Bányai József ügyvéd a hóstáti tájház kialakításán dolgozik
Fotó: Makkay József
A kolozsvári Kétágú református templom tornyában működő hóstáti múzeum mellett, egy hagyományos földészportán kialakítandó tájház keretében mutatnák be a hóstátiak életmódját, hagyományait, történetét és messze földön híres zöldségtermesztését. Az elképzelés kivitelezésén dolgozó Bányai József ügyvéd a Krónikának elmondta, hogy a kincses város magyar örökségének érdekes színfoltja lesz az új közgyűjtemény.
2023. december 29., 09:592023. december 29., 09:59
2023. december 29., 10:482023. december 29., 10:48
Bő tíz éve látogatható Kolozsváron az alsóvárosi református gyülekezet Kétágú templomának tornyában a Hóstáti Múzeum. A 2012 őszén felavatott emlékszobák berendezései, tárgyi emlékei a kincses város hóstáti közösségének 1949–1989-es kommunista időszakára emlékeztetnek. Az 1970-es évektől kezdődően egyre több hóstáti házat, utcát és városrészt tett a földdel egyenlővé a kommunista hatalom, hogy helyébe tömbházakat emeljen a betelepítendő többségi lakosság számára.
Feleki Károlynak a bontásokat megörökítő fotói az 1980-as évekből
Fotó: Makkay József
A kedden és csütörtökön 10-12 és 16-18 között látogatható közgyűjtemény csoportok számára előzetes bejelentés alapján egyéb időpontokban is felkereshető.
A korabeli viszonyokat ismerve, Feleki Károly számára nem volt veszélytelen vállalkozás lencsevégre kapni a kommunista „városrendezés” magyar vonatkozású pusztításait. A kommunista hatalom rengeteg hóstáti családot forgatott ki vagyonából, elpusztítva a házak mellett megmaradt kertjüket is, amely megélhetésüket biztosította a kényszerszövetkezetesítés után.
Hagyományos hóstáti zöldségeskert
Fotó: Makkay József
A hagyományos gazdálkodást is bemutatná a skanzen
Hóstáti származású emberként Bányai József ügyvéd – az alsóvárosi református gyülekezet presbitere – is kivette részét a múzeum létrehozásából és az emléktárgyak begyűjtéséből a kolozsvári földészközösség tagjai körében.
A múzeumhoz vezető lépcső
Fotó: Makkay József
,,A múzeum ötlete régebb megfogalmazódott, a templom és a tornyok felújítása során. A toronyba durván összeácsolt faszerkezeten lehetett feljutni. Azon törtük a fejünket, milyen hasznosítást találjunk a templomnak erre a részére. Így született meg a hóstáti múzeum ötlete, hiszen
– foglalja össze az emlékszobák létrehozásának előzményeit a hóstáti felmenőkkel rendelkező jogász.
Fotó: Makkay József
A toronyba vezető lépcsők szépen kialakított toronyszobákba érnek, a régi faszerkezeteket mesterek csiszolták, alakították át barátságos környezetté. A fiatalabb látogatók számára azonban így is megtévesztő a látvány. Sok kamasz például értetlenkedve áll az érdekes környezetben, mert hirtelen arra gondol, hogy a hóstátiak valami hasonló helyen, tornyokban éltek.
Bányai József szerint a közösség hétköznapjainak, hagyományainak és tárgyi emlékeinek a bemutatása céljából most arra készülnek, hogy egy tágas telekkel rendelkező, hagyományos hóstáti házat a kiegészítő gazdasági épületekkel együtt tájházzá alakítanak.
Fotó: Makkay József
A hivatalos lépéseket végző ügyvéd egyelőre nem árulta el, hogy a szóban forgó ingatlan Kolozsvár melyik fertályában található, de a tranzakció megtörténtével hamarosan kiderül. A hóstáti tájház fontos közösségi térré válna, ahol többek között a hagyományos hóstáti kertészkedés műhelytitkaiba nyújt majd betekintést a tájházat működtető alapítvány, amelynek egyik létrehozója a jelenlegi hóstáti múzeumot fenntartó alsóvárosi református egyházközség.
