Fotó: Krónika
Az élettérnek a gépkocsiktól való visszafoglalása azonban világszerte igen nehéz feladat. Romániában például egy hónap múlva várható az urbanisztikai törvény módosítását célzó javaslat benyújtása, amely a Borbély László vezette fejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztérium és a Korodi Attila által irányított környezetvédelmi tárca közös munkájának eredménye lesz. A javaslat sarkalatos pontja az: megtalálják-e a módját a módosítandó jogszabály előírásai végrehajtásának ellenőrzésére. Korodi abban látja a megoldást, hogy bizonyos felsőbb kategóriájú utak építésénél kötelező legyen a biciklispályák kiképezése is, ellenkező esetben továbbra is minden az önkormányzatok – az igazsághoz tartozik: növekvő – jóindulatán múlik. A tárcavezető mindenesetre azt tervezi, hogy e héten kizárólag metróval utazik a munkahelyére.
Addig viszont csak helyenként és kis távolságokon kínálják magukat biciklissávok az országban, az erdélyi összkép pedig még lehangolóbb.
Nagyváradon ugyan tapasztalhatók kezdeményezések bicikliutak kiépítésére, eddig azonban sem a városban, sem a környékén nincs egyetlen összefüggő útszakasz sem. „Egy kis részen biciklizhetne ugyan az ember, ám ott is a gyalogosok akadályozzák a forgalmat. Sajnos még nem figyelnek a járókelők sem eléggé, hogy éppen hol sétálnak” – fakadt ki megszólításunkra egy kerékpározó. Felháborodása jogos volt, hiszen a Körös áruház utáni, az állomás fele vezető járdán valóban kiépült mindkét irányban a kerékpárforgalom, a gyalogosok azonban ezt még nem veszik figyelembe. Hasonló kezdeményezésről tanúskodik a Körös-parton, a Bémer (Ferdinand) tértől a Decebal hídig kijelölt kerékpárút is. Ott azonban a gépjárműforgalom nincs kitiltva, így a gyalogosok kénytelenek a kerékpárosok számára kijelölt részre ugorni, így fennáll a veszély, hogy nem autó, hanem kerékpár gázolja el őket. A bicikliparkolók után érdeklődve megtudtuk, hogy a városban egyre több kerékpártartót helyeznek el bevásárlóközpontok, közintézmények, egyetemek előtt, azonban még mindig nem elegendő.
Nagyszebenben is csupán az egyre nagyobb számban megjelenő kerékpártartók jelzik, hogy az önkormányzat a kerékpárforgalom népszerűsítése mellett foglalt állást. A kerékpárutak kiépítéséről a városi önkormányzat még 2003-ban hozott döntést, azonban a kezdeményezés még „gyerekcipőben jár”. Mivel az óvárosból teljes mértékben kitiltották a közúti forgalmat, a gépjárműveket a központon kívül kell hagyniuk a tulajdonosoknak. Ez a tiltás azonban a kerékpárosokra még nem érvényes, ugyanis még nincs pontosan szabályozva, hol közlekedhetnek. „Több kérés érkezett a kerékpárutak kiépítésére a zöldektől, cserkészektől és egyéb civil szervezetek részéről is, de még kevés helyen tudtunk eleget tenni a kéréseknek” – nyilatkozta lapunknak Guttman Szabolcs, a helyi önkormányzat főépítésze.
