Ferenczi Sámuel műemlékvédelmi szakmérnök családi öröksége, az árkosi csűr június végén adott otthont a művészeti megmozdulásnak
Fotó: Vargyasi Levente
Képzőművészek és építészek fognak össze egy európai uniós projekt keretében, hogy felhívják a figyelmet az erdélyi porták évszázadokon keresztül használatban levő, ma már egyre inkább pusztulásra ítélt tartozékaira, a csűrökre. A kezdeményezés keretében új funkciót szánnának a csűröknek, hiszen mint indokolják, ezeket a hagyományos épületeket nem szabadna veszni hagyni, és nem kellene engedni, hogy eltűnjön az egykori erdélyi, székelyföldi falukép. A sepsiszentgyörgyi Ferenczi Zoltán Sámuel műemlékvédelmi szakmérnök is bekapcsolódott a projektbe, a kezdeményezés céljairól, miértjéről beszélt a Krónikának.
2023. július 08., 19:592023. július 08., 19:59
A ma már nagyrészt funkciójukat vesztett csűröknek szán új, figyelemfelkeltő szerepet egy kulturális kezdeményezés, amelynek jegyében a régi székelyföldi gazdasági épületekben kortárs művészeti eseményeket tartanak. A Csűrök és pajták: a lakóhely és a kultúra minőségi terei – angolul BarnCulture – elnevezésű kortárs művészeti és építészeti európai uniós projekt vezető partnere a magyarországi Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány, partnere a csíkdelnei Agri-Cultura-Natura Transyalvaniae Egyesület, a németországi Landschaftspflegeverband Neumarkt in der Oberpfalz, vagyis Neumarkti Tájgondnok Egyesület.
Az új projekt beemelhet a kortárs művészeti és építészeti diszkurzusba egy meghaladottnak ítélt, funkcióját vesztett, de pótolhatatlan értékeket hordozó épített kultúrát
Fotó: Ferenczi Sámuel
A kezdeményezésbe több székelyföldi csűr tulajdonosa bekapcsolódott, többek közt a sepsiszentgyörgyi Ferenczi Zoltán Sámuel műemlékvédelmi szakmérnök, aki a Krónika megkeresésére arról beszélt, miért látta fontosnak, hogy árkosi csűrjének bemutatásával csatlakozzon a kezdeményezéshez. Ferenczi Sámuel a sepsiszentgyörgyi Linea tervezőiroda munkatársaként dolgozik jelenleg. Kolozsváron végezte az építőmérnöki egyetemet, azt követően két éves műemlékvédelmi képzést végzett, majd Bukarestben megszerezte a műemlékszakértői képesítést, ami arra jogosítja fel, hogy műemléképületek felújítását tervezheti meg.
Fotó: Koppándi Júlia
A képzőművészek és építészek együttműködése arra irányul, hogy segítsenek megőrizni a hagyományos épületek építészeti és esztétikai értékeit.
Közösségi céllal fenntartani a régi épületeket
„Ha a nagyközönségnek fel szeretnénk hívni a figyelmét a pusztuló épített örökségnek tekinthető csűrökre, pajtákra, nem elég pusztán az épületet bemutatni. Jó ötlet, hogy képzőművészek hoznak létre alkotásokat ezekben az egykori gazdasági épületekben, mert ez felkiáltójel lehet. A projekt két évet tart, idén képzőművészeti alkotásokat mutatnak be csűrökben az Artist elnevezésű rendezvény keretében, jövőre pedig az Architecture programban részt vevő építészek a képzőművészekkel közösen készítenek tervet a csűrök hasznosítására” – fejtette ki Ferenczi Sámuel.
Érdeklődők az árkosi csűrben szervezett képzőművészeti eseményen
Fotó: Koppándi Júlia
A projekt idei részében a résztvevő művészek székelyföldi csűrök belső terét értelmezik újra a kortárs művészet nyelvezetével, úgy, hogy a végeredmény egy egymunkás – installáció, szobor, videó mű, stb. – kiállítás legyen.
Azt is kifejtette kérdésünkre, hogy jelenleg csak raktárnak használja az árkosi csűrét. „Dédnagyapám megépítette, bivalyokat tartott benne, nagyapám disznókat, én pedig már csak raktározásra. De ezzel a projekttel már kicsit változni látszik a jövője, jó lenne a régi épületet fenntartani közösségi céllal. Most is karban van tartva, hogy ne essen be az eső, de nem volt felújítva” – mondta el Ferenczi Sámuel.
Nem lenne szabad össze-vissza építkezni a falvakban
A hagyományos erdélyi portához elválaszthatatlanul hozzátartozott valaha a csűr, ezeknek a kezdeményezéseknek egyértelműen az a céljuk, hogy az egyre funkciótlanabbá váló régi gazdasági épületek ne tűnjenek el teljesen. „Munkám során arra törekszem, hogy az egykori székelyföldi falukép se tűnjön el, ez tájvédelem és faluképvédelem egyben. Fontos, hogy a hagyományos építkezési stílus megmaradjon valamelyest, nem szabadna össze-vissza építkezni” – mondta a szakmérnök.
