2010. április 02., 08:572010. április 02., 08:57
Csak egy nagyváradi épület, a Stern-palota néhány lakásának tulajdonosa jelent meg azon a közmeghallgatáson csütörtökön, amelyre a városvezetőség a műemlék épületekben lakással rendelkező személyeket hívta meg. Az idei évben ugyanis már működik az az önkormányzati alapítvány, amelyen keresztül ezeket a munkálatokat támogathatja a város – közvetlenül pénzt ugyanis nem utalhat ki rájuk, hiszen a palotákban számos lakást más tulajdonos birtokol.
Az alapítvány elnöke, Adriana Lipoveanu városi tanácsos a közmeghallgatáson megjegyezte: a törvény azt megengedné, hogy a műemlék épületek felújítását a kulturális minisztérium támogassa, de erre eddig még sosem volt pénz. A váradi önkormányzat ajánlata úgy szól, hogy a belváros szecessziós palotáiban lakók visszatérítendő támogatást kapnának az alapítványtól kamatmentes kölcsön formájában, amelyet aztán öt vagy akár tíz év alatt kellene visszafizetniük. Az alapítvány idén 2 millió lejt kapott a városi költségvetésből, de ide folynának be továbbá azok a speciális illetékek is, amelyeket a tulajdonukban álló műemlék épületet elhanyagoló lakosoktól gyűjtene be a város.
A Stern-palotában lakással rendelkező magánszemélyek azonban úgy vélik, a város által kínált megoldás nem jó. Az ingatlanban számos kisnyugdíjas él, olyanok, akik számára még a kamatmentes városi kölcsön visszafizetése is túl nagy megterhelést jelentene. Előálltak azonban egy alternatív lehetőséggel: a szemközti Moskovits-palota mintájára befektetőt szeretnének keríteni, aki ingyen használhatná a palota méretes padlását, cserében pedig helyreállítaná a homlokzatot.
A tetőtérben ugyanis minden egyes lakástulajdonosnak jut egy-egy rész, és úgy tűnik, sikerült mindannyiuknak megegyezzenie abban, hogy ezt ingyenesen átadják egy vállalkozónak. Itt akár lakást, irodákat vagy éppen műtermet is ki lehet alakítani, a mostani tulajdonosok – mint hangsúlyozták – pedig úgysem használják semmire. Az egyik tulajdonos azt is kifogásolta, miért csak most jutott eszébe a városvezetőségnek tenni valamit a sétálóutca egyik legrosszabb állapotban lévő épületéért, amely emlékezete szerint utoljára 1976-ban volt felújítva, akkor, amikor Kádár János és Nicolae Ceauşescu a városban járt. Csütörtökön a lakóknak megígérték, az alapítvány segít majd a lakóknak befektetőt találni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
Látogatottsági adatok