Elégedetlen kerekesek
Kolozsváron is igen rövid a kerékpárosok számára kijelölt útszakasz, ezért biciklivel többnyire csak az úttesten, az autókat kerülgetve lehet közlekedni. Az egyre zsúfoltabb forgalom ellenére mindössze két helyen építettek eddig bicikliseknek szánt utat. Az egyik kijelölt rész a Bocskai (Avram Iancu) tértől halad a Deák Ferenc (Eroilor) utcán keresztül a főtérig, ez azonban többnyire gyalogosokkal zsúfolt. A járdából csak egy vonallal leválasztott kerékpárút a sűrű gyalogosforgalomban alig észrevehető. A másik, valamivel hosszabb biciklisútszakaszt a Szamos partján alakították ki a Garibaldi hídtól a sportcsarnokig, de ezt is többnyire a gyalogosok használják. „A városháza további szakaszokat tervez építeni a biciklisek számára, ez ügyben a Napoca Kerékpárosklubbal zajlanak már az egyeztetések” – nyilatkozta lapunknak Mirela Marinceanu, a polgármesteri hivatal közlekedésbiztonsági osztályának vezetője. A kerékpárklub tagjai azonban elégedetlenek a városháza eddigi teljesítményével, szerintük az útvonalak használhatatlanok. Radu Mititean, a klub elnöke úgy véli, nem kielégítők az eddig alkalmazott megoldások. Szerinte úgy nem lehet ösztönözni a kerékpár használatát, hogy szűk sávba szorítjuk a gyalogosokat, és egyre nagyobb teret engednek a gépkocsiknak. A Szamos menti kerékpárút szembetűnő hibája, hogy nem kapcsolódik újabb, bicikliseknek szánt sávba. Mititean úgy véli, a legmegfelelőbb megoldás az lenne, ha a városnegyedeket is összekötnék egy-egy kerékpárosoknak szánt útvonallal, mivel a sokasodó balesetek ellenére egyre többen használják ma a kétkerekűt.
Engedélyezett területek
Szatmárnémetiben is megoldásra vár a kerékpáros-forgalom számára elengedhetetlen bicikliutak kiépítése, ám biztató jelként könyvelhető el, hogy az önkormányzat keresi a megoldást az olcsó és környezetbarát járművel közlekedni vágyók számára. Néhány hónapja még tilos volt biciklizni a hidakon, valamint a központban, a város szívében viszont egy ideje feloldották a tilalmat. A felújítás alatt álló Golescu hídon már kijelöltek egy, a járdából leválasztott sávot a kerékpárosok számára.
„Van ugyan néhány bicikliút Szatmáron, viszont nincsenek megfelelőképpen kijelölve és egymással összekötve. Helyenként fel is számolták őket, és az emberek sem veszik komolyan a kerékpársávot” – vázolta a helyzetet Havas Tamás, a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát-Egyesület egyik biciklitúra-szervezője. A leghoszszabb, még a korábbi rendszerben épült bicikliutat – amely a Károlyi úton a város szélétől a Burgya-sarokig vezet – buszmegálló és kereszteződések szakítják meg. Az útvonalat az újonnan épülő üzletek sem kímélték, a Kaufland áruház előtt teljesen felszámolták, és a mellette lévő MOL-töltőállomás előtti részen sem építették újra a behajtók kialakítása után. A központtól a régiségpiac felé vezető Ady Endre utcán kijelölték ugyan az újonnan létrehozott biciklisávot, de gyakran parkolnak ott autósok. A Golescu hídon kerékpározóknak pedig nagyon jó fékkel és csengővel kell rendelkezniük, hogy el ne üssék a kiszámíthatatlanul közlekedő gyalogosokat. „Szatmárnémetiben sok helyen megoldható lenne a bicikliutak kialakítása – véli Havas Tamás. – Ahol elég széles a járda, le lehetne belőle választani egy sávot, és a Szamos töltésén is elférne a bicikliút. Fontos lenne továbbá, hogy összekössék a kerékpársávokat, mert amíg Nyugat-Európában a városokban többnyire elsőbbségük van a bicikliseknek, addig nálunk minden kereszteződésnél le kell szállni.” Az egyre zsúfoltabb város közlekedési problémáira az önkormányzat is keresi a megoldást. „Prioritásként kezeljük a kerékpárutak kijelölését, viszont ez sok helyen komoly gondot jelent – nyilatkozta a Krónikának Kereskényi Gábor, a városi tanács közlekedési bizottságának tagja. – Jövő év elejére elkészül egy közlekedési tanulmány, amelyben a szakértők a biciklisávok kialakításának lehetőségeit is keresik. Az úthálózat bővítésére lényegében nincs lehetőség, és tovább nehezíti a helyzetet, hogy a várost kelet–nyugati irányban a folyó, észak–déli irányban pedig a vasút szeli át.”
Jegelt tervek
Sepsiszentgyörgy közúti forgalmában továbbra is páriaként kezelik a kerékpárosokat, akiket sok esetben csak saját figyelmességük ment meg egy-egy súlyosabb balesettől. Bár az önkormányzat három évvel ezelőtt a háromszéki megyeszékhelyet észak–dél irányban átszelő biciklipálya létesítését fontolgatta, a terv végül a fiókba került, s a témát azóta sem vetették fel tanácsülésen.
