„Nem lett volna jobb, ha ránk, a megyei tanácsra bízzák a vár gondozását, lippai urak, hogy egy gyönyörű környéket alakítsunk ki, ahogyan azt Kaszoja vagy Gyorok esetében tettük?” – tette fel a kérdést liberális politikus.

„A várat körülbelül tíz évre adták át a megyei tanácsnak, pontosan felújítás céljából, de mivel ennyi idő alatt semmi sem történt, 2020 szeptemberében visszavettük azzal a szándékkal, hogy újabb európai alapokhoz jussunk. Sajnos a jelenlegi finanszírozási programok nem biztosítanak olyan nagy összeget, mint amire szükség lenne, 40 millió euróra becsüljük a költségeket a régi erőd 80 százalékának újjáépítésére irányuló projekt esetében. Ez magában foglalná a trónterem újjáépítését, kiállítási és konferenciatermek kialakítását, valamint az erőd turisztikai látványossággá tételét” – ecsetelte az elképzeléseket az elöljáró.

Hozzátette, hogy a cél bekerült a helyi fejlesztési stratégiába, és jelenleg azon dolgoznak, hogy a vár felkerüljön az épített örökséggel foglalkozó országos intézet listájára, így ugyanis könnyebben juthatnának finanszírozáshoz.

„Az elkövetkező időszakban figyelmeztető táblákat helyezünk ki, hogy elkerüljük a baleseteket” – jelezte egyúttal Florin Pera.

„Florin Pera úrnak válaszolok, aki a lippaiak sajnálatára a város polgármestere. Azért mondom, hogy »szerencsétlenség«, mert ahogyan Pera úr mandátuma alatt összeomlott a Solymos-erőd fala, úgy omlik össze a lippaiak reménye is, hogy a Pera úr városvezetése alatt jó dolgok történhetnek a város számára. Pera úr és csapata megmutatta, hogy elérte a határait. Sajnos Lippa számára, anélkül, hogy sokat tettek volna a városért, ha összehasonlítjuk például a gyoroki, soborsini vagy a világosi projektekkel. Pera úr és csapata várja, hogy a megyei tanács vagy a kormány jöjjön, és a városházán tegye a dolgát, ők meg csak üljenek, mintha nyaralnának, Lippa pedig lemaradt. (...) Itt az ideje, hogy a Maros völgyében jobbra forduljon a helyzet, hogy Lippa is újjászülethessen! Ha a helyiek valóban többet, jobbat akarnak, akkor vannak megoldásaink egy jó polgármesterre, és hagyjuk Pera urat ott dolgozni, ahol nagyon eredményes: a Facebookon!” – feleselt politikai ellenfelével a megyei önkormányzat alelnöke.

A várat Pál szörényi bán építtette a tatárjárás után épült; első említése 1278-ból maradt fenn. 1300 körül Kán László erdélyi vajda birtokába került, tőle Károly Róbert foglalta el. Királyi vár volt 1440-ig, amikor I. Ulászló Guthi Országh Mihálynak adományozta. 1456-ban Hunyadi Jánosé lett. 1462-ben Mátyás király vezérének, Giskra Jánosnak adományozta, halála után pedig 1471-ben az újonnan kinevezett aradi főispánnak, az alsólendvai Bánffy családból való alsólendvai Bánffy Miklósnak adta. Tíz év múlva a király visszavette tőle a várat és a tisztséget, egyes források szerint Bánffy hűtlensége miatt, Bonfini viszont azt jegyezte fel, hogy „Mátyás szemet vetett Bánfi szép feleségére, Margit sagani hercegnőre, s midőn a főúr a király elől megszöktette asszonyát, Mátyás haragjában bebörtönöztette és két évig fogva tartotta, Solymost és Lippát pedig a pozsonyi főispánsággal együtt elvette tőle.” A vár következő birtokosa Corvin János lett, halála után pedig özvegye, Frangepáni Beatrix örökölte. A várat második férje, Brandenburgi György őrgróf külföldről hozatott szakemberekkel igazgatta.

A vár hegyen áll, legkorábbi része a belső vár és öregtorony. A leírások szerint a várudvar északi részén állt az Izabella királyné idejéből való reneszánsz palota, a déli oldalon volt a lovagterem és a várkápolna.

korábban írtuk

Solymos, a lepusztult királyi vár

Solymos és Lippa kapuként fogja közre a Marost, amint kilép az Erdélyi Érchegységből. E festői környezetben a havasok Maros menti utolsó magaslatán helyezkedik el Solymos vára. A 252 méter magas Várhegy tetejét a kúp alakú vár maradványai övezik.