Fotó: Makkay József
Biogazdálkodással élesztenék újra a hagyományokat
Az utóbbi évtizedekben – de főleg a rendszerváltás utáni Funar-korszakban – drasztikusan megfogyatkozott a kolozsvári földészközösség létszáma. Bányai szerint sok fiatal kitelepedett külföldre, az idősebb nemzedékek kiöregedésével, illetve halálával minimálisra csökkent a földművelésből élő közösség. A sok kézimunkát igénylő, kiváló minőségű hóstáti zöldségtermesztésre ma már kevésbé tart igényt a város: az olcsó importzöldségekkel nem tarthat lépést a jóval drágábban előállított helyi termék, így a termőföld mellett maradt hóstátiak rendre felmondták a gazdálkodást.
Főállásban kevesebb termelő él meg a zöldségtermesztésből. Ez a gazdálkodói létszám az egykori hóstáti közösség töredéke” – magyarázza az ügyvéd, akivel a hóstáti múzeumban, az általa „restaurált” székeken vesszük számba a közösség hanyatlásának szomorú történetét.
Fotó: Makkay József
Hogy mennyire gyorsan forog az idő kereke és a földészközösség zsugorodása, azzal kapcsolatban Bányai József megosztja kilencvenes évekbeli tapasztalatát. Harminc évvel ezelőtt a Kolozsvár határában elterülő hóstáti földeken a családok apraja-nagyja együtt gazdálkodott. A földek visszaszerzésével még sokan reménykedtek a mezőgazdaság jövőjében. Ahogyan ő is közösen gazdálkodott szüleivel kinn a határban, ahova egy Dacia személygépkocsival jártak ki. Sokan lovasszekérrel „ingáztak”, amíg a város vezetősége ki nem tiltotta az igavonó állatokat az utcákról.
Jobb esetben a parcellák szebb időkre várva gazban állnak, de inkább az a jellemző, hogy tömbháznegyedek, villák, családi házak épültek a magyar birtokon.
Fotó: Makkay József
Bányai József szerint a régi hóstáti közösség pezsgését már lehetetlen visszaállítani, a biogazdálkodás elterjedésével azonban esély van rá, hogy több gazda is fantáziát lát a hagyományos zöldségtermesztésben. Kolozsváron ebben segíthet a tájház beindítása.
Fotó: Makkay József
Múzeum a magasban, az alsóvárosi református templom tornyában
Fotó: Makkay József
Több mint 1,7 millió lej értékben rótt ki büntetést az év első tíz hónapjában a Hargita Megyei Környezetőrség; emellett több büntetőfeljelentést is tett, a legtöbb esetben természetvédelmi területek felégetése miatt.
Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
Holttestet találtak a munkások egy Lippa közeli erdőben, egy használaton kívüli szennyvízgödörben – közölte az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság. Az első vizsgálatok szerint a tetem akár három éve heverhet ott, ahol rábukkantak.
Románia nagy részében a sokéves átlagnak megfelelő, a nyugati megyékben időszakosan valamivel alacsonyabb hőmérsékleti értékek várhatók a következő négy hétben.
Iskolabusz ütközött hétfő reggel személygépkocsival a 15-ös jelzésű országúton Maroshévíz és Szászrégen között, a Maros megyei Csobotány térségében.
Elsodort az Arad-Craiova-Bukarest Észak 348-as számú InterRegio vonat vasárnap reggel egy személygépkocsit, amelynek sofőrje, egy 59 éves nő úgy hajtott rá a sínekre, hogy előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy nem közeledik vonat.
Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.
A Szatmár megyei Tasnádon üzembe helyezték azt az újonnan fúrt termálkutat, amely a helyi strand számára biztosítja a szükséges termálvizet – adta hírül a Presasm.ro. A kút vízhozama másodpercenként 30 liter, 65,4 Celsius-fokos hőmérsékleten.
Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
szóljon hozzá!