Lassan halad a régiók egyenlőségét támogató aláírásgyűjtés: három százalékon áll az SZNT polgári kezdeményezése

A brüsszeli iktatása, 2019 májusa óta eltelt hat hónap alatt 24 600-an írták alá a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért elnevezésű európai polgári kezdeményezését.

A legalább hét európai uniós országból szükséges egymillió aláírásnak kevesebb mint három százaléka gyűlt össze az egyéves határidő félidején.

Az SZNT kezdeményezésének lényege, hogy az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A Székelyföld autonómiájáért küzdő szervezet uniós szabályozásban látja a mai patthelyzetből való kitörés lehetőségét, amikor a román állam nemcsak folyamatosan megtagadja a Székelyföld autonómiájáról szóló párbeszédet, hanem a romániai költségvetési források, illetve az uniós alapok felügyeletével anyagilag is háttérbe szorítja a székely megyéket.

Izsák Balázs SZNT-elnök a Krónikának elismerte, nem lehet elégedett az aláírások számával:

Amikor a székelyföldi szervezet hivatalosan is bejegyezte polgári kezdeményezését, erdélyi partnerei közül többen jelezték, hogy a nyár folyamán nem tudnak aláírást gyűjteni, de ősztől hozzáfognak. Ehhez képest október végén is alig látszik mozgás. Izsák mégis bizakodó, hogy a három erdélyi magyar párt által beígért támogatás végül meghozza gyümölcsét, és közös erővel sikerre viszik az erdélyi aláírásgyűjtési kampányt. Romániából 300 ezer aláírást terveznek, amiből a hivatalos honlap – https://eci.ec.europa.eu/010/public/#/initiative – adatai szerint eddig 5363 gyűlt össze.

A sikeres munkát az is hátráltatja, hogy az SZNT csak aprópénzzel rendelkezik ahhoz az összeghez képest, amiből egy átfogó kampányt finanszírozni lehetne a közösségi oldalakon és a sajtóban.

Izsák Balázs a fő gondot abban látja, hogy nagyon sokan még nem hallottak a polgári kezdeményezésükről.

Ezzel naponta szembesülnek, amikor székházukban olyan emberek kopogtatnak be aláírni, akik ismerőseiktől éppen akkor hallottak a kezdeményezésről.

„Egy jó aláírásgyűjtő kampányban két dologgal kell számolni: önkéntesekkel vagy bérmunkában dolgozókkal. Az egyik kiegészítheti a másikat, de ha egyik sincs, akkor kudarcra lenne ítélve a kezdeményezés” – fogalmaz az SZNT elnöke, aki fontos tapasztalatnak tartja a Minority SafePack aláírásgyűjtési kampányát, mert abból jól látszik, hogy mely európai régiók nyitottabbak az SZNT polgári kezdeményezése iránt. Izsák szerint

több európai nemzeti régió azért zárkózott el a kisebbségek jogainak garantálását célul kitűző Minority SafePack polgári kezdeményezés elől, mert nem tartják magukat nemzeti kisebbségnek.

Ilyen formán az SZNT kezdeményezése nagyobb eséllyel vihető sikerre például a baszkoknál, a katalánoknál, a flamandoknál vagy a dél-tiroli németeknél. Európa autonómiával rendelkező nemzeti régiói közül az SZNT-nek azonban csak a baszkokkal van szorosabb kapcsolata a Baszk Nemzeti Párt révén, amelynek vendégeként nemrég jártak egy spanyolországi rendezvényen, ahol a meghívott többi európai nemzeti régió vezetőinek is bemutatták polgári kezdeményezésüket. De nemcsak Baszkföldön kaptak ígéretet támogatásra, hanem az Európai Szabad Szövetség részéről is, ahol a tagpártok közös szándéknyilatkozatban vállalták az ügyet. Azt azonban Izsák Balázs is elismeri, hogy egy dolog a szándéknyilatkozat, és más a konkrét aláírásgyűjtési kampány, ami egyelőre még sehol nem indult be Európában.

„Az RMDSZ azt ígérte, hogy teljes mértékben támogatja az SZNT polgári kezdeményezését, miután lejár az államelnök-választás. Terveink szerint a jövő év elején határozottan mellé állunk, és segíteni fogunk, hogy Erdélyben összegyűljenek a szükséges aláírások” – mondta a Krónikának Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A szövetség szóvivője szerint kivitelezhetetlen lett volna, hogy Kelemen Hunor államfőjelölt aláírásgyűjtési kampányát összekapcsolják a polgári kezdeményezésével, mivel két különálló dologról van szó. Nemzetközi téren Hegedüs Csilla „nagyon sok munkában” látja a siker esélyét. Úgy véli,

nehéz az EU tagországaiban összegyűjteni egymillió aláírást, de nem lehetetlen.