Ferenczi Sámuel árkosi csűrjében június utolsó napján Rizmayer Péter képzőművész Víz-Csűr projektjének különleges világába léphettek be az érdeklődők
Fotó: Koppándi Júlia
Kifejtette,
„Ily módon elvesz a tér, és megváltozik a faluközösség együttműködése, működése, és ez nem biztos, hogy jó irány. Én a magam részéről azért dolgozom, hogy valamennyire őrződjön meg a hagyományos falukép, hiszen régen volt egyfajta rendszer, a régi emberek tudták, hogy miként kell építkezni, nem össze-vissza” – mutatott rá Ferencz Sámuel.
Fotó: Vargyasi Levente
A kezdeményezésnek az is célja, hogy a funkcióját vesztett régi gazdasági épületekbe valamiképpen életet kellene lehelni. A szakmérnök azt mondta, a jelenlegi munka mellett sajnos az állattartás nem fér bele sem az ő, sem sokak életmódjába, így a csűrre szénatárolás céljából nincsen szükség.
Kiemelni a régi épület vizuális értékeit
„Fontos lenne, hogy ezeket az épületeket ne bontsák le, hanem valamiképpen hasznosítsák, de legalább tartsák meg az emberek – egy családi ház esetében egyébként raktározásra is kell egy hasonló épület. A projekt második fázisában az építészetre terelődik a hangsúly, a korábban a kortárs művészet által belakott csűröknek elkészül egy-egy átalakítási terve, amik az építészek és képzőművészek közös munkájának eredményeként születnek meg.
A képzőművészek ezen a ponton kreatív ötletekkel segítik az építészek munkáját. A csűrök esetében a művészet képes azt beemelni a kortárs kultúra kontextusába újraértelmezve és kiemelve annak vizuális és szellemi értékeit; az építészet pedig valós alternatívát kínál a funkció vesztettség problémájának áthidalására úgy, hogy a csűr építészeti és esztétikai értékei megmaradnak.
Fotó: Ferenczi Sámuel
Mindennek különleges jelentősége van Közép- és Kelet-Európában, ahol
Előremutató háromszéki példák: Nagyajta, Kökös
Ferenczi Sámuelt arról is kérdeztük, hogy műemlékvédelmi szakemberként még mit tart szívügyének. „Elsősorban templomok felújításával, karbantartásával foglalkozom, pályáztatásokkal, a munkák követésével, majd utánkövetésével. Az is foglalkoztat, hogy miként tudnánk a templomainkat nemcsak megtartani, de belakni is.
Fotó: Ferenczi Sámuel
Természetesen a vallásgyakorlás itt elsődleges, de
Hozzátette, egy ilyen értékeket bemutató, élményt nyújtó közösség tér a helyieket, de a turizmust is szolgálná. „Ebben az lenne a lényeg, hogy a templom köré vonzaná az embereket. És persze nem sörcsapolós helyre gondolok, hanem kulturált, inkább kávézószerű helyre, játszótérrel. Ilyen épületek sok faluban megvannak már közösségi házként, imaházként. És ha a templomok mellé vonzzuk az embereket, hátha bejönnek az istenházába is – ehhez próbálunk forrásokat szerezni” – mondta a szakmérnök. Mint mondta, például a nagyajtai unitárius vártemplomnál ezt részben sikerült megvalósítani, Kökösben éppen lejárt a közbeszerzés és felújítják a 19. század végén épült Serester József-házat. „Mivel műemléképület, ezért sikerült bevonni forrásokat,
A kökösi unitárius templomban Szent Lászlót ábrázoló falképek láthatóak. A kis templomnak korábban csak az 1718-as évszámmal ellátott déli kapuja jelezte valamelyest a régiségét, az 1954-ben bekövetkezett tűzvész után került az érdeklődés középpontjába. Ekkor ugyanis a csupasz falakról középkori falfestmények, festett bélletű ablaküreg, valamint egy megcsonkított szentségtartó fülke került a napvilágra. „Az ilyen közösségi házak esetében nagyon jó lenne, ha lenne egy helyi gondnok, aki a kezdeményezést szívügyének érzi, és működtetné, rendezvényeket szervezne oda.
Beleszólhat a művészet a megállíthatatlan folyamatba
Amint a Barn Culture projekt leírásában olvasható, a tájjal együtt élő hagyományos organikus kultúrák által fenntartott életforma és falukép mára nagy átalakuláson megy át, ami maga után vonja az általa létrehozott épített és tárgyi kultúra funkcióvesztését, és ezzel együtt rohamos eltűnését.
Fotó: Koppándi Júlia
Ebbe a megállíthatatlannak tűnő folyamatba viszont beleszólhat a művészet és az építészet a maga eszközeivel,
Beemelhet a kortárs művészeti és építészeti diszkurzusba egy meghaladottnak ítélt, funkcióját vesztett, de pótolhatatlan értékeket hordozó tárgyi és épített kultúrát. A BarnCulture projekt ezt teszi a csűrökkel három európai országban kiemelten pedig Székelyföldön, ahol máig a falukép és életforma meghatározó eleme. A projekt erdélyi, magyarországi és németországi képzőművészek és építészek együttműködése révén jön létre.
A Bolyai utca 36. szám alatt található régi épület, amely több egyesület székhelye volt, teljes külső homlokzat- és részleges tetőfelújításon esett át.
Összesen nyolc, a vidékre jellemző régi portát restaurálhatnak az elkövetkező években Etéd községben, miután a helyi önkormányzat sikeresen pályázott ilyen jellegű támogatásra. A kedvezményezetteket szakemberekből álló bizottság nevesítette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!