Lappangó etnikai feszültségek Alsórákoson: keveset javult a magyarok és romák viszonya az elmúlt tizenegy évben

Helyiek szerint nem sikerül megtalálni a megoldást, amely mindkét közösség számára elfogadható •  Fotó: Wikipédia/Deák Zsolt

Helyiek szerint nem sikerül megtalálni a megoldást, amely mindkét közösség számára elfogadható

Fotó: Wikipédia/Deák Zsolt

Miközben a roma közösség felzárkóztatására, megsegítésére, az általuk lakott falurész fejlesztésére törekednek a hatóságok, a közösség más tagjai úgy érzik, sorsukra hagyták őket a Brassó megyei Alsórákoson. Tizenegy évvel ezelőtt lincshangulat alakult ki, mert a mintegy másfél ezres, románul beszélő roma közösség több tagja évek óta rettegésben tartotta, fosztogatta a magyar többségű lakosságot. Azóta a helyzet javult ugyan, ám a faluban továbbra is érzékelhető a feszültség.

Bíró Blanka

2022. november 17., 09:012022. november 17., 09:01

Érzékenyítő és felzárkóztató projektet bonyolítanak le a Brassó megyei Alsórákoson, ahol tizenegy évvel ezelőtt lincshangulat alakult ki, mert a mintegy másfél ezres, románul beszélő roma közösség több tagja évek óta rettegésben tartotta, fosztogatta a lakosságot. Most a Krónika érdeklődésére többen megerősítették: azóta a helyzet ugyan javult, ám a faluban továbbra is érzékelhető a feszültség.

Merthogy a lopások nem szűntek meg, sokan parlagon hagyják földjeiket, mert attól tartanak, kárba vész a munkájuk, a terményt úgyis ellopják.

Többen panaszolják, hogy miközben a roma közösség felzárkóztatására, megsegítésére, az általuk lakott falurész fejlesztésére törekednek a hatóságok, a faluközösség más tagjai úgy érzik, sorsukra hagyták őket. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák: a felelősség közös; az elfogadással gondok vannak, még mindig gyakoriak az előítéletek a mintegy 3300 lelket számláló községben, ahol a 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint a lakosság 55 százaléka magyar, 23,5 százaléka román és 21,5 százaléka roma nemzetiségű.

Tizenegy évvel ezelőtt még lincshangulat uralkodott

Amint arról beszámoltunk, tizenegy évvel ezelőtt lincshangulat alakult ki a faluban, miután a roma közösség több tagja és a község lakói között tettlegességig fajuló konfliktus tört ki. Ezt követően a hatóságok kivezényelték a karhatalmi erőket a településre, majd a biztonságiak éjjel-nappal járőröztek az utcákon. Akkori helyszíni riportunkban a magyar lakosság tagjai arra panaszkodtak, a helyzet odáig fajult, hogy több portán a családtagoknak éjjel felváltva kellett őrködniük, mert a fosztogatók napi rendszerességgel törtek be az udvarokra, élelmiszert, háziállatokat és szerszámokat loptak el.

A romák lapunknak arról beszéltek, hogy néhányan közülük a munkahelyek és a segélyek hiánya miatt kényszerültek lopásra, ám határozottan elutasították az általánosítást, hogy néhány erőszakos suhanc miatt egy egész közösséget megbélyegezzenek.

korábban írtuk

Lincshangulat Alsórákoson
Lincshangulat Alsórákoson

Lincshangulat alakult ki a hétvégén a Brassó megyei Alsórákoson, miután a másfél ezres, románul beszélő roma közösség több tagja és a község lakói között tettlegességig fajuló konfliktus tört ki. A településen jelenleg fokozott rendőri készültség biztosítja a nyugalmat, mivel pénteken este verekedésbe torkollott az elmúlt hetekben amúgy is pattanásig feszült konfrontáció. A romák három fiatalt vertek meg egy összetűzésben – köztük a...

