Több megkérdezett szeretne határozott vezetőt az ország élén
Fotó: Veres Nándor
Mindenekelőtt az erőskezű vezető iránti igény növekedett a koronavírus-világjárvány következményeként egy felmérés szerint. Többen tartják ugyanakkor elfogadhatónak a szakértői vezetést. Ezzel párhuzamosan csökkent az Európai Unió, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és az államelnök iránti bizalom.
2020. október 26., 18:222020. október 26., 18:22
2020. október 26., 19:022020. október 26., 19:02
A koronavírus-járványnak a romániai politikai kultúrára gyakorolt hatását is vizsgálta legutóbbi közvélemény-kutatásában a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet. Az Etnikumközi Monitor adatfelvételére, mint arról korábban írtunk, 2020 júliusában és augusztusában került sor 1469 fős telefonos és 1149 fős online mintán.
A kutatók több hipotézist is megfogalmaztak, elsősorban arra számítottak, hogy a járvány, illetve az azt övező bizonytalanság következtében növekedett a nem demokratikus döntéshozatali mechanizmusok támogatottsága.
Ez az arány a tavalyi felmérésekben még 63 százalékos volt, tehát 16 százalékponttal növekedett a járvány hatására. A szakértői vezetés elfogadottsága is jelentős mértékben növekedett, ez még inkább kimutatható a romániai magyarok körében.
A szakemberek a felmérést ismertető sajtótájékoztatón
Fotó: Bíró Blanka
Míg tavaly még az állampolgárok 71 százaléka támogatta, hogy olyan szakértők hozzák meg a döntéseket, akik nem kötődnek a pártokhoz, ez az arány a járvány hatására a románok körében 79 százalékra, a magyarok esetében 88 százalékra emelkedett.
ezt a tavaly még országosan 55 százalék tartotta jó megoldásnak, idén már a románok 70, míg a romániai magyarok 86 százaléka támogatja. Tehát a magyarok a szakértői döntéshozatalt támogatnák az átlagnál nagyobb mértékben. Kis mértékben nőtt az elnöki jogköröket bővíteni akarók aránya, 56 százalékról 60 százalékra, illetve a katonai irányítást igenlők aránya, 25-ről 29 százalékra. Az ügyészi kontroll támogatottsága állandó, 77 százalékos, míg az egyházi vezetés ázsiója esett, 20-ról 16 százalékra.
Ezzel párhuzamosan csökkent az intézmények iránti bizalom, leginkább az Európai Unióban, a Országos Korrupcióellenes Ügyészségben (DNA) és az államelnökben megbízók aránya csappant meg.
pontosan 52 százalék. Ehhez képest a DNA 50, az önkormányzatok 43, az elnök 41, a parlament 28, a kormány 27 százalékos bizalmi indexnek örvend.
Toró Tibor rámutatott, a parlament és a kormány, melynek működésében érvényesül az állampolgári kontroll, a sor végén „kullog”, viszont az erőszakszervezetekben, ahol nincs semmilyen állampolgári ellenőrzés, jobban megbíznak.
Klaus Iohannis államfőben már kevesbé bíznak az erdélyi magyarok
Fotó: Presidency.ro
A kutatásban a kérdések alapján egy tipológiát is szerkesztettek, amelyben az ügyészi kontrollhoz és az erős vezetőhöz való viszonyulást vették alapul. Következetes demokratának nevezték azokat, akik mindkét mechanizmust elutasították, következetes autoriternek pedig, akik mindkettőt elfogadták. Klasszikus autoriternek hívták az erős vezetők, progresszív autoriternek pedig az ügyészi kontroll híveit. A járvány ellenére a következetes demokraták aránya stabil maradt- 15 százalékos-, a következetes autoriterek aránya viszont a tavalyi 47 százalékról 61 százalékra növekedett.
A kutatásban a diaszpórával kapcsolatos hozzáállást is vizsgálták, az volt a hipotézis, hogy a járvány hatására megváltozott a nyugat-európai országokban élő románokhoz való viszonyulás, hiszen míg korábban ők voltak, akik a pénzt, a tőkét hozták, a járvány kitörésekor a hazatérő külföldön élőkhöz kapcsolták, hogy behurcolják az országba a koronavírust.
Míg 2014-ben 54 százalék, addig 2020-ban 61 százalék értett egyet a külföldön élő románok szavazati jogával. A kérdés ezzel együtt megosztó: az alacsonyabb státusúak és a Szociáldemokrata Pártra (PSD) szavazók többsége nem ért egyet azzal, hogy a máshol élő állampolgárok szavazhassanak – derült ki a felmérésből.
Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.
Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.
Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).
Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő lesz a szövetség jelöltje a Kolozs megyei tanácselnöki tisztségért folyó küzdelemben a június 9-ei helyhatósági választásokon – döntött csütörtöki ülésén Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa.
Tizennégy prefektust és tizenegy alprefektust váltott le csütörtök este a kormány.
Hetvenöt éves korában, gyors lefolyású, súlyos betegség következtében szerda este elhunyt Almási Vince, az Arad megyei Kisiratos község volt polgármestere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!