Könnyes búcsúktól az extravagáns tombolásig: a leány- és legénybúcsúk erdélyi gyökereiről, a mai szokásokról

Jelképes ugrás az élet következő szakaszába. A lányokra ma már nem vár lényeges státuszváltozás, miután férjhez mennek •  Fotó: Pixabay.com

Jelképes ugrás az élet következő szakaszába. A lányokra ma már nem vár lényeges státuszváltozás, miután férjhez mennek

Fotó: Pixabay.com

A Másnaposok (The Hang­over) című amerikai film sok fiatal menyasszonyt és vőlegényt inspirált. A leány- és legénybúcsúk ma már javarészt a hagyományoktól eltérő módon zajlanak, a legtöbb fiatal egy „utolsó” nagy szabad bulizást tart. A Krónikának jegyesek, illetve szervezésben jártas fiatalok meséltek élményeikről, emellett néprajzkutatót is faggattunk a gyökerekről. Kiderült, hogy a lánybúcsúk nem is olyan régen még egyáltalán nem az önfeledt szórakozásról szóltak, és legénybúcsúk pedig nem is léteztek, hiszen a férfiaknak régen semmitől sem kellett búcsúzniuk.

Zoltán Ildikó

Simó Helga

2021. augusztus 08., 22:452021. augusztus 08., 22:45

Rendkívül népszerű napjainkban Erdélyben is a leány- és legénybúcsú az esküvő előtt. Több, név nélkül nyilatkozó fiatalt faggattunk arról, manapság hogyan is zajlik valójában a modern, az esetek többségében nyugati mintára rendezett „utolsó nagy buli”.

Egy szatmári újdonsült vőlegény például Prágában intett búcsút agglegénynapjainak. „Azért választottuk Prágát, mert távolság szempontjából ez volt a megfelelő mindenki számára. Már úton oda elkezdődött a hangolódás két palack rumos kólával, amit a vonaton megittunk. Ezért jó hangulatban érkeztünk.

Idézet
Elfoglaltuk a szállást, kipakoltunk, és elmentünk megnézni, milyen helyeket érdemes meglátogatni következő nap, illetve meginni pár sört”

 – emlékezett vissza a vőlegény. Elmondása szerint a szombati nap volt a legaktívabb a programokat illetően. Tankokkal mentek terepre, és egy céllövöldében próbáltak ki különböző fegyvereket, majd visszamentek a szállásra felkészülni a nap további eseményeire.

„Este kimentünk egy sportbárba, ahol a pincér nem volt valami bizalomgerjesztő. Dülöngélt a pult mögött, és a sörcsapba kapaszkodott. Miután kikértünk tíz csapolt sört, és megfogta az öt-öt korsót, egyből megtalálta az egyensúlyát” – jegyezte meg viccesen a vőlegény.

A hangulat megalapozása után egy sztriptízbárba mentek. Útközben egy éjjel-nappaliból vásároltak alkoholt és füvet. Elszívtak egy füves cigit, és bementek a sztriptízklubba, ahol „pályát tévesztett Victoria’s Secret-modellek flangáltak hiányos öltözetben”.

A legénybúcsúsok külön szolgáltatásokban is részesültek.

„Bevittek egy privát fülkébe. Egy mini színpadon táncoltak, ahova minket is felvittek, kicsit levetkőztettek, és a nadrágszíjainkkal ütögettek. Vicces volt, és a többiek is nagyon jól szórakoztak rajtunk. Ezután a barátaim befizettek privát táncra, ahol meg is lehetett érinteni a sztriptíztáncosokat” – magyarázta a friss jegyes.

Hozzátette, hogy időközben egy barátja eltűnt, és egy sötét sikátorban találtak rá, miközben kokaint vásárolt egy Puerto Ricó-i férfitől. A szálláson felszívták a csíkokat, és lementek táncolni egy diszkóba. Egy ilyen programmal teli nap után, vasárnap egy városnéző túrával és sörözéssel fejezték be a legénybúcsút.

