Befűtöttek. A projekt lebonyolítója számos tesztet végzett a lakossági próba előtt
Fotó: Facebook/Delgaz Grid
Romániában először a Szeben megyei Darlac, majd a Maros megyei Gernyeszeg község háztartásaiban próbálják ki a nyár folyamán a hidrogénnel kevert földgáz lakossági használatát. A kísérleti projekt lebonyolítója, az E.onhoz tartozó Delgaz Grid gázelosztó társaság a medgyesi gyári tesztelések után már egyik igazgatója lakásában is sikeres próbát tartott, anélkül, hogy bármit is változtattak volna a rendszeren, háztartási berendezéseken. Összeállításunkban bemutatjuk az új, Brüsszel által is kiemelten támogatott alternatív energiaforrás előnyeit, széleskörű alkalmazásának jelenlegi akadályait.
2023. július 23., 17:102023. július 23., 17:10
2023. július 23., 17:172023. július 23., 17:17
Románia egyik legnagyobb energiaszolgáltatójának gázelosztóhálózat-kezelője közölte: néhány tucat darlaci lakos a „kiválasztott”, akik úttörőként vesznek részt az országos jelentőségű, tavaly ősszel indított projektben július folyamán. Ennek célja, hogy élesben is bebizonyosodjon: a környezetbarát hidrogénnel dúsított földgáz a meglévő háztartási rendszerekben biztonsággal, eredményesen használható.
„Ezek után elzárjuk a hagyományos gázcsapot, és a kliens hálózatára rákötünk egy palackot, melyben 80 százalékban földgázból, 20 százalékban hidrogénből álló keverék található, ezt pedig a rendszerbe, a berendezésekbe engedjük. Ellenőrizzük a működési paramétereket, megmérjük a gázelegy égési koncentrációját, fűtőképességét, utólag pedig ugyanezt tesszük a sima földgázra való visszatérés után, hogy biztosítsuk a klienst: semmit nem tett tönkre a keverék” – magyarázta Cristian Călin projektvezető.
Aki szerint gyakorlatilag ugyanazt teszik, amit már számos rendszeren, berendezésen leteszteltek a medgyesi kísérletezések során, illetve a Delgaz Grid egyik igazgatóhelyettesének Maros megyei otthonában a 20HyGrid nevű projekt egyik állomásaként.
Gyakorlatilag a komfortérzés ugyanaz, miközben nagyon fontos, hogy a keverék hozzájárul a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, egy kevésbé szennyezett környezethez, használata pedig a megszokott módon biztonságos” – nyilatkozta Anca Evoiu. A lakossági tesztelés egyébként néhány órát tart, az ezzel járó költségeket a társaság állja.
Miközben a Szeben megyei Darlac község lakóházaiban polietilén (műanyag) csövekben „futtatják meg” a hidrogénes gázkeveréket, a 20HyGrid nevű projekt következő állomásán, augusztusban a Maros megyei Gernyeszegen már acél csövekbe is feltöltik. A próbákat a gázelosztó társaság Németországban továbbképzett szakemberei végzik, akik a medgyesi kísérletezések során együttműködtek a legnagyobb, a romániai piac 80 százalékát lefedő gázkazán- és gáztűzhelygyártó vállalatokkal.
Éppen ezt akarja bebizonyítani a Delgaz Grid által romániai úttörőként lebonyolított 20HyGrid projekt, melyet számos romániai hatóság is támogat, és a tervek szerint 2024 októberéig tart.
Fotó: Facebook/Delgaz Grid
Külföldön természetesen már zajlottak hasonló kísérletezgetések. A szlovákiai gázművek például tavaly júniustól szeptember végéig hidrogénnel keverte a háztartásokban felhasznált földgázt a felvidéki Sárosfán. A Dunaszerdahelyi járásban fekvő településen a palackozott hidrogént a helyi szabályozóállomáson keverték a földgázhoz – számolt be a Ma7.sk portál.
A kísérletet a nyári időszak alatt hajtották végre, ugyanis akkor a legalacsonyabb az emberek gázfogyasztása, így kevesebb hidrogénre volt szükség a teszthez. A szakemberek igyekeztek a legkisebb terhelés mellett elvégezni a munkát. Nagyon alapos ellenőrzés előzte meg a kísérletet, a húsz évnél öregebb fűtőberendezéseket folyamatos ellenőrzés alatt tartották. A négy hónap alatt a hatóságok háromszáz háztartásban ellenőrizték a hidrogénnel kevert gáz felhasználását. Fokozatosan történt a hidrogén adagolása, időről időre magasabb százalékban keverték a földgázba a hidrogént. Földváry Terézia polgármester a portálnak elmondta,
Egy helyi lakos semmilyen kellemetlen tapasztalatról nem tudott beszámolni, sőt előnyként emelte ki, hogy a projekt során mindent leellenőriztek, és több háztartásban is minimális gázszivárgást észleltek még az elején, mielőtt bekeverték volna a hidrogént, tehát már korábban létező problémát is felfedeztek, megoldottak.
