HIRDETÉS
Meggondolta magát az egészségügyi miniszter: mégis prioritásnak tartja az oltások kötelezővé tételét. Ugyanis az elmúlt tíz évben Romániában folyamatosan csökkent a lefedettség: alig haladja meg a 80 százalékot, miközben 90 százalék felett kellene lennie. Victor Costache tárcavezető a minap egy televíziós interjúban úgy nyilatkozott, támogatja az oltások kötelezővé tételét. Felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt a méhnyakrák elleni oltáskampány előkészületlenül zajlott, annak kapcsán jelentek meg az első oltásellenes vélemények, melyek kihatottak az egész rendszerre. Emiatt csökkent a lefedettség, és
olyan gyerekbetegség-járványok jelentek meg újra, melyek korábban teljesen eltűntek.
A miniszter néhány hét alatt gondolta meg magát, korábban ugyanis még azt mondta, nem támogatja a kényszerítést, inkább a jó tájékoztatási kampányokban hisz, és abban, hogy a szülők a legjobbat akarják a gyerekeiknek. Akkor arra is hivatkozott, hogy az Európai Unió tagállamainak csak egy részében kötelezik az oltásokat. Ugyanakkor
egy 2018-as összesítés szerint Románia az utolsó előtti helyen áll az Európai Unió tagországai közül a kanyaró elleni első oltás tekintetében 86 százalékos lefedettséggel, miközben az uniós átlag 93,5 százalék – az élen Magyarország áll 99 százalékkal.
Mindez olyan körülmények között történik, hogy a bukaresti egészségügyi minisztérium már 2017-ben kidolgozta az oltástörvényt, ám a tervezet azóta is a képviselőház szakbizottságában „porosodik”.
Az oltástörvényre szükség van, ezt az egészségügyi miniszter akár felelősségvállalással is megoldhatná – mondta el lapunknak Vass Levente. Az RMDSZ szakpolitikusa rámutatott, attól tart, hogy a miniszter csak politikai nyilatkozatokkal rukkol elő, és valójában nem áll szándékában felvállalni a törvényt: a szociáldemokrata kormányhoz hasonlóan inkább megpróbálja „elfektetni” a parlamentben.
– szögezte le a Maros megyei képviselő.
Vass szerint a törvény megjelenésével párhuzamosan a megyei közegészségügyi igazgatóságok elindíthatják a tájékoztató kampányokat – a háziorvosok, az egészségügyben dolgozók minden szükséges információval rendelkeznek ebben a témában. Vass Levente hangsúlyozta, a lakosság 95 százalékos beoltottsága biztosítja a teljes populáció védelmét, így azt kell elérni, hogy engedményeket lehessen tenni. „Ha a kötelezettség, a szabály mindenkire érvényes, objektív esetekben lehet kivételezni. Megfelelő törvénnyel és jó tájékoztatással meg lehet találni a köztes megoldást, kivételes esetekben engedményeket lehet tenni, hogy a szülők egészségügyi vagy vallási okokra hivatkozva kérhessék a kötelezettség alóli felmentést.
Az elsődleges cél a 95 százalékos lefedettség elérése”
– részletezte Vass Levente.
Kötelezővé kell tenni az oltásokat, radikális megoldásra van szükség, mert a lefedettség az elmúlt években folyamatosan csökkent Romániában – hívta fel a figyelmet Cseke Attila is. Az RMDSZ Bihar megyei szenátora, volt egészségügyi miniszter kifejtette, a lefedettség csökkenése nemcsak elszomorító, hanem arra kell köteleznie mindenkit – a minisztériumtól a szakemberekig –, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyek leállítják ezt a folyamatot. Nem gondolhatja azt senki, hogy amit az elmúlt években elveszítettünk, négy-öt év alatt csak tájékoztatással vissza lehet fordítani – húzta alá a politikus. „Az államra alkotmányos felelősség hárul a közegészségüggyel kapcsolatban, ezt komolyan kell vennie, még akkor is, ha ez a döntés nem népszerű. A közegészségügy iránti felelősség fontosabb, mint az, hányan és milyen hangosan bírálnak egy döntést” – szögezte le Cseke Attila.
Amikor valaki úgy dönt, hogy a gyerekét nem oltatja be, nemcsak a saját gyereke egészségéről dönt rosszul, hanem a másokéról is.
Az Európai Unióban több jó példa van: Magyarországon a legnagyobb az oltási lefedettség, de ott még az egyetemeken, a beiratkozásnál sem állnak szóba senkivel, amíg be nem mutatja az oltásnaplót, hogy minden vakcinát megkapott.
A legfontosabb a megfelelő oltási lefedettség elérése – szögezte le lapunknak Szabó Soós Klára is. A csíkszeredai háziorvos kifejtette, a politikusoknak felelősen kell dönteniük, nem csak a szavazatszerzést kell szem előtt tartaniuk. „Orvosként tudjuk, mi a legfontosabb a közegészségügy, az egyén szempontjából, ám ha nincs törvény, támogató hatóság, akkor az eszközeink korlátozottak” – mondta az orvos. Rámutatott, ha a lefedettség csökken, súlyos lefolyású betegségek jelentkezhetnek újra, olyanok, melyek akár halálos kimenetelűek is lehetnek, vagy életre szóló szövődményekkel járnak, mint a gyerekbénulás. Az oltáselleneseknek nincs megfelelő képzettségük, hogy ebben a kérdésben hasznos véleményt tudjanak nyilvánítani, még azt sem teszik meg, hogy összevessék az oltások bevezetése előtti közegészségügyi adatokat a betegségek gyakoriságáról vagy az átlagéletkorról – jelezte Szabó Soós Klára.
