Kulcsár-Terza József szerint az erdélyi magyar politizálásban nem a harag, hanem a tárgyalási kézség a mérvadó
Fotó: Haáz Vince
Mi nem ellenzékként határozzuk meg magunkat – szögezte le Kulcsár-Terza József, a márciusban bejegyzett Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke. Az új magyar politikai alakulat vezetője a Krónikának adott interjúban bevallotta: cselhez folyamodott, hogy a bukaresti bíróságon ne akadályozzák meg a pártbejegyzést. Az RMDSZ színeiben második parlamenti mandátumát taposó képviselő feltárta az MPP-vel, valamint az EMSZ-szel szembeni kifogásait, a pártalapítás okait, és közölte, együttműködésre törekszik az RMDSZ-szel és az EMSZ-szel egyaránt. Előrebocsátotta: olyan nem fordul elő, hogy az MPE hibájából a magyar ellenében román polgármester nyerjen Erdélyben.
2023. április 25., 18:222023. április 25., 18:22
– Mindenkit meglepett a Magyar Polgári Erő bejegyzése, többek között azért is, mert sokan úgy gondolták, hogy az RMDSZ ellenzékeként számon tartott Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt egyesülésével kétpólusúvá válik az erdélyi magyar politika. Miért nem volt jó önök számára az Erdélyi Magyar Szövetségben történő politizálás?
– Az új erdélyi magyar párt létrejöttének háttere kissé visszanyúlik az időben. Amikor 2008-ban megalakult a Magyar Polgári Párt, csírájában el akarták tüntetni a politikai porondról, de nem sikerült.
Később megalakult az Erdélyi Magyar Néppárt is, ami nekünk azért nem tetszett, mert kizárólagosságra törekedtek. Azt hirdették, hogy Erdélyben ők az igazi nemzeti erő. Amikor a parlamenti választásokon összefogtunk az RMDSZ-szel, a néppártosok ránk fogták, hogy RMDSZ-szesek vagyunk. Amikor ezt később ők is megtették, akkor ez már nem volt gond. Amikor ilyen előzmények után felmerült az MPP és az EMNP fúziója, komoly nézeteltérések alakultak ki a Magyar Polgári Pártban.
– Ön közismerten rossz viszonyt ápolt az MPP korábbi elnökével, Mezei Jánossal. Amikor a volt elnök lemondott, nem sikerült rendezni a párton belüli nézeteltéréseket?
– Nem csak Mezei János szorgalmazta a minden áron történő pártfúziót, hanem az MPP akkori vezetősége, amivel a tagság egy része nem értett egyet. Mi azt mondtuk, hogy ne olvadjon egyből össze a két párt, mert a fúzió nagyon megosztja a tagságot. Inkább keressük meg a tartós együttműködés lehetőségét. A fúzió erőltetése miatt a pártban rossz hangulat uralkodott el.
Odáig fajultak a belső viták és nézeteltérések, hogy a pártfúzióról döntő utolsó MPP-kongresszusra a párt vezetősége nem hívta meg az egyesülés ellenzőit. Ez kiverte a biztosítékot: egy demokratikusan működő pártban ilyen húzást nem lehet büntetlenül elkövetni.
– Sértődöttségből alakítottak új pártot, ahogy azt egyesek állítják?
– Rosszul esett a kirekesztő döntésük, de nem sértődöttség vezérelt a pártalapításban. Az elején bennem fel sem merült a pártalapítás, mert az a típusú ember vagyok, aki bárkivel hajlandó tárgyalni. Van azonban egy tenni akaró, aktív csapatunk, amely már nem találta a helyét az Erdélyi Magyar Szövetségben, ezért azt mondták, nincs más út, mint egy új erdélyi magyar párt bejegyzése, és ezzel kész tények elé állítottak.
Magyar Polgári Erő néven új erdélyi magyar pártot hozott létre az EMNP és az MPP egyesülésével elégedetlen székelyföldi csoportosulás. A politikai alakulat ügyvivő elnöke Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, korábbi polgári párti politikus.
– Hogyan sikerült pár hónap alatt bejegyezni az új magyar pártot? Az elején az EMSZ létrehozását is elutasította a román igazságszolgáltatás, 2011-ben alapfokon az EMNP bejegyzését is elutasította a bíróság.