A pedálozók híveinek szánt út létesítésének ötletét Czimbalmos Kozma Csaba alpolgármester vetette fel 2004-ben, az Európai Mobilitási Hét programjába sorolt felvonulást követő beszélgetésen, ahol többek közt arról is döntés született, hogy hetente városi kerékpártúrát szervez az önkormányzat, ily módon próbálva még több városlakót vonzani a biciklizők táborába. A kerékpározást népszerűsítő program beindításakor közvélemény-kutatást is végeztek, amelyből kiderült: a téma számos városlakót foglalkoztat, a kérdőívet kitöltők közül legtöbben biciklisutak kiépítését, biciklitartók telepítését, a kerékpározás iskolai népszerűsítését, olcsó biciklik beszerezhetőségét javasolták az önkormányzatnak. Egy évvel később a polgármesteri hivatal és a környezetvédelmi felügyelőség szervezésében szeptember 22-én autómentes napot is szerveztek a városban. Albert Álmos polgármester reggel gyalog, délután kerékpáron és görkorcsolyán közlekedett, Sztakics Éva alpolgármester biciklin járt, a másik alpolgármester, Czimbalmos Kozma Csaba pedig gyalogolt. A részvételi felhívás körülbelül félszáz helybelit szólított meg.
„A három-négy évvel ezelőtti buzgóság azóta alább hagyott, a kerékpárút létesítésének ötletét a tanács jegeli, és bármennyire is szükségszerű lenne egy ilyen pálya megépítése, egyelőre nincs szó arról, hogy a közeljövőben napirendre tűznénk a kérdést” – mondta el érdeklődésünkre Czimbalmos alpolgármester.
A szentgyörgyiek ma csak a Csíki utcában, valamint a javítás alatt álló József Attila utcában használhatnak biciklizőknek szánt útsávokat, biciklitartókat pedig elvétve, néhány egykori szövetkezeti vegyesbolt vagy tömbházlakás előtt találni.
Autóspárti városvezetés
Maros megyében eddig egyetlen, 150 méter hosszú kerékpársávot alakítottak ki. Ez a marosvásárhelyi somostetői erdőn keresztül az úttörővasút végállomásától az állatkert bejáratáig vezet, és csak az utolsó szakaszát borítja aszfalt. A kerékpárosok jogaiért küzdő egyesület, a közel másfél évtizeddel ezelőtt bejegyzett Pro Biciclo Urbo elnöke, Varga István számtalan kérést, írásbeli elképzelést és tervet tett az önkormányzat asztalára. Mint mondta, legutóbb Bakos Levente alpolgármesterrel tárgyalt, aki újabb terveket kért tőle. „Most ezen dolgozom. Ha csak a kerékpárossáv kijelölésére van szükség, akkor a Poklos-patak mentén, a Jeddi úttól a Szabadság utcáig már is létre lehetne hozni egy jó három kilométeres utat. De lehetne építeni is, mint ahogy egyébként tervben volt a Dózsa György utcában” – magyarázta lapunknak Varga. A városból Kolozsvár irányában kivezető négysávos út korszerűsítésekor a tervezők a központi vasútállomástól a kémiai gimnáziumig biciklissávot képzeltek el. Az eredeti tervet 2000 nyarán a frissen megválasztott polgármester menet közben megváltoztatta. Dorin Florea a kerékpárossáv kiiktatását kérte, helyette leállósávot építtetett. „Marosvásárhelyen sajnos a városvezetés autóközpontú. Ennek ellenére nem adjuk fel a harcot, tovább próbálkozunk a biciklissávok létrehozásával” – fejtette ki a Pro Biciclo Urbo vezetője.