Felejthetetlen élményt nyújtani a menyasszonynak

A menyasszonyt is megkérdeztük, hogy a vőlegényéhez képest ő mennyire „engedte el a gyeplőt”. „Én nem akartam lánybúcsút, de a barátnőim ragaszkodtak hozzá, mikor megtudták, hogy megkérték a kezem. Elkezdtünk tervezni, és körülnézni. Eredetileg az olaszországi Comói-tóhoz szerettünk volna elmenni, viszont a vírushelyzet miatt inkább Budapestre utaztunk” – mondta a menyasszony.

Első nap elmentek a Láthatatlan kiállításra, és megnézték a város szépségeit. A lánybúcsú inkább a közös kirándulásról, pihenésről szólt, viszont a meglepetésjátékok nem maradtak el. „Kaptam egy puzzle-t, amivel három órán keresztül kínlódtam, de nem sikerült kirakni. A többiek persze kacagtak rajtam, mert ez egy rólam készült ezeréves kép volt, amit nem ismertem fel” – emlékezett vissza a menyasszony. Az utolsó nap elmentek vásárolni, és hazautaztak, ahol

a vőlegényével elmesélték egymásnak a hétvége történéseit.

„Mi mindent megbeszéltünk, és kértem, hogy részletesen mesélje el a prágai hétvégét, mert nem tudtam elképzelni, milyen lehet egy sztriptízbár” – mondta a menyasszony.

Egy másik szatmári ara lapunknak elmondta, hogy az esküvő előtt két héttel tartotta a lánybúcsúját, melyet barátnői szerveztek meg. „Kérdezték, hogy mit szeretnék csinálni, hova szeretnék menni, amiből egyből rájöttem, hogy szervezkednek” – mondta a szatmári menyasszony. A lánybúcsút a Szatmár megyei Apában tartották, a tó melletti víkendházak egyikében.

A szombat reggel a készülődésről szólt, és a sminkelésről. A menyasszony elmondása szerint nagyon fontos volt, hogy tökéletes legyen a megjelenése, mivel legalább száz képpel örökítették meg ezt a napot. „Be volt kötve a szemem, és mikor levették a kendőt, minden lányon szalag volt. Rám is tettek mindenfélét.

Idézet
A hely nagyon szépen ki volt díszítve, ami közel állt a személyiségemhez.

Minden színes volt, tele unikornissal. Az egyetlen dolog, amit nem értettem, a férfi nemi szervhez hasonló torta és szívószálak, de viccesnek találtam” – egészítette ki a menyasszony, akinek különböző próbatételeket kellett kiállni.

Hozzátette, ha még egyszer lánybúcsút szerveznének neki, ugyanilyennek szeretné. Másnap elmesélte az élményt vőlegényének, akinek a legénybúcsúja a nótáknak és táncoknak köszönhetően vált felejthetetlenné.

Sz. résztvevőként volt jelen egy leánybúcsúban. Elmesélte, hogy ennek szervezése a menyasszony barátnőinek feladata, az egyeztetések, a szervezés pedig 21. századi „normáknak” megfelelően egy Facebook-csoportban zajlott. Előtte a vőlegénnyel is beszéltek, ugyanis az egyik próba az volt, hogy ugyanazokat a kérdéseket előtte feltették a vőlegénynek is, amit videóra vettek. Aztán

a lánybúcsún a menyasszonynak is meg kellett őket válaszolnia.

Például mi az, amitől a vőlegény egyből begerjed? Mikor és milyen körülmények között hangzott el az első bók? Sz. beszámolója szerint a program elég összetett volt. Reggel kezdődött egy villásreggelivel és pezsgővel egy bisztróban.

