Fotó: Jakab Mónika
Felháborította az orvosokat, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mindössze három órát szánt arra, hogy az érdekeiket képviselő kamarával megtárgyalja a 2021–2022-es keretszerződés feltételeit. A Krónikának nyilatkozó erdélyi szakemberek szerint csúfot űznek orvosból, betegből.
2021. április 02., 08:312021. április 02., 08:31
Az Országos Orvosi Kamara közleményében leszögezi, a hazai betegellátás jövőjéről nem lehet háromórás tárgyalás során dönteni, amikor elkeserítő a helyzet:
„Sajnálatos és felháborító, ami évtizedek óta zajlik Romániában az orvosok és az egészségbiztosítási pénztár közötti keretszerződés címén. Ez színjáték, hiszen miközben a szerződést két egyenlő partner kellene megkösse, mindig csak az kerül bele, amit az állam diktál. A legfontosabb szempont a költséghatékonyság, miközben a spórlás a betegek bőrére megy” – szögezte le lapunknak Opris Zsolt, az Orvosi Kamara Kovászna megyei elnöke.
Seres Lucia, a Háziorvosok Szövetségének háromszéki elnöke elsősorban azt nehezményezi, hogy
Az Országos Orvosi Kamara közleményében arról számol be, hogy a hét elején tárgyalásra hívta őket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetősége, ám közölték, hogy a 168 oldalas dokumentum átbeszélésére három órát szánnak. Ennyi idő alatt kellett volna egyeztetni az alapellátás, a járóbeteg- rendelés, a kórházak, a sürgősségi ellátás, az otthoni és palliatív gondozás szerződéses feltételeiről.
– számol be az orvosok érdekvédelmi szervezete.
Jelenleg több mint 45 ezer orvost érint a keretszerződés, a dokumentumot mégis előzetes egyeztetések nélkül dolgozták ki. A háziorvosok több mint 25 százaléka hatvan év feletti, az 5 százalékuk 65 év feletti, az ország 340 településén nincs háziorvos, a rendszerben még legalább kétezer orvosra lenne szükség.
Évtizedek óta színjáték zajlik a keretszerződéssel, hiszen ez nem két egyenlő fél közötti megállapodás, hanem az egészségbiztosítási pénzek felett egyedül és kizárólagosan rendelkező állam döntése alapján megszövegezett kormányrendelet – fejtette ki lapunknak Opris Zsolt.
Az államot képviselő Országos Egészségbiztosítási Pénztár eldönti, hogy melyek a feltételek, az elsődleges szempont, hogy minél kevesebb pénzt költsenek, ez tulajdonképpen a betegeknek árt, az adófizetők nem kapják meg a pénzükért a megfelelő szolgáltatást.
– mondta Opris Zsolt.
Fotó: Veres Nándor
Kifejtette, a szerződés több pontja is módosításra szorul, például fájó pont, hogy az egészségbiztosítási pénztár az ellenőrzést is az orvosok „nyakába varrja”, holott a saját apparátusának feladata lenne, hogy tisztázza, kinek van biztosított státusza. A háromszéki kamara elnöke szerint az orvosválasztáshoz való alkotmányos jog sérül, ha nem köt a biztosító szerződést egy orvossal, hiszen hiába fizeti a járulékokat, annál az orvosnál már csak fizetés ellenében kaphat ellátást.
– szögezte le Opris Zsolt.
Már a keretszerződés kidolgozása előtt szükség lett volna egyeztetésekre, az orvosok érdekvédelmi szervezetei megkaptak egy változatot, napokig dolgoztak rajta, hogy megfogalmazzák módosító javaslataikat, ám még arra sem szánnak időt, hogy ezeket meghallgassák – mutatott rá Seres Lucia.
– tette fel a kérdést.
Kifejtette, a tárgyalások során az egészségbiztosítónak a betegek, a polgárok érdekeit kellene képviselnie, hiszen az általuk befizetett pénzből gazdálkodik, de ezt sem teszi meg. Ha nem változik a helyzet, fennáll a veszély, hogy a szakorvosi rendelők egy része nem köt szerződést a biztosítóval, ám ennek a betegek látják a kárát, hiszen azokban a rendelőkben már nem jogosultak ingyenes ellátásra.
A háziorvosi rendelők nem tudnak működni a szerződés által biztosított finanszírozás nélkül, ám ott kevés az orvos, sokan meghaltak, kiléptek. „Kiábrándultunk, csalódtunk, hiába reménykedtünk, minden évben csak rosszabb a helyzet” – mondta Seres Lucia.
Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.
Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.
Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.
Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.
A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.
Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Szerda délelőtt tartotta alakuló ülését a megyeházán az Arad megyei önkormányzat új, a június 9-i helyhatósági választásokon megválasztott képviselőtestülete. A 33 tagú közgyűlésből 28-an tettek hivatali esküt, a két RMDSZ-es tanácsosból csak az egyik.
A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.
Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!