Varga István szerint több remény mutatkozik a megye más régióiban. A kerékpárján Egy autóval kevesebb feliratú táblát viselő Varga úgy tudja: a megyei önkormányzat tervezi kerékpárossáv kialakítását a tíz évvel ezelőtt felszámolt keskeny nyomtávú vasút helyén. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke megerősítette a kerékpáros-egyesület elnökének értesülését, azonban sajnálattal újságolta, hogy a terv egyelőre dugába dőlt. „Bár senki sem használja a vasutat, a talpfákat és a síneket helyenként ellopták, máshol benőtte a gaz, a kormány nem hajlandó lemondani róla. Még próbálok lobbizni, de úgy néz ki, más megoldás után kell néznünk” – fejtette ki a Krónikának. Lokodi az alternatívákat is megnevezte, turisztikai pályázati lehetőségeket azonban még nem hirdettek meg.
A macskaszem kötelező, a bukósisak nem
A közlekedési törvénykönyv szerint tizennégy éves kor alatt csak a kerékpározásra kijelölt útsávon vagy a mellékutcákban lehet biciklizni, az ennél idősebbek pedig az autópályán kívül minden közúton kerékpározhatnak. A védősisak viselete ugyan javallott bicikliseknek is, ennek használata azonban egyelőre csak az 50 köbcenti fölötti motoros meghajtású járművek vezetői és utasai számára kötelező. A tavaly decembertől érvénybe lépett új forgalmi jogszabály értelmében a kerékpárosok számára kötelező a foszforeszkáló mellény viselete a közlekedésben csökkentett látási viszonyok között, éjszaka, este, ködös időben, erős havazás vagy eső esetén, illetve településen kívüli közutakon, időjárástól függetlenül. A zöldessárga mellényt nem kötelező felölteni településen belül, nappal, amennyiben jók a látási viszonyok. A törvénykönyv ugyanakkor előírja, hogy a kerékpárokat csengővel is el kell látni, de az nem hasonlíthat az autódudára. Előre fehér vagy sárga, hátul pedig piros fényű lámpa felszerelése kötelező. Emellett a kerékpár hátsó részén egy szintén piros színű fényvisszaverő macskaszem is kötelező. Szintén macskaszemekkel kell felszerelni a kerékpár mindkét kerekét.
(fotó: Babos Krisztina)
RMDSZ-es vezetők társaságában, Sepsiszentgyörgyön teraszozva „vezette le” az árvíz sújtotta székelyföldi településeken tett látogatását Nicușor Dan államfő szombaton.
Parajdi látogatását követően az árvíz sújtotta Háromszékre is ellátogatott szombaton Nicușor Dan államfő, akit a sóbányájáról híres székelyföldi településhez hasonlóan Kökösbácsteleken is nagyon sokan várták.
A kormány a lehető leghamarabb meg akarja hozni azokat a döntéseket, amelyek révén a parajdi sóbányát ért katasztrófa károsultjai támogatást kaphatnak, és elkezdődhetnek a bánya helyreállítási munkálatai – közölte szombaton Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Megkezdte a helyszíni segítségnyújtást az Ökumenikus Segélyszervezet az árvíz sújtotta székelyföldi Nagyborosnyón, ahol jelentős károkat okoztak a megáradt Zágon és a Kovászna folyók – közölte a szervezet szombaton az MTI-vel.
Medve bukkant fel a Szeben megyei Medgyes stadionjának környékén, a lakosságot a Ro-Alert rendszeren keresztül figyelmeztették a veszélyre – közölte szombat reggel a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Az Európai Sótermelők Szövetsége készségét fejezte ki, hogy felszerelést és szakértőket küldjön Parajdra, hogy segítsen a helyzet kezelésében – jelentette be szombaton Constantin Dan Dobrea, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) igazgatója az elárasztott sóbánya kapcsán.
Nicușor Dan államfő szombat délelőtt megérkezett a Parajdra, ahol az elöntött sóbánya helyzetéről tartanak megbeszélést a válságkezelésben illetékes intézmények.
Balesetet szenvedett a péntekről szombatra virradó éjszaka a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat pácienst szállító egyik mentőautója a 17-es országúton, Sajószentandrás területén.
Mindent megteszünk, hogy a parajdi sóbánya minél hamarabb visszatérhessen az idegenforgalom és a gazdaság körforgásába – szögezte le Bogdan Ivan gazdasági miniszter, miután szombaton a helyszínre látogatott.
A parajdi sóbányát üzemeltető Salrom állami cég tisztában volt azzal, milyen veszély fenyegeti a bányát, de késlekedett a folyóvizek szabályozását célzó munkálatokkal – jelentette ki Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.