„Sajátos Kárpát-medencei létünkben sokszor kemény fogódzokat ad, ha megismerjük saját történetünket, történelmi személyiségeinket és azokat a pályákat, amelyet ők bejártak. Ez az ismeret ugyanakkor gyógyír, amelyet megpróbálunk átadni a következő generációnak és Székelyföldet körbevevő országok lakói számára is” – mutatott rá a megyei tanács elnöke.

Kiemelte, hogy az elmúlt években tudatosan törekedtek a történelmi tudat megalapozására és tágítására, kidolgozva egy keretet, amely révén nem csak a helyi, hanem a határon túli közösségek is jobban megismerhetik és átörökíthetik a történelem alakulásában szervesen résztvevő személyiségek munkásságát és érdemeit.

tesszük ezt egyfajta vizuális térfoglalással, valamint egy-egy tudományos konferencia szervezésével, amelyhez az elmúlt években egyre több háromszéki és székelyföldi fiatal történész is csatlakozott” – emelte ki Tamás Sándor.

A tudományos keretben zajló megemlékezés ugyanakkor egy másik aspektussal, a könyvkiadás és az ismeretterjesztő szövegek megjelentetésével is bővül, amely a megyei tanácselnök szerint szintén fontos szerepet játszik egy-egy kiemelkedő életút megőrzésében.

A nyitóbeszédet követően Kedves Gyula budapesti történész röviden felvázolta Czetz János pályájának legkiemelkedőbb mozzanatait, amelyek az utókor számára is maradandó értéket hagytak hátra. Rámutatott:

Mint azt a történész is elmondta, Czetz János a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémián szerezte meg azt az elméleti és gyakorlati ismeretanyagot, amellyel a később „a történelmi kihívásokra” válaszolni tudott. Nem elhanyagolható ugyanakkor a császári vezérkarban betöltött szerepe sem, ugyanis abban az időben a magyar honvédsereg megszervezésének egyik legnagyobb problémája az volt, hogy alig voltak vezérkari képességekkel rendelkező tisztjeik. Kiemelte, hogy Czetz János ebből a szempontból „hallatlan főnyereménynek számított”.

Az akkori argentin államban képzett, világszínvonalú topográfiai képességekkel rendelkező ember ugyanis alig-alig volt. Ez pedig nem csak hadügyi, hanem a modern argentin állam megteremtése szempontjából is igazán lényeges szempont” – emelte ki a történész.

„Czetz János 23 éves fiatalemberként a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé jelölték, ami a kapcsolatrendszer szempontjából nem elhanyagolható. Itt tanulta meg, hogyan lehet a civil szférával érintkezni, hogyan lehet azt megérteni, illetve hogyan lehet a katonai gondolkodást megértetni a civil gondolkodással: ennek pedig az erdélyi parancsnokság során volt pótolhatatlan szerepe” – zárta gondolatait Kedves Gyula történész.