Lassítja a vírus és a politika az örökbefogadást

A járványhelyzet visszafogta az örökbefogadást, hiszen a kijárási tilalom alatt lehetetlenné váltak a találkozások, lelassult a folyamat, ennek ellenére a nehézségek nem vették el az új családtagra vágyó szülők kedvét, a többség türelemmel vár. Ebben a helyzetben sokat segítene, ha érvénybe lépne az új törvény, amely egyszerűsíti az eljárást, és növeli a juttatásokat.

Csép Andrea parlamenti képviselő, az RMDSZ szociális ügyekkel foglalkozó szakpolitikusa a Krónikának elmondta,

a tervezet „bennragadt” a képviselőház jogi bizottságában.

Az akkori kormány még 2018 nyarán közvitára bocsátotta a jogszabály-tervezetet, ám közben kirobbant az amerikai örökbefogadási botrány, az úgynevezett Sorina-ügy, amely nyomán nem született konszenzus a nemzetközi örökbefogadásokról.

A kérdés az, Románia tovább könnyíti a nemzetközi örökbefogadások lehetőségét, vagy megtartja a jelenlegi formát, amely szerint egy külföldön élő házaspár abban az esetben fogadhat örökbe romániai gyereket, ha legalább egyik tagja román állampolgár is.

„Nem fizethetik meg a hazai örökbe fogadó szülők annak az árát, hogy nem tudunk dűlőre jutni a nemzetközi örökbefogadás kérdésében. Egy éve vesztegel a tervezet a képviselőházban, miközben több száz örökbe fogadó szülő és állami rendszerben nevelkedő gyerek várja, hogy egymásra találjon” – szögezte le Csép Andrea.

A politikus a napokban egyeztetett Mădălina Turza igazgatóval, az országos gyermekjogvédelmi és örökbefogadási hatóság (ANDPDCA) vezetőjével. Egyetértettek abban, hogy a törvényre minél hamarabb szükség lenne, könnyítve a hazai helyzeten.

Csép Andrea szorgalmazza, hogy a tervezetből hagyják ki a nemzetközi örökbefogadásra vonatkozó cikkelyeket:

fogadják el anélkül, majd utólag meg lehet vizsgálni, mit ír elő e tekintetben a hágai egyezmény, miként lehet biztosítani az utókövetést. Majd ezt külön törvénnyel lehet szabályozni, de addig a hazai rendszer – szülők és gyerekek – élhessenek a tervezetben foglalt könnyítésekkel.

Csép Andrea közben fenntartja módosító javaslatait. A tervezetben eredetileg az szerepelt, hogy az egyéves összeszokási szabadság alatt a szülő havi 1700 lejre jogosult. Ezt úgy módosítaná, hogy – akárcsak a gyereknevelési szabadság alatt – kaphassa meg a jövedelme 85 százalékát. Ugyanakkor kéri, hogy az örökbe fogadó szülők kétéves ellenőrzése során a mintegy 80 pontos kérdőívhez lehessen magyar nyelven is hozzáférni, ezzel is elősegítve az összpontosítást, a korrekt válaszadást.

Egyszerűsítené azt a kérdőívet is, amelyet a szülő akkor tölt ki, amikor megfogalmazza, milyen gyereket szeretne.

Jelenleg a kérdőívben rengeteg mindenre rákérdeznek a gyerek neme, életkora, nemzetisége mellett, ez pedig elaprózza, megnehezíti a társítási folyamatot,

hátráltatja az örökbefogadást – részletezte a politikus.

Időközben három hónap alatt megkétszereződött az országban az örökbe adható gyerekek száma, miután az országos gyermekjogvédelmi és örökbefogadási hatóság a „Gyerekek, nem iratcsomók!” elnevezésű akcióterv keretében mintegy 26 ezer iratcsomót átvizsgált. Ennek eredményeképpen

szeptember végére júniushoz képest megkétszereződött az örökbe adható gyerekek száma: miközben júniusban 3985 gyerek szerepelt a rendszerben, szeptember végén már 7822-ra emelkedett a számuk.

