, akár a munkaerőpiacon „alapvetőnek” és elvártnak mondható – szoftverek használatát is lehet úgy oktatni, hogy a tanár fenntartsa a diákok érdeklődését. Kifejtette, az első tanórák egy adott témáról mindig az újdonság erejével hatnak, ám ideális esetben egy tanár mindig, a későbbiekben is tud „újat mutatni”. Ha ez sikerül, akkor a diákok el tudnak mélyülni a részletekben is, nem csak felszínesen sajátítják el az adott program használatát.
Fotó: Rab Zoltán
– tette hozzá.
Változó egyébkény, hogy a tanulók mennyire vannak tisztában azzal, hogy álláskereséskor vagy munkájuk során az említett szoftverek hasznukra válhatnak.
– mesélte a pedagógus.
A TIC/IKT tantárgyak kapcsán a pedagógus úgy vélekedett, hogy
„Próbál ugyan igazodni (a nemzetközi standardokhoz – szerk. megj.), de például alig van néhány tankönyv, amely aktuális operációs rendszereket mutat be, és ugyanez igaz a legtöbb (irodai) szoftverre is. Sőt az iskolák gépparkjai, szoftverei sem tudják mindig ezt az iramot tartani, ami szükséges lenne, és a tanárok továbbképzéseit még nem is említettem” – fejtette ki.
Fotó: Pixabay.com
Arról is szó esett, hogy bár napjainkban tényleg sok mindenre „jó”, elegendő a mobiltelefon, mivel senki nem tudja, hogy hosszú távon miként alakul a világ, akár 20-30 év múlva lesznek-e még asztali gépek és laptopok,
„A tanult készségek, melyek ezekhez kapcsolódnak, valamilyen formában aztán a személyiségünket is formálják, megmaradnak, továbbfejlődnek” – hívta fel a figyelmet az oktató.
Azt is elmondta, hogy a diákok „elég kíváncsiak”, ha szabad kezet kaptak a kütyük használatára, élnek a lehetőségekkel.
– szögezte le, hozzátéve, hogy bár az iskolai órák keretében is szó esik a kütyü-, illetve internethasználat kapcsán a biztonságról, veszélyekről is, kevesekre jellemző az elővigyázatosság. Azaz például csak akkor cserélnek jelszót egy közösségi oldal felhasználói fiókjában, ha valaki már feltörte azt, vagy csak akkor telepítenek egy vírusirtót, miután már fertőzött fájlt töltöttek fel a gépükre.
Molnár Csilla kolozsvári informatikatanárt is megkérdeztük saját tapasztalatairól. Kiemelte, nem meglepő, hogy a fiatalok többségének nem javulnak jelentősen a digitális kompetenciái, hiszen a kütyü-használatuk többnyire a közösségi média használatából, böngészéséből áll. Hozzátette, szerinte épp ezért volt hasznos ilyen szempontból a pandémia, illetve az online oktatás időszaka(i), hiszen akkor a fiatalok (és nem csak) nap mint nap rá voltak utalva különböző, addig akár nem is használt programokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.
Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!