– Mintegy öt hónapig tartott a pártbejegyzési procedúra, ami nem rövid idő. A pártbejegyzés azért sikerült, mert cselhez folyamodtunk. A nevem nem szerepelt sehol! Román körökben jól ismernek, hogy magyar nemzetpolitikai ügyekben keményen kiállok, így esélytelen lett volna, ha Kulcsár-Terza József akar új erdélyi magyar pártot bejegyeztetni. Cselhez folyamodtunk:
A román hatalommal szemben ezt titokban végeztük, de az Erdélyi Magyar Szövetségben dolgozó kollégáink tudtak róla.
Lesz összhang? Az Erdélyi Magyar Szövetség, a Magyar Polgári Erő és az RMDSZ képviselői közös asztalnál
Fotó: Kulcsár-Terza József/Facebook
– A volt MPP tagságának hány százaléka tart az új párttal?
– Százalékokról és személyekről egyelőre nem akarok beszélni, de a Magyar Polgári Erő számíthat polgármesterekre, alpolgármesterekre, helyi és megyei önkormányzati képviselőkre, és sok egyszerű volt MPP-tagra is. Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs és Szatmár megyéből egyaránt vannak tagjaink, akik részt akarnak venni a pártépítésében.
– Olyan áron is átcsábítanának EMSZ-es önkormányzati képviselőket, hogy azok a hatályos törvények szerint elveszítenék tisztségüket?
– Vannak EMSZ-es tisztségviselők, akik szívesen csatlakoznának az új párthoz, de ők egyelőre szimpatizánsok maradnak. Nem akarjuk, hogy elveszítsék tisztségeiket, hiszen az erdélyi magyarok azért szavaztak rájuk, hogy négy éven át elvégezzék a munkát az önkormányzatokban.
Egyelőre csak az én nevem ismert az új párt élén, és az új személyekről hamarosan sajtóértekezleten számolunk be.
– Jövő évben egymást követik a különböző választások Romániában. Hogyan készülnek az EP-, a parlamenti, az önkormányzati és az államelnök-választásra?
– Erről még korai beszélni, hiszen a következő hónapokban kell megalapítani a helyi és a megyei szervezeteket, majd összehívni a párt első országos küldöttgyűlését. A nyári uborkaszezon beköszönte miatt az országos kongresszusra leghamarabb télen kerülhet sor, amikor átbeszéljük a választásokon történő részvételünket is. Előljáróban elmondhatom, hogy minden olyan választáson, ami erdélyi magyar összefogást igényel, összefogunk. Kötelező, hogy az Európai Parlamentben jelen legyünk: számomra kiemelkedő Vincze Loránt teljesítménye. Hasonlóan fontos az is, hogy jelen legyünk a bukaresti törvényhozásban, ami szintén közös listával és összefogással valósulhat meg. A mi szempontunkból a román államelnök-választást nem tartom prioritásnak. Fontos viszont az önkormányzati megmérettetés. Ahol erre lehetőség nyílik, meg lehet méretkezni külön listán, de ahol a helyzet megköveteli, összefogás kell.
Kizártnak tartom, hogy a mi hibánkból a magyar ellenében román polgármester nyerjen Erdélyben.
– Nem tartja furcsának, hogy a bukaresti parlamentben három erdélyi magyar párt elnöke RMDSZ-színekben politizál? Önök kinek, vagy kiknek az ellenzéke?
– Mi nem ellenzékként határozzuk meg magunkat. Az erdélyi magyarságot, a székelységet akarjuk képviselni. Az úgynevezett ,,RMDSZ-es ernyőt” én nem hibának, hanem lehetőségnek látom. Ez mindhárom pártelnököt arra kényszeríti, hogy beszéljen egymással. Mivel egy frakcióban ülünk, muszáj tárgyaljunk, egyezkedjünk. Az erdélyi magyar politika szempontjából ez valóban egy érdekes helyzet, de azt is jelzi, hogy
Az erdélyi magyar politizálás szempontjából nem mérvadó, hogy Kulcsár-Terza József és Kelemen Hunor bizonyos dolgokban nem ért egyet. Ha haragszunk egymásra és emiatt nincs együttműködés, az az erdélyi magyarság kárára megy. Aki Erdélyben magyar politikát folytat, annak nem szabad elutasítania a párbeszédet. Nekem sem tetszik egyik-másik RMDSZ-es vagy EMSZ-es politikus, de ez soha nem fogja megakadályozni részemről azt a gesztust, hogy tárgyaljak velük.
Az Erdélyi Magyar Szövetséget is meglepetésként érte a Magyar Polgári Erő napokban bejelentett megalapítása, ám nem tartanak attól, hogy jelentős érvágást jelentene számukra az új magyar párt létrehozása.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!