Mădălina Turza, a hatóság elnöke szerint az eseteket menedzselő szakemberek sokszor megnehezítik a folyamatot, több ezer gyereket ítélnek arra, hogy az állami rendszerben maradjon. Arra is rávilágított, hogy túl könnyen állítják fel a diagnózist, hogy a gyerek valamilyen fogyatékkal él együtt, mert a nehezen örökbe adható gyerekek után nagyobb állami támogatás jár. A hatóság elnöke azt ígéri, felelősségre vonják azokat, akik mulasztottak. Csép Andrea kifejtette, dicséretes, ha a hatóság végzi a feladatát, rámutat a visszaélésekre, és megakadályozza, hogy mondvacsinált okokkal visszatartsák a gyerekeket a rendszerbe csak azért, mert a fogyatékkal élő vagy nehezen örökbe adható gyerek után több állami támogatás jár.

Kovászna megyében eddig kevesebb örökbefogadást sikerült véglegesíteni, mert a járvány hátráltatta a procedúrákat. Vass Mária, a Kovászna megyei gyerekvédelmi és szociális igazgatóság vezetője lapunknak elmondta, eddig 11 örökbefogadást véglegesítettek, miközben tavaly egész évben 23-at.

A kijárási tilalom ideje alatt szüneteltek a találkozások az örökbefogadásra váró szülők és a gyerekek között,

a hatóság munkatársai sem tudtak kijárni terepre, hogy a felmérések után kiállíthassák a bizonylatot a családoknak, miszerint örökbe fogadhatnak. A kijárási tilalom feloldása után visszaállt ugyan a folyamat a rendes kerékvágásba, de még mindig tapasztalható az óvatosság a családok és a hivatásos nevelőszülők részéről is. Ezt úgy próbálják oldani, hogy a találkozásokat szabadtéren szervezik meg, figyelnek, hogy minden óvintézkedést betartsanak, sokat tartják telefonon a kapcsolatot – részletezte az igazgató. Kifejtette, az örökbe adható gyerekek száma nem csökkent, az úgynevezett „nyitások” megtörténtek, ám kevesebb család jelentkezett, hogy örökbe fogadna.

Közben folyamatosan várják a hivatásos nevelőszülők jelentkezését, hiszen a törvény szerint is elvárás, hogy a hét évnél kisebb gyerekek családoknál és ne állami otthonokban nevelkedjenek. Vass Mária elmondta,

jelenleg valamennyi, hét évnél kisebb gyereket hivatásos nevelőszülő gondjaira bízták, de a rendszerben folyamatos a mozgás, újabb gyerekek kerülnek be, a nevelőszülők egy része nyugdíjba vonul, ezért szükség van az utánpótlásra.

Uniós projekt részeként öt év alatt Kovászna megyében ötven újabb hivatásos nevelőszülőt tudnak alkalmazni; tavaly a pályázat részeként heten kerültek be a rendszerbe. Vass Mária elmondta, idén kevesebb csecsemőt hagytak a kórházban, de arra számítanak, hogy a számuk az év végéig növekedni fog.

Eddig 14 babát hagytak a háromszéki kórházakban, miközben tavaly 23 kisgyerek jutott erre a sorsra. Ugyanakkor azt tapasztalták, hogy idén kevesebb gyereket sikerült visszafogadtatni a vér szerinti családjával, az elhagyott gyerekek mintegy 70 százaléka bekerült az állami rendszerbe, vagyis hivatásos nevelőszülőkhöz, miközben az elmúlt években ez az arány 50 százalék volt. Az elmúlt tizenöt évben ezen a téren jelentős javulás mutatkozott, hiszen 2005-ben Kovászna megyében még 122 babát hagytak a kórházakban.