Utána bekötött szemmel vitték el a színházig a menyasszonyt, és mikor levették a szeméről a kendőt, egy lány a színpadon elkezdte játszani a menyasszony kedvenc dalát. Utána jött egy séta a színfalak mögött, a gondnok megmutatta a színház minden zugát.

Ezután elmentek egy spába, a program itt folytatódott jakuzzizással, még több pezsgővel, masszázzsal. „A hotelben egy lánybúcsús csomagot vettünk meg – úgy tűnik, nem az első alkalom, hogy ilyesmit szerveznek itt. A nap végén indultunk el bulizni.

Idézet
A menyasszony végig egy slájert viselt, ami egy olyan fátyol, amely nem fedi el az arcát, csak hátul takar.

Mi meg a többiek valami rózsaszín hajpántot vettünk a fejünkre” – fejtette ki Sz.
Á., aki aktívan részt vett egy lánybúcsú szervezésében, úgy véli, hogy nagyon izgalmas, de egyben időigényes is egy lánybúcsú megszervezése.

A legfontosabb az, hogy a menyasszonynak egy felejthetetlen élmény legyen, és mindig örömmel emlékezzen vissza erre a napra. Az ő fő feladata a meghívó elkészítése volt, próbálta viccesen megfogalmazni a szöveget, majd ezt követően becsempészni a menyasszony postaládájába.

A forgatókönyv a következőképpen zajlik: a lányok többsége a helyszínre megy a dekoráció és a játékokhoz szükséges kellékek előkészítése miatt, egy-két lány pedig elmegy a menyasszony után, akinek bekötik a szemét, és elviszik a helyszínre.

Nincs min szomorkodni. Régen búskomorság övezte a lánybúcsút, ám mára jó szórakozássá vált •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Nincs min szomorkodni. Régen búskomorság övezte a lánybúcsút, ám mára jó szórakozássá vált

Fotó: Pixabay.com

Régen inkább a szomorkodás, a búslakodás volt a fő téma

Székely Melinda az ördöngösfüzesi lakodalom változásairól írt könyvet –a néprajzkutatót az ünnepi eseményhez kapcsolódó régi szokásokról faggattuk. Kiemelte, mivel a Kolozs megyei Ördöngösfüzes elég reprezentatív mezőségi település, más helyeken is élhetett az ott dívó szokás.

Létezett a hérisz nevű hagyomány, amely egy asszonymulatság volt, de nemcsak asszonyok vettek részt rajta,

hanem a menyasszony családtagjai is a lakodalom előtti éjszakán. „Leánybúcsúnak hívják ugyan, de Hideg Anna néni adatközlő úgy mesélte nekem, hogy ez egy szomorú táncos mulatság volt. Szomorú nótákat énekeltek és szomorú táncokat táncoltak. Nem az »ereszd el a hajamat«, hanem inkább a szomorkodás, a búslakodás volt a fő téma” – nyilatkozta a néprajzkutató.

Szakemberként úgy látja: a két világ közötti óriási különbségekről beszélhetünk, hogy manapság a lakodalom tekintetében sokkal erőteljesebbé vált a mulatság vetülete, miközben teljes mértékben eltűnt a státuszváltás. A régi hagyományos paraszti társadalomban ugyanis a lakodalom a státuszváltást megerősítő, átmenetet biztosító rítus volt.

Óriási jelentőséggel bírt az, hogy a leányságból átlépett az asszonyság állapotába, ez bizonyos kötelezettségekkel járt.

Több tiltást hozott, mint amennyi jogot. A paraszti társadalomban a leányság vagy a legénység időszaka a legértéktelítettebb időszak az emberi élet folyamán. Az asszonysors nagyjából azzal járt együtt, hogy a nő nem mehetett el a férje nélkül társaságba, nem mehetett mulatságokba fiatalokkal, csak a házasokkal, be kellett kötnie a fejét, már nem mutathatta meg a hajadon fejét az utcán.

