Több megkérdezett szeretne határozott vezetőt az ország élén
Fotó: Veres Nándor
Mindenekelőtt az erőskezű vezető iránti igény növekedett a koronavírus-világjárvány következményeként egy felmérés szerint. Többen tartják ugyanakkor elfogadhatónak a szakértői vezetést. Ezzel párhuzamosan csökkent az Európai Unió, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és az államelnök iránti bizalom.
2020. október 26., 18:222020. október 26., 18:22
2020. október 26., 19:022020. október 26., 19:02
A koronavírus-járványnak a romániai politikai kultúrára gyakorolt hatását is vizsgálta legutóbbi közvélemény-kutatásában a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet. Az Etnikumközi Monitor adatfelvételére, mint arról korábban írtunk, 2020 júliusában és augusztusában került sor 1469 fős telefonos és 1149 fős online mintán.
A kutatók több hipotézist is megfogalmaztak, elsősorban arra számítottak, hogy a járvány, illetve az azt övező bizonytalanság következtében növekedett a nem demokratikus döntéshozatali mechanizmusok támogatottsága.
Ez az arány a tavalyi felmérésekben még 63 százalékos volt, tehát 16 százalékponttal növekedett a járvány hatására. A szakértői vezetés elfogadottsága is jelentős mértékben növekedett, ez még inkább kimutatható a romániai magyarok körében.
A szakemberek a felmérést ismertető sajtótájékoztatón
Fotó: Bíró Blanka
Míg tavaly még az állampolgárok 71 százaléka támogatta, hogy olyan szakértők hozzák meg a döntéseket, akik nem kötődnek a pártokhoz, ez az arány a járvány hatására a románok körében 79 százalékra, a magyarok esetében 88 százalékra emelkedett.
ezt a tavaly még országosan 55 százalék tartotta jó megoldásnak, idén már a románok 70, míg a romániai magyarok 86 százaléka támogatja. Tehát a magyarok a szakértői döntéshozatalt támogatnák az átlagnál nagyobb mértékben. Kis mértékben nőtt az elnöki jogköröket bővíteni akarók aránya, 56 százalékról 60 százalékra, illetve a katonai irányítást igenlők aránya, 25-ről 29 százalékra. Az ügyészi kontroll támogatottsága állandó, 77 százalékos, míg az egyházi vezetés ázsiója esett, 20-ról 16 százalékra.
Ezzel párhuzamosan csökkent az intézmények iránti bizalom, leginkább az Európai Unióban, a Országos Korrupcióellenes Ügyészségben (DNA) és az államelnökben megbízók aránya csappant meg.
pontosan 52 százalék. Ehhez képest a DNA 50, az önkormányzatok 43, az elnök 41, a parlament 28, a kormány 27 százalékos bizalmi indexnek örvend.
Toró Tibor rámutatott, a parlament és a kormány, melynek működésében érvényesül az állampolgári kontroll, a sor végén „kullog”, viszont az erőszakszervezetekben, ahol nincs semmilyen állampolgári ellenőrzés, jobban megbíznak.
Klaus Iohannis államfőben már kevesbé bíznak az erdélyi magyarok
Fotó: Presidency.ro
A kutatásban a kérdések alapján egy tipológiát is szerkesztettek, amelyben az ügyészi kontrollhoz és az erős vezetőhöz való viszonyulást vették alapul. Következetes demokratának nevezték azokat, akik mindkét mechanizmust elutasították, következetes autoriternek pedig, akik mindkettőt elfogadták. Klasszikus autoriternek hívták az erős vezetők, progresszív autoriternek pedig az ügyészi kontroll híveit. A járvány ellenére a következetes demokraták aránya stabil maradt- 15 százalékos-, a következetes autoriterek aránya viszont a tavalyi 47 százalékról 61 százalékra növekedett.
A kutatásban a diaszpórával kapcsolatos hozzáállást is vizsgálták, az volt a hipotézis, hogy a járvány hatására megváltozott a nyugat-európai országokban élő románokhoz való viszonyulás, hiszen míg korábban ők voltak, akik a pénzt, a tőkét hozták, a járvány kitörésekor a hazatérő külföldön élőkhöz kapcsolták, hogy behurcolják az országba a koronavírust.
Míg 2014-ben 54 százalék, addig 2020-ban 61 százalék értett egyet a külföldön élő románok szavazati jogával. A kérdés ezzel együtt megosztó: az alacsonyabb státusúak és a Szociáldemokrata Pártra (PSD) szavazók többsége nem ért egyet azzal, hogy a máshol élő állampolgárok szavazhassanak – derült ki a felmérésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.
Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.
Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!