Kiútkeresés. A romák fokozottabban ki vannak téve a kirekesztés veszélyének
Fotó: Veres Nándor
A parlament által nemrég elfogadott, a cigányellenességet visszaszorítani hivatott jogszabály helyett célravezetőbb lett volna egy általános gyűlöletbeszéd elleni törvény, bár előbbinek is megvan a létjogosultsága – jelentette ki a Krónikának Fosztó László, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
2020. december 26., 16:052020. december 26., 16:05
2020. december 26., 16:092020. december 26., 16:09
Erősebb hatású lett volna egy általános, gyűlöletbűntény elleni törvény, mint a cigányellenességet visszaszorító jogszabály, hiszen a politikai diskurzusban is előtérbe került a gyűlöletszítás – szögezte le lapunknak Fosztó László antropológus. A kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársát annak kapcsán kérdeztük, hogy a képviselőház nemrég döntéshozó kamaraként elfogadta a cigányellenesség bármely megnyilvánulását megelőző, illetve büntető törvényt.
Ha a jogszabály érvénybe lép az államfői kihirdetés után, a cigányellenes tartalmakat terjesztőket egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel, a cigányellenes szervezetek létrehozóit, tagjait vagy támogatóit háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják.
Cigányellenes szervezetnek minősül minden három vagy ennél több személyből álló csoportosulás, amely cigányellenes nézeteket, doktrínákat terjeszt. A törvény tiltja a cigányellenes szimbólumokat és tartalmakat, ezek népszerűsítéséért, terjesztéséért szintén szabadságvesztés jár.
Fosztó László a Krónika megkeresésére emlékeztetett, Romániában bejutott a parlamentbe a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), de tőlünk nyugatabbra szinte minden országban van olyan politikai alakulat, amely a fajgyűlöletet, a rasszizmust mozgósító erőként ellenségkép-alkotásra használja, ezért hasznos, ha vannak eszközök ennek visszaszorítására. „Jobb lett volna egy általános gyűlöletbeszéd elleni törvény, de az sem elhibázott, hogy van egy külön jogszabály, amely megakadályozza, illetve bünteti a cigányellenes megnyilvánulásokat” – mondta Fosztó László.
Fotó: Haáz Vince
Az antropológus rámutatott,
A mérésekben többek között olyan kérdésekre keresik a választ, hogy a megkérdezett beengedne-e a városába, az utcájába, a házába, illetve befogadna-e családjába egy bizonyos csoport tagját. Az eredményekből kiderül, hogy a romák fokozottabban ki vannak téve a kirekesztésnek, inkább lehetnek gyűlöletbűntények áldozatai.
A kutató úgy véli, a cigányellenességet visszaszorító törvény elfogadása a Pro Európa Roma Párt egyfajta győzelmi üzenete, összhangban van az európai cigányellenességet visszaszorító tízéves keretstratégiával, ám
Fosztó László felidézte, Romániában két intézmény – az Országos Diszkriminációellenes Tanács és az Országos Audiovizuális Tanács – rendelkezik eszközökkel, róhat ki pénzbüntetést a gyűlöletbeszédért, ám több olyan jelenséggel találkozunk, ami kívül esik hatáskörükön: például a közösségi médiában sincs ellenőrzés.
Fosztó László ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az új törvény sem jelent gondolatrendőrséget, nem korlátozza a szólásszabadságot.
A gyűlöletbűntény egyik ismérve, hogy veszélyt jelent a közösségre vagy a közösség egyik tagjára. Nem mindegy, hogy ketten osztanak meg cigányellenes tartalmakat, vagy egy összegyűlt tömeg előtt, azonnali veszélybe sodorva a közösséget.
A kutató felidézte, hogy a jogszabály elfogadása azért is kerülhetett előtérbe, mert a közelmúltban történtek cigányellenes atrocitások. Például még a járvány kitörése előtt rendőrök tepertek földre, bilincseltek meg és ütlegeltek roma férfiakat, ezt pedig le is filmezték, és feltöltötték a közösségi oldalra; vagy Zilahon az autóbusz-vezető bántalmazott egy roma nőt.
Fotó: Barabás Ákos
A kutató ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a bűntény mindig egyedi eljárást von maga után, az alkalmazási procedúra bekerül a büntetőjogi eljárásba, az ügyész megfogalmazza a vádakat, az ügyvéd érvel ezek ellen;
„A törvény első tesztje az lesz, amikor egy ilyen ügy kerül a bíróság elé. A közeljövőben nem lesz közvetlen hatással arra, hogy az emberek miként viselkednek egymással, csak egy pluszeszköz az igazságszolgáltatás kezében” – szögezte le Fosztó László.
Az Erdélyi-szigethegységben lévő Vârtop üdülőfaluban táborozó diákok egy csoportját szállították kórházba kedd éjjel ételmérgezés gyanújával.
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.
Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.
A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.
Európai szintű támogatást kapott a romániai ösztöndíjak megnyirbálása ellen fellépő diákmozgalom. Az EU-s diákszervezetek támogatásának jelentőségéről, a nyugat-európai ösztöndíjrendszerek jó gyakorlatairól Kassay Ákos, a MAKOSZ külügyi referense beszélt.
Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.
A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.
Körözést adott ki a rendőrség kedden egy 37 éves Maros megyei férfi ellen, aki a gyanú szerint reggel felgyújtott egy házat Mezőméhesen. A tűzben egy fiatal nő életét vesztette.
A duális képzést népszerűsíti a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új képzési formaként: a hallgatók a felsőfokú tanulmányaik végzésével egy időben egy munkáltatónál is gyakorlatozhatnak, kipróbálhatják az egyetemen tanultakat.
A tordai sóbányában is sürgős biztonsági és megerősítő munkálatokra van szükség, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló tragédia. Slănic Prahova hatalmas sóbányája is veszélyben van.
3 hozzászólás