Fotó: Pixabay.com
De a hidrogén természetesen leginkább a jövő nagy kihívásaira adhat környezetbarát választ. Hiszen köztudott, hogy a klímasemleges Európa eléréséhez, a „zöldmegállapodás” megvalósításához elengedhetetlen az általános energiaellátás átalakítása is. Kulcsszerep juthat ebben a tiszta hidrogén fejlesztése felgyorsításának – nagy hangsúlyt fektetve a tiszta, zöld jelzőre.
Ugyanis több típusú hidrogént különböztetnek meg, mégpedig a gyártási folyamat szerint. Amint a Greendex.hu portál összeállításából is kiderül, bár a hidrogén a Föld leggyakoribb eleme, tiszta formában alig található meg, így valamely más vegyületből kell kinyernünk, mint például a víz vagy a metán. Ennélfogva a hidrogén nem energiaforrás, hanem olyan energiahordozó, amelyet energia felhasználásával tudunk előállítani.
A gyártás túlnyomó többsége jelenleg földgáz gőzzé alakításával történik. Ennek során magas hőmérsékleten (700–1100 °C-on) a vízgőz reagál a metánnal, így szén-monoxid és hidrogén keletkezik. Másik, főként Kínában használt módszer a szén gázosítása. Ennek során a szén, az oxigén és a vízgőz magas hőmérsékleten és nagy nyomáson lép reakcióba. A harmadik módszer a fizikaóráról is ismert elektrolízis.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az európai hidrogén 75%-át földgázból, 23%-át szénből és a maradék 2%-ot egyéb módszerekkel állítják elő. Vízbontásos elektrolízissel a hidrogén mindössze 0,1%-át termelik csupán. Az évente globálisan 75 millió tonnányi megtermelt hidrogént jelenleg hatalmas energia lenne csak elektrolízissel előállítani.
Jelenleg 1–2 dollárba kerül 1 kg hidrogén előállítása földgázból. Ezzel szemben a zöld, hidrolízissel előállított hidrogén kilónkénti ára 8–10 dollárra tehető. Az olcsóbb megújuló energiával, a bővülő beruházásokkal és a méretgazdaságosság fokozásával a piac a zöld hidrogén 8–10 dolláros árát 2030-ig 1,5 dollár alá szeretné nyomni – ismertette a Greendex.hu.
Fotó: Kristó Róbert
Merthogy – amint az Európai Parlament honlapján is olvasható – a tiszta (megújuló vagy zöld) hidrogént csakis a víz elektrolízisével állítják elő megújuló forrásokból származó villamos energia felhasználásával, és előállítása során nincs üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Jelenleg a hidrogén az EU energiaforrásainak körülbelül 2% -át teszi ki, melynek azonban 95%-át fosszilis energiahordozók termelik, ezek évente 70–100 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki.
A fosszilis tüzelőanyagokhoz képest a megújuló hidrogén jelentősen csökkentheti a globális felmelegedés hatását. Az EU emiatt egyrészt egy hidrogén- és dekarbonizált gázpiaci csomagon dolgozik. Az Energiaügyi Bizottság 2023 februárjában támogatta a Bizottság javaslatait, amelyek célja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok – köztük a hidrogén és a biometán – uniós gázpiacra való bevezetésének megkönnyítése.
2022 októberében az EP-képviselők elfogadták álláspontjukat a töltő- és alternatív üzemanyagtöltő állomások kiépítését célzó uniós jogszabályokról. 2021-ben az EU-nak 136 hidrogén-töltőállomása volt. 2023 márciusában a Parlament és a Tanács megállapodott az infrastruktúra kiépítésére vonatkozó kötelező nemzeti célkitűzésekről.
A Parlament a júliusi plenáris ülésen fogadta el a szabályokat. A szabályok a Tanács jóváhagyását követően lépnek hatályba – számolt be az EP. Amely szerint a hidrogén jó üzemanyag is lehet, mert nem jár károsanyag-kibocsátással – a víz a folyamat egyetlen mellékterméke –; felhasználható folyékony üzemanyagok előállítására; a meglévő infrastruktúra (gázszállítás és gáztárolás) átalakítható a hidrogén számára; nagyobb az energiasűrűsége, mint az akkumulátoroké, így nagy távolság és nehéz áruk szállítása esetében is használható.
Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.
Miközben uniós szintű törekvés a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában.
Romániai céget vásárol fel Andrej Babis volt cseh miniszterelnök vállalata – írja az Economedia.ro.
Éves összevetésben 3,7 százalékkal csökkent a román export az első negyedévben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagy a kormány csütörtöki ülésén egy közel 100 millió eurós beruházást, amelynek keretében országszerte mintegy 1000 településen építenek ki nagysebességű internetkapcsolatot biztosító hálózatot.
Helyes volt a kormány energiaár-korlátozásra vonatkozó döntése, ezt bizonyítja, hogy áprilisban csökkent a gáz és az elektromos energia ára – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején.
Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki egy felmérés eredményeiből.
Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
szóljon hozzá!