„Ehhez minden partnerszervezettel, együtt kell működni, aki él és mozog” – fogalmazott a politikus.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke pártját az SZNT stratégiai partnerének tekinti. Mint fogalmaz, a két szervezetet kapocsként fogja össze Székelyföld területi autonómiájának ügye. „Természetesen örültünk a nemzeti tanács sikerének a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés elismertetésében. De az európai bíróság döntése az Európai Bizottságot csak arra kötelezi, hogy iktassa a kezdeményezést, arra már nem, hogy érdemben foglalkozzék vele, odáig tehát rögös út vezet. Össze kell azonban gyűjteni a legalább egymillió támogató aláírást, és mi ebben is partnerek vagyunk” – szögezte le a Krónikának Toró T. Tibor.
A konkrét segítségnyújtásról szólva az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokrácia-központhálózatát ajánlották fel. A hálózat valamennyi irodájában megtalálhatóak az aláírásgyűjtő ívek, az EMNT munkatársai pedig útmutatást adnak az online aláíráshoz is. „Tudjuk, hogy ez nem elegendő, hiszen az embereket meg kell keresni. Készülünk bevetni az önkénteseinket, először kísérleti jelleggel néhány településen – a szervezőmunka Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen tart legelébb –, ezt fogjuk kiterjeszteni a Székelyföld és Erdély több régiójára” – közölte a néppárti politikus. Hozzátette, a Partiumi Autonómia Tanácsot (PAT) is bevonják a munkába, mert

az SZNT kezdeményezése nem kizárólag Székelyföldről szól, annak sikere esetén minden európai nemzeti régió nyerhet, így a romániai történelmi régiók is.

Toró fontosnak nevezte a nemzetközi támogatást is. Az európai regionális és önrendelkezéspárti politikai szervezeteket tömörítő európai pártcsalád, az Európai Szabad Szövetség (EFA) legutóbbi kongresszusán a néppárt javaslatára fogadott el támogató nyilatkozatot, most pedig a konkrét aláírásgyűjtésben igyekeznek megnyerni minél több tagszervezetet.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint székházaikban jelenleg is folyik az aláírásgyűjtés. „Az MPP 80 ezer aláírást vállalt Erdélyben, és az meg is lesz” – szögezte le a Krónikának az alakulat vezetője, aki viszont azt is elismerte, hogy nagyon nehéz az aláírásgyűjtés, miután az RMDSZ az EP-választásokra és az államfőjelöltjére is gyűjtött aláírást. Mezei szerint az újabb aláírásgyűjtésre kétféle módon reagálnak az emberek. Akik már korábban aláírták a Minority SafePack polgári kezdeményezést, most azt kérdezik, mi lett a sorsa, hiszen még nem nyújtották be az Európai Bizottsághoz, a politikához kevésbé értő laikusok pedig azt kifogásolják, miért kell újra aláírni. Mezei úgy véli, népszerűbb az online aláírás, sokan helyben, a maroktelefonjukon keresik meg az EU-s honlapot, és ott írják alá az SZNT kezdeményezését.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő amondó, nem érdemes esélylatolgatásba bocsátkozni az SZNT polgári kezdeményezésével kapcsolatban.

Még hátra van hat hónap: ennyi idő alatt jó szervezéssel ledolgozható a lemaradás.

„Tapasztalatom szerint nagyon erős és központilag koordinált európai kampányra van szükség több nyelven, hogy lehetőleg megszólítsanak minden régiót. A FUEN részéről nyitottak vagyunk, hogy megosszuk azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Minority SafePack aláírásgyűjtése során szereztünk” – nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ politikusa. Vincze szerint az aláírások csak ott gyűlnek Európában, ahol a szervezők személyesen jelen vannak. A támogató nyilatkozat önmagában nem elég, ezt a korábbi aláírásgyűjtés tapasztalata visszaigazolta a FUEN-ben is. Vincze szerint a Minority SafePack esetében a Kárpát-medence volt a könnyebb történet, mert Erdélyben az RMDSZ, Felvidéken az MKP és néhány civil szervezet gyűjtötte össze az aláírásokat, míg Magyarországon ez össznemzeti erőfeszítéssé vált. A nyugat-európai országokban igen kemény kampánymunka árán született meg a végső eredmény.