Bányai József ügyvéd a hóstáti tájház kialakításán dolgozik
Fotó: Makkay József
A kolozsvári Kétágú református templom tornyában működő hóstáti múzeum mellett, egy hagyományos földészportán kialakítandó tájház keretében mutatnák be a hóstátiak életmódját, hagyományait, történetét és messze földön híres zöldségtermesztését. Az elképzelés kivitelezésén dolgozó Bányai József ügyvéd a Krónikának elmondta, hogy a kincses város magyar örökségének érdekes színfoltja lesz az új közgyűjtemény.
2023. december 29., 09:592023. december 29., 09:59
2023. december 29., 10:482023. december 29., 10:48
Bő tíz éve látogatható Kolozsváron az alsóvárosi református gyülekezet Kétágú templomának tornyában a Hóstáti Múzeum. A 2012 őszén felavatott emlékszobák berendezései, tárgyi emlékei a kincses város hóstáti közösségének 1949–1989-es kommunista időszakára emlékeztetnek. Az 1970-es évektől kezdődően egyre több hóstáti házat, utcát és városrészt tett a földdel egyenlővé a kommunista hatalom, hogy helyébe tömbházakat emeljen a betelepítendő többségi lakosság számára.
Feleki Károlynak a bontásokat megörökítő fotói az 1980-as évekből
Fotó: Makkay József
A kedden és csütörtökön 10-12 és 16-18 között látogatható közgyűjtemény csoportok számára előzetes bejelentés alapján egyéb időpontokban is felkereshető.
A korabeli viszonyokat ismerve, Feleki Károly számára nem volt veszélytelen vállalkozás lencsevégre kapni a kommunista „városrendezés” magyar vonatkozású pusztításait. A kommunista hatalom rengeteg hóstáti családot forgatott ki vagyonából, elpusztítva a házak mellett megmaradt kertjüket is, amely megélhetésüket biztosította a kényszerszövetkezetesítés után.
Hagyományos hóstáti zöldségeskert
Fotó: Makkay József
A hagyományos gazdálkodást is bemutatná a skanzen
Hóstáti származású emberként Bányai József ügyvéd – az alsóvárosi református gyülekezet presbitere – is kivette részét a múzeum létrehozásából és az emléktárgyak begyűjtéséből a kolozsvári földészközösség tagjai körében.
A múzeumhoz vezető lépcső
Fotó: Makkay József
,,A múzeum ötlete régebb megfogalmazódott, a templom és a tornyok felújítása során. A toronyba durván összeácsolt faszerkezeten lehetett feljutni. Azon törtük a fejünket, milyen hasznosítást találjunk a templomnak erre a részére. Így született meg a hóstáti múzeum ötlete, hiszen
– foglalja össze az emlékszobák létrehozásának előzményeit a hóstáti felmenőkkel rendelkező jogász.
Fotó: Makkay József
A toronyba vezető lépcsők szépen kialakított toronyszobákba érnek, a régi faszerkezeteket mesterek csiszolták, alakították át barátságos környezetté. A fiatalabb látogatók számára azonban így is megtévesztő a látvány. Sok kamasz például értetlenkedve áll az érdekes környezetben, mert hirtelen arra gondol, hogy a hóstátiak valami hasonló helyen, tornyokban éltek.
Bányai József szerint a közösség hétköznapjainak, hagyományainak és tárgyi emlékeinek a bemutatása céljából most arra készülnek, hogy egy tágas telekkel rendelkező, hagyományos hóstáti házat a kiegészítő gazdasági épületekkel együtt tájházzá alakítanak.
Fotó: Makkay József
A hivatalos lépéseket végző ügyvéd egyelőre nem árulta el, hogy a szóban forgó ingatlan Kolozsvár melyik fertályában található, de a tranzakció megtörténtével hamarosan kiderül. A hóstáti tájház fontos közösségi térré válna, ahol többek között a hagyományos hóstáti kertészkedés műhelytitkaiba nyújt majd betekintést a tájházat működtető alapítvány, amelynek egyik létrehozója a jelenlegi hóstáti múzeumot fenntartó alsóvárosi református egyházközség.
Fotó: Makkay József
Biogazdálkodással élesztenék újra a hagyományokat
Az utóbbi évtizedekben – de főleg a rendszerváltás utáni Funar-korszakban – drasztikusan megfogyatkozott a kolozsvári földészközösség létszáma. Bányai szerint sok fiatal kitelepedett külföldre, az idősebb nemzedékek kiöregedésével, illetve halálával minimálisra csökkent a földművelésből élő közösség. A sok kézimunkát igénylő, kiváló minőségű hóstáti zöldségtermesztésre ma már kevésbé tart igényt a város: az olcsó importzöldségekkel nem tarthat lépést a jóval drágábban előállított helyi termék, így a termőföld mellett maradt hóstátiak rendre felmondták a gazdálkodást.
Főállásban kevesebb termelő él meg a zöldségtermesztésből. Ez a gazdálkodói létszám az egykori hóstáti közösség töredéke” – magyarázza az ügyvéd, akivel a hóstáti múzeumban, az általa „restaurált” székeken vesszük számba a közösség hanyatlásának szomorú történetét.
Fotó: Makkay József
Hogy mennyire gyorsan forog az idő kereke és a földészközösség zsugorodása, azzal kapcsolatban Bányai József megosztja kilencvenes évekbeli tapasztalatát. Harminc évvel ezelőtt a Kolozsvár határában elterülő hóstáti földeken a családok apraja-nagyja együtt gazdálkodott. A földek visszaszerzésével még sokan reménykedtek a mezőgazdaság jövőjében. Ahogyan ő is közösen gazdálkodott szüleivel kinn a határban, ahova egy Dacia személygépkocsival jártak ki. Sokan lovasszekérrel „ingáztak”, amíg a város vezetősége ki nem tiltotta az igavonó állatokat az utcákról.
Jobb esetben a parcellák szebb időkre várva gazban állnak, de inkább az a jellemző, hogy tömbháznegyedek, villák, családi házak épültek a magyar birtokon.
Fotó: Makkay József
Bányai József szerint a régi hóstáti közösség pezsgését már lehetetlen visszaállítani, a biogazdálkodás elterjedésével azonban esély van rá, hogy több gazda is fantáziát lát a hagyományos zöldségtermesztésben. Kolozsváron ebben segíthet a tájház beindítása.
Fotó: Makkay József
Múzeum a magasban, az alsóvárosi református templom tornyában
Fotó: Makkay József
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Minden június 18-án a Lakásbetörések Megelőzésének Európai Napja alkalmából a rendőrség különféle rendezvényekkel hívja fel a lakosság figyelmét az éberségre, és javainak védelmére. Háromszéken szórólapokat osztogattak a rendőrök.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.
A Temes megyei Óbéb és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között épül meg hamarosan a legújabb román–magyar határátkelőhely. Ez lesz a 23. román–magyar közúti határátlépő hely.
Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.
A daganatos megbetegedések korai felismerésére és kezelésére, a prevencióra és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló magyar–román együttműködést ültet gyakorlatba Békés és Arad megyei európai uniós támogatással.
Máramarosnak törvényben rögzített hivatalos napja van szerdától.
szóljon hozzá!