Nagyszabású érzékenyítési és felzárkóztatási projekt

A minap a Brassó megyei fejlesztési ügynökség közleményben tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy folyamatban van egy ötéves projektjük, melynek román megnevezése a „RACOS” betűszó (Alsórákos román elnevezése Racoș), és a felelősségteljes hozzáállásra, az együttműködésre, a lehetőségekre és a támogatásra fekteti a hangsúlyt. A Norvég Alap által közel egymillió euróval finanszírozott projektet több civil szervezettel karöltve bonyolítják le, azzal a céllal, hogy Alsórákos községben 500, sérülékeny családból származó személynek, és „otthon hagyott” gyereknek növeljék az életminőségét. Ezzel párhuzamosan érzékenyítik a többségi közösség tagjait, a helyi intézmények munkatársait a kiszolgáltatottak helyzetére. A célcsoportba 280 gyereket, 50 fiatalt és 170 felnőttet vontak be Alsórákosról és a hozzá tartozó Mátéfalváról; számukra társadalmi és egészségügyi képzéseket tartanak, segítenek, hogy javítsák a lakhatási körülményeiket. Másrészt 470 diáknak, 30 pedagógusnak, 180 helyi munkavállalónak szerveznek képzéseket, kirándulásokat, vetélkedőket, melyek során az esélyegyenlőségre, a diszkrimináció megszüntetésére hívják fel a figyelmüket.

A helyi önkormányzat 15 munkatársát arra oktatják, hogy a szociális problémákat koherensen és hatékonyan tudják orvosolni. A projekt 2024-ben zárul. Jelenleg látszólag csend van.

Felzárkóztak? A helyi roma közösség tagjai tizenegy évvel ezelőtt Galéria

Felzárkóztak? A helyi roma közösség tagjai tizenegy évvel ezelőtt

Közben az elmúlt tizenegy év során valamelyest javult a helyzet. A tettlegességek megszűntek, a lopások, csíny-
tevések, melyek akkor kirobbantották az etnikai konfliktust, nem olyan gyakoriak, de továbbra is megtörténnek – mondta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő alsórákosi. Leginkább azt nehezményezi, hogy a magyar közösséget nem támogatják, úgy érzik, magukra maradtak, a problémákat „szőnyeg alá söprik”. Minden, ami történik a faluban, a roma közösség érdekében zajlik, emiatt továbbra is ketyeg az időzített bomba a faluban, bármikor meggyulladhat a kanóc – fogalmazott interjúalanyunk.

Rákosi János alpolgármester lapunknak úgy nyilatkozott, csend van a községben, ám elismerte, hogy lehetnek problémák.

Mint mondta, akkor volt a legnagyobb rend és közbiztonság, amikor magán őrző-védő céggel volt szerződésük, az éjjel-nappal járőröző biztonságiak vigyáztak a lakók nyugalmára. Arra azonban nincs lehetőség, hogy most is fizessék ezt a szolgáltatást. Az alpolgármester tájékoztatása szerint a romák nagy része külföldön dolgozik, akik pedig itthon maradnak, nem szívesen vállalnak munkát; a napszámért megfizethetetlenül magas bért kérnek, így ritkán foglalkoztatják őket. Fosztogatások elvétve történnek, ám a falopás „napirenden van”.

A felelősség mindenkié

Nem sikerül megtalálni a megoldást, amely megnyugtatóan rendezi a helyzetet, és mind a két közösség számára elfogadható – összegzett ugyanakkor lapunknak Hegyesi Ildikó nyugalmazott magyar szakos tanár. Az Alsórákoson élő, korábban évtizedekig ott tanító nyugdíjas pedagógus elmondása szerint

a roma közösség tagjai sok segítséget kapnak: az elmúlt években szemmel látható a fejlődés, a házaik rendezettek, a gyerekek rendesen járnak iskolába, hiszen a jelenléthez kötik a szociális segély folyósítását, az önkormányzat többet tesz az általuk lakott falurész fejlesztéséért, mint a település többi részében.