Sok-sok szigorúsággal járt együtt ez a női státusz, és akkor búsultak, amikor egy-egy leány meg kellett váljon ettől az időszaktól. Ez volt a hérisz. Ma a lakodalmakon már nem az van, hogy a nők búsulnának, amiért férjhez mennek, hanem új lehetőségek tárháza nyílik meg számukra. Teljesen lenullázódott a státuszváltás problematikája, hiszen ugyanolyan jogok illetik egy mai társadalomban az asszonyt is, mint a leányt.

Ugyanúgy öltözködhetnek, ugyanúgy járhatnak szórakozóhelyekre, ugyanazt a szabadságot élvezhetik.

Persze ez együtt jár a házasságból adódó hűségesküvel, de azért ha az ember elmegy egy szórakozóhelyre, akkor nem igazán tudja bemérni, hogy kik a leányok és kik az asszonyok. A házasság időpontja is nagyon kitolódott: nem 18 évesen mennek férjhez, hanem amikor szeretnének.

Persze ketyeg a biológiai óra, és a gyerekszülés valamelyest mégis egy olyan erő, amely arra sarkallja a nőket, hogy férjhez menjenek és gyereket szüljenek, de azonkívül semmi társadalmi elvárás nem indokolja a házasságot.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Leánybúcsú mély rituális háttérrel

Székely Melinda 1930-tól napjainkig vizsgálta az ördöngösfüzesi lakodalom változását. Az 1930-as évektől indult, ugyanis idáig nyúlik vissza a mai adatközlők emlékezete. A mai 80–90 évesek ezekre az időszakra emlékeznek, mert ők akkor voltak fiatalok.

Például Hideg Anna néni azt mesélte, hogy hérisz már az ő idejében sem volt, ez ugyanis egy 1930 előtti szokás volt, ő nem vett részt hasonlóban, csak mesélte neki a nagymamája.

Ami társadalomtörténeti szempontból erős változásokat hozott, az a kollektivizálás időszaka volt:

jelentősen átírta a lakodalmazás szokását is, mert addig házaknál tartottak lakodalmakat, de amikor megépültek a kultúrotthonok, akkor már azokban. 1930 után nem volt leánybúcsú, mert ők nem tartották ezt fontosnak, hanem már a lakodalom rítusának keretében egy rendkívül mély rituális háttérrel bíró mozzanat van.

De az nem ért fel a mai búcsúztatók hangulatával, hiszen eredetileg egy nagyon mély érzelmű búcsúzás, amikor a menyasszony megválik a saját családjától, környezetétől, hiszen reális változáson megy át, ugyanis elköltözik. Ha a szomszéd házban is lakott a vőlegény, akkor is el kellett hagynia a szó szoros értelmében a családi házat, és a búcsúzkodás soha nem egy örömteli pillanat volt, mint a mai leánybúcsúk, amelyek a „kitombolom magam utoljára” gondolathoz kapcsolódnak.

„Ma már Ördöngösfüzesen is fellazult az erkölcs, és manapság nincs olyan közösségformáló erő, amely előírná azt, hogy például legyen fátyol vagy ne legyen. A fátyol szimbolikáját sem értik a mai lányok már: nagyon sok ismerősömtől látom, hallom, tapasztalom, hogy fátyollal mentek férjhez, holott nem voltak érintetlenek” – osztotta meg tapasztalatait a néprajzkutató.

A vőlegényt nem búcsúztatták, mert nem volt értelme

A nővel ellentétben a paraszti társadalomban a férfiember óriási szabadsággal bírt. Addig, amíg a nőknek a ház körüli tér a mozgási területe, nagyon ritkán engedték őket a ház tájékán kívülre. Ám a férfinak, abból kifolyólag, hogy elhagyhatta a falu területét is akár, nagyobb mozgási tere volt, és nagyobb szabadsága is.

