„Nagy kár, hogy nem tudtuk folyamatosan kezelni a járványt, már jó eredményeink voltak, akár Magyarországnak, mely továbbra is fenntartja. Mi is alacsonyabban tudtuk volna tartani a járványgörbét, ha ez nem jön közbe” – értékelt Sántha, aki szerint az orvosok már nagyon várják, hogy visszaálljon a rend.

Csinálták a fesztivált

Elmondta, azok a koronavírusos betegek, akiknek súlyos az állapotuk, általában nem hagyják el a kórházat. Sokan nem is tehetnék, mert oxigénre szorulnak, gépekhez vannak kötve, így létfontosságú számukra az orvosi felügyelet. Azok kérik inkább, hogy otthon kezeltessék magukat, akiknek voltak tüneteik, de a kórházban jobban lettek.

– példálózott a szakember.

Sántha Ferenc rámutatott, a Covid-19-es betegek nagy százaléka tünetmentes vagy enyhe tünetei vannak. „Romániában, ha pozitív volt a teszt, be kellett vinni a kórházba, tünetektől függetlenül. Magyarországon ezeket otthoni elkülönítőbe helyezték, úgy kezelték” – világított rá az eljárásbeli különbségre az epidemiológus. Elmondta,

„El lehet képzelni jól működő otthoni ápolást, de számos szigorú szabályt be kell tartani. Ilyenkor nem kóstolom meg ugyanazzal a kanálkával a befőttet, amivel a másik, nem törülközöm ugyanabba a törölközőbe, mert a nedves törölköző nagyon jól tartja a vírust” – magyarázta Sántha, aki szerint a kórházban ezekhez szokva vannak. „Vannak példák, hogy egy családban nem fertőződtek meg a családtagok, de olyanok is, hogy mind elkapták egymástól a vírust” – mesélte.

Sántha Ferenc szerint az előírás az, hogy ha valaki három napig tünetmentes, 8. nap letesztelik, és ha az eredmény negatív, hazamehet. Újabban, hogy tehermentesítsék a kórházakat, akkor is hazamehetnek, ha pozitív a teszt, azonban még 14 napig otthoni elkülönítőben kell ülniük, orvosi felügyelet mellett. „Ez telefonon is megoldható, de egyénfüggő, hogy ki mennyit telefonál, ha egyáltalán telefonál. Mi arra építünk, amit az előírások mondanak” – magyarázta az orvos. Elmondta, először a betegnek kell értesítenie a háziorvost, hogy hazament, és a szakembernek nyomon kell követnie az állapotát. „Olyan is van, aki tartja a kapcsolatot a körorvossal, leellenőriztem, és az orvos mondta: »Persze, tudok róla.« De olyan is akad, aki oda sem telefonál. Az emberek sokfélék” – mondta Sántha Ferenc.

Rámutatott, a Covid-19 betegség attól egyedi, hogy fokozatai vannak, enyhe, közepes és súlyos változata is ismert.

– fogalmazott Sántha Ferenc. Úgy vélte, ezért lett volna fontos a rend fenntartása mindaddig, amíg megjelenik az oltás: elkülöníteni és nyomon követni a betegeket, vagy szűrni mindenkit. Jogi szabályozás hiányában az illetékeseknek meg van kötve a kezük, hiszen nincs szabályozva, hogy az elkülönítettnek például jár-e betegszabadság.

„Vannak, akik megértik a helyzetet, és a család miatt betartják a szabályokat. De van, aki azt mondja: nem ülök otthon, úgysem tudnak semmit csinálni. Rendet kellene tenni, megjelentetni a törvényt, hogy legyen egy eszköz a kezünkben” – hangsúlyozta Sántha Ferenc.

Betegségfüggő metodológiák

Romániában egyébként a különböző fertőző betegségekre más-más eljárástípusok, metodológiák érvényesek, ezek a kór leírása mellett a szűrésre, a nyomon követésre, elkülönítésre stb. vonatkoznak. „Van fertőző betegség, amikor kötelező beutalni a beteget a kórházba. Ez olyan, mint a kötelező oltás. Van egy országos program, egy politikai döntés, hogy azt a problémát meg kell oldani” – magyarázta Sántha. Ezek a metodológiák az Országos Közegészégügyi Hatóság honlapján is megtalálhatók a Metodologii menüpont alatt, köztük a Covid-19-re vonatkozó is.

„Ha egy betegség veszélyes, ha a hemorrágiás lázat valaki behozná, azt egyből izolálni kellene, mese nincs. De olyan halálos kimenetelű fertőző betegségek is vannak, amikor a beteget azért kell bevinni a kórházba, hogy csökkentsék a szenvedését” – magyarázta a szakember. Egy hepatitisszel diagnosztizált egyént is jó elkülöníteni, amíg fertőz, hogy ne terjedjen a betegség, mondott egy köznapibb példát, és bizonyos idő után, amikor klinikailag bizonyított, hogy már nem fertőz, kiengedik a kórházból. A kolerásokat ellenben nem engedik ki, ahogy más erősen fertőző vagy halálos kimenetelű betegségben szenvedőket sem. „Járványok idején mindig volt elkülönítés, nemcsak kórházi beutalás, hanem karantén is. Ezekre a módszerekre rég rájött az emberiség és alkalmazta is őket” – összegzett a szakember.