Sokan dolgoznak külföldön, és abból tartják el a családjukat. Viszont a magántulajdont nem tisztelik: ráépítenek más földjére, elviszik a lekaszált lucernát, ha szükségük van rá – taglalta a pedagógus. Úgy véli, éppen ez vezetett oda, hogy az alsórákosiak közül sokan parlagon hagyják földjeiket, nem kockáztatják, hogy fosztogatók prédájává váljon munkájuk gyümölcse.

Hegyesi Ildikó ugyanakkor leszögezte, a felelősség közös, amiért a két közösség tagjai nem elfogadók egymással szemben.

„A falu közössége nem fogadja be a romákat, tele vagyunk előítéletekkel, gyakorlatilag gettóban élnek, senki nem fogadna el egy roma családot szomszédjának, a munkaadók is hátrányosan megkülönböztetik őket” – sorolta Hegyesi Ildikó, aki szerint mindenkinek szembe kell néznie hibáival, vállalni kell a felelősséget.

korábban írtuk

Terror alatt Alsórákos
Terror alatt Alsórákos

Pattanásig feszült a hangulat Alsórákoson, ahol a másfél ezres, románul beszélő roma közösség több tagja évek óta rettegésben tartja, fosztogatja a település lakóit. A magyar többségű Brassó megyei község lakói szerint a helyzet odáig fajult, hogy több portán a családtagoknak éjjel felváltva kell őrködniük, mert a fosztogatók napi rendszerességgel törnek be az udvarokra, élelmiszert, háziállatokat és szerszámokat is ellopnak. A szülők már...

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Mi a teendő villámláskor a hegyen?

A nyári hegyi túrák gyönyörűek, de a havasokon gyorsan változó időjárás komoly veszélyeket is rejthet, villámlással kísért heves viharok törhetnek ki egyik percről a másikra.

Mi a teendő villámláskor a hegyen?
Mi a teendő villámláskor a hegyen?
2025. július 15., kedd

Mi a teendő villámláskor a hegyen?

2025. július 15., kedd

Hatósági felügyelet alá került egy férfi, aki illegálisan fogott be két medvebocsot

Orvvadászat és vadállatok illegális tartásáért hatósági felügyelet alá került egy Arad megyei fiatalember, aki az év elején két medvebocsot ejtett foglyul.

Hatósági felügyelet alá került egy férfi, aki illegálisan fogott be két medvebocsot
2025. július 15., kedd

Lezuhant egy kisrepülőgép Hunyad megyében, a pilóta életét vesztette

Lezuhant egy kis méretű repülőgép kedden a Hunyad megyei Szászváros közelében.

Lezuhant egy kisrepülőgép Hunyad megyében, a pilóta életét vesztette
2025. július 15., kedd

Elrendelték a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását

Elrendelte kedden a Maros megyei törvényszék a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását.

Elrendelték a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását
2025. július 15., kedd

Ideiglenes híddal teszik gördülékenyebbé a forgalmat a nagybányai körgyűrűn

A május végén részben beszakadt híd miatt jelenleg akadozik a közlekedés, sok tehergépkocsi kénytelen behajtani a városba.

Ideiglenes híddal teszik gördülékenyebbé a forgalmat a nagybányai körgyűrűn
2025. július 15., kedd

Őrizetben egy nő, aki a Maros megyei gyilkosnak adva ki magát az áldozat családját fenyegette

Hétfőn 24 órára őrizetbe vettek egy, a Beszterce-Naszód megyei Kolozsnagyidán élő, 24 éves nőt számítógépes bűncselekmény és fenyegetés miatt, az ügy a volt élettársát megölő és a házát rágyújtó Maros megyei férfi ügyéhez kapcsolódik.

Őrizetben egy nő, aki a Maros megyei gyilkosnak adva ki magát az áldozat családját fenyegette
2025. július 15., kedd

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta

Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta
2025. július 15., kedd

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján

Ünnepélyesen megnyitották a 33. Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA) Szovátán, a Teleki Oktatási Központban hétfőn – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján
2025. július 14., hétfő

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét

Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét
2025. július 14., hétfő

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)

Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)