Cigányellenes szervezetnek minősül minden három vagy ennél több személyből álló csoportosulás, amely cigányellenes nézeteket, doktrínákat terjeszt. A törvény tiltja a cigányellenes szimbólumokat és tartalmakat, ezek népszerűsítéséért, terjesztéséért szintén szabadságvesztés jár.

Lépés a kirekesztés ellen

Fosztó László a Krónika megkeresésére emlékeztetett, Romániában bejutott a parlamentbe a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), de tőlünk nyugatabbra szinte minden országban van olyan politikai alakulat, amely a fajgyűlöletet, a rasszizmust mozgósító erőként ellenségkép-alkotásra használja, ezért hasznos, ha vannak eszközök ennek visszaszorítására. „Jobb lett volna egy általános gyűlöletbeszéd elleni törvény, de az sem elhibázott, hogy van egy külön jogszabály, amely megakadályozza, illetve bünteti a cigányellenes megnyilvánulásokat” – mondta Fosztó László.

A mérésekben többek között olyan kérdésekre keresik a választ, hogy a megkérdezett beengedne-e a városába, az utcájába, a házába, illetve befogadna-e családjába egy bizonyos csoport tagját. Az eredményekből kiderül, hogy a romák fokozottabban ki vannak téve a kirekesztésnek, inkább lehetnek gyűlöletbűntények áldozatai.

A kutató úgy véli, a cigányellenességet visszaszorító törvény elfogadása a Pro Európa Roma Párt egyfajta győzelmi üzenete, összhangban van az európai cigányellenességet visszaszorító tízéves keretstratégiával, ám

Fosztó László felidézte, Romániában két intézmény – az Országos Diszkriminációellenes Tanács és az Országos Audiovizuális Tanács – rendelkezik eszközökkel, róhat ki pénzbüntetést a gyűlöletbeszédért, ám több olyan jelenséggel találkozunk, ami kívül esik hatáskörükön: például a közösségi médiában sincs ellenőrzés.

Fosztó László ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az új törvény sem jelent gondolatrendőrséget, nem korlátozza a szólásszabadságot.

A gyűlöletbűntény egyik ismérve, hogy veszélyt jelent a közösségre vagy a közösség egyik tagjára. Nem mindegy, hogy ketten osztanak meg cigányellenes tartalmakat, vagy egy összegyűlt tömeg előtt, azonnali veszélybe sodorva a közösséget.

A kutató felidézte, hogy a jogszabály elfogadása azért is kerülhetett előtérbe, mert a közelmúltban történtek cigányellenes atrocitások. Például még a járvány kitörése előtt rendőrök tepertek földre, bilincseltek meg és ütlegeltek roma férfiakat, ezt pedig le is filmezték, és feltöltötték a közösségi oldalra; vagy Zilahon az autóbusz-vezető bántalmazott egy roma nőt.

„A törvény első tesztje az lesz, amikor egy ilyen ügy kerül a bíróság elé. A közeljövőben nem lesz közvetlen hatással arra, hogy az emberek miként viselkednek egymással, csak egy pluszeszköz az igazságszolgáltatás kezében” – szögezte le Fosztó László.