És mivel egy hölgyön könnyebben „meglátszhat” a házasságtörés, a férfiak számára nem jelentett semmiféle veszélyt.

Manapság már a vőlegényt is elbúcsúztatják a lakodalmak alatt, reggel, mielőtt elindulnának a templomba, saját násznépük körében, a vőfély búcsúztató szavaival – de ez egy fonákság, mert régen a vőlegényt nem búcsúztatták, mert nem volt értelme.

Neki nem kellett elbúcsúznia sem a legénységétől, sem a státuszától, mert ott folytatta az életét, ugyanabban a házban, ahol addig élt. Ma azért búcsúztatják mindkettőt, mert mostanra már külön otthonba költöznek, és a vőlegény számára is egyfajta elválást jelent a házasság.

Egyébként az 1990-es évektől kezdve teljesen megváltozott Ördöngösfüzesen is a lakodalom,

elsősorban amiatt, hogy elindult a külföldre való migráció, nagyon sok hollywoodi film besugárzott, és a hatások a paraszti társadalomban is érezhetőek – ma az ördöngösfüzesiek például városon tartják az ünnepi eseményt, vendéglőben a lakodalmakat.

Miközben törekszenek arra, hogy népviseletbe öltözött vőfélyek legyenek, népviseletbe öltözött koszorúslányok kísérjék az ifjú párt, egyéb régi szokások kikoptak, és megjelentek új elemek. Ilyen például a galambröptetés, és hogy bérelt autókon viszik a vőlegényt vagy a menyasszonyt.

Már falun is nagyon erőteljesen közelít az esemény az amerikai esküvők mintájához. A cél az, hogy minél extrább legyen.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Újabb kutatások: a feltámadásra utaló jelek fedezhetőek fel a torinói leplen

Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói lepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.

Újabb kutatások: a feltámadásra utaló jelek fedezhetőek fel a torinói leplen
2025. július 14., hétfő

Naponta 100 kilónyi kézzel írt levél érkezik Leó pápának

Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.

Naponta 100 kilónyi kézzel írt levél érkezik Leó pápának
2025. július 12., szombat

Szentjánosbogarak eltűnőfélben: mi veszélyezteti a fajt, és mit tehetünk a fénylő rovarok megóvása érdekében?

A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.

Szentjánosbogarak eltűnőfélben: mi veszélyezteti a fajt, és mit tehetünk a fénylő rovarok megóvása érdekében?
2025. július 10., csütörtök

Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc

Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.

Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc
Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc
2025. július 10., csütörtök

Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc

2025. július 10., csütörtök

Kolozsváron lép fel a világ legismertebb cirkusztársulata

Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.

Kolozsváron lép fel a világ legismertebb cirkusztársulata
2025. július 09., szerda

Mutatványosok minden földrészről - Utcazene-fesztivált tartanak Szatmárnémetiben

Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.

Mutatványosok minden földrészről - Utcazene-fesztivált tartanak Szatmárnémetiben
2025. július 07., hétfő

Családias hangulatban alkottak és fedezték fel a tájegység értékeit a kalotaszegi tábor résztvevői

Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.

Családias hangulatban alkottak és fedezték fel a tájegység értékeit a kalotaszegi tábor résztvevői
2025. július 07., hétfő

„Nagyon jól érzem magam” – A K2 6550 méteren levő 2-es táborából üzent Varga Csaba (Videó)

Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.

„Nagyon jól érzem magam” – A K2 6550 méteren levő 2-es táborából üzent Varga Csaba (Videó)
2025. július 06., vasárnap

Nyári kalandok a Csukás Meserádióban – István bácsi felfedező útja a Kárpát-medencében

Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.

Nyári kalandok a Csukás Meserádióban – István bácsi felfedező útja a Kárpát-medencében
2025. július 06., vasárnap

Európai falvak rejtett biológiai sokféleségét tárták fel kutatók

Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.

Európai falvak rejtett biológiai sokféleségét tárták fel kutatók