Kézről kézre jár az ortodoxoknál a pászka, sokan a templomig is elmennek érte

Kolozsvári terepszemlénk nyomán az a következtetés vonható le, hogy a görögkeleti lelkészek és az egyház önkéntesei nemigen törődnek az új típusú koronavírus-járvány közepette megfogalmazott ajánlásokkal. Az ortodox nagypénteken (az ország lakosságának több mint 85 százalékát kitevő ortodoxok április 19-én ünneplik Jézus feltámadását) megkezdődött ünnepi pászkaosztás során kézről kézre adják a megszentelt csomagokat a híveknek, akik közül többen személyesen mennek el ezekért a templomokhoz.

Az idén januárban felszentelt kolozsmonostori katedrálisnál nagy sürgés-forgás volt megfigyelhető.

Innen kora reggeltől délutánig az egyház, valamint az önkéntesek személygépkocsijaival, valamint taxival hordták a nagycsütörtökön elkészített ünnepi pászkát (szentelt vízzel és borral megöntözött, ostya alakú kenyérdarab) azoknak a híveknek, akik ezt igényelték. A számukra kijárásra kijelölt 11 és 13 óra közötti intervallumban ugyanakkor nagyon sok idős személyt láttunk betérni a templom bejáratához a kék színű nylonzacskókba rakott ünnepi csomagokért. A hívek azután sem zavartatták magukat, hogy több rendőr posztolt le a katedrális bejáratánál.

Nem sokkal odébb, a Kálvária-kápolna tövében található tömbházak között futunk össze egy ortodox lelkésszel és három önkéntesből álló csapatával; valamennyien védőmaszkot, kesztyűt és fehér karszalagot hordanak. Kérdésemre szűkszavúan annyit mondanak, hogy rengeteg helyen igényelték a pászkát, talán nem is lesz elegendő a kiosztásra megszabott három nap. A belvárosban aztán azt sikerