Kiútkeresés. A romák fokozottabban ki vannak téve a kirekesztés veszélyének
Fotó: Veres Nándor
A parlament által nemrég elfogadott, a cigányellenességet visszaszorítani hivatott jogszabály helyett célravezetőbb lett volna egy általános gyűlöletbeszéd elleni törvény, bár előbbinek is megvan a létjogosultsága – jelentette ki a Krónikának Fosztó László, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
2020. december 26., 16:052020. december 26., 16:05
2020. december 26., 16:092020. december 26., 16:09
Erősebb hatású lett volna egy általános, gyűlöletbűntény elleni törvény, mint a cigányellenességet visszaszorító jogszabály, hiszen a politikai diskurzusban is előtérbe került a gyűlöletszítás – szögezte le lapunknak Fosztó László antropológus. A kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársát annak kapcsán kérdeztük, hogy a képviselőház nemrég döntéshozó kamaraként elfogadta a cigányellenesség bármely megnyilvánulását megelőző, illetve büntető törvényt.
Ha a jogszabály érvénybe lép az államfői kihirdetés után, a cigányellenes tartalmakat terjesztőket egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel, a cigányellenes szervezetek létrehozóit, tagjait vagy támogatóit háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják.
Cigányellenes szervezetnek minősül minden három vagy ennél több személyből álló csoportosulás, amely cigányellenes nézeteket, doktrínákat terjeszt. A törvény tiltja a cigányellenes szimbólumokat és tartalmakat, ezek népszerűsítéséért, terjesztéséért szintén szabadságvesztés jár.
Fosztó László a Krónika megkeresésére emlékeztetett, Romániában bejutott a parlamentbe a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), de tőlünk nyugatabbra szinte minden országban van olyan politikai alakulat, amely a fajgyűlöletet, a rasszizmust mozgósító erőként ellenségkép-alkotásra használja, ezért hasznos, ha vannak eszközök ennek visszaszorítására. „Jobb lett volna egy általános gyűlöletbeszéd elleni törvény, de az sem elhibázott, hogy van egy külön jogszabály, amely megakadályozza, illetve bünteti a cigányellenes megnyilvánulásokat” – mondta Fosztó László.
Fotó: Haáz Vince
Az antropológus rámutatott,
A mérésekben többek között olyan kérdésekre keresik a választ, hogy a megkérdezett beengedne-e a városába, az utcájába, a házába, illetve befogadna-e családjába egy bizonyos csoport tagját. Az eredményekből kiderül, hogy a romák fokozottabban ki vannak téve a kirekesztésnek, inkább lehetnek gyűlöletbűntények áldozatai.
A kutató úgy véli, a cigányellenességet visszaszorító törvény elfogadása a Pro Európa Roma Párt egyfajta győzelmi üzenete, összhangban van az európai cigányellenességet visszaszorító tízéves keretstratégiával, ám
Fosztó László felidézte, Romániában két intézmény – az Országos Diszkriminációellenes Tanács és az Országos Audiovizuális Tanács – rendelkezik eszközökkel, róhat ki pénzbüntetést a gyűlöletbeszédért, ám több olyan jelenséggel találkozunk, ami kívül esik hatáskörükön: például a közösségi médiában sincs ellenőrzés.
Fosztó László ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az új törvény sem jelent gondolatrendőrséget, nem korlátozza a szólásszabadságot.
A gyűlöletbűntény egyik ismérve, hogy veszélyt jelent a közösségre vagy a közösség egyik tagjára. Nem mindegy, hogy ketten osztanak meg cigányellenes tartalmakat, vagy egy összegyűlt tömeg előtt, azonnali veszélybe sodorva a közösséget.
A kutató felidézte, hogy a jogszabály elfogadása azért is kerülhetett előtérbe, mert a közelmúltban történtek cigányellenes atrocitások. Például még a járvány kitörése előtt rendőrök tepertek földre, bilincseltek meg és ütlegeltek roma férfiakat, ezt pedig le is filmezték, és feltöltötték a közösségi oldalra; vagy Zilahon az autóbusz-vezető bántalmazott egy roma nőt.
Fotó: Barabás Ákos
A kutató ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a bűntény mindig egyedi eljárást von maga után, az alkalmazási procedúra bekerül a büntetőjogi eljárásba, az ügyész megfogalmazza a vádakat, az ügyvéd érvel ezek ellen;
„A törvény első tesztje az lesz, amikor egy ilyen ügy kerül a bíróság elé. A közeljövőben nem lesz közvetlen hatással arra, hogy az emberek miként viselkednek egymással, csak egy pluszeszköz az igazságszolgáltatás kezében” – szögezte le Fosztó László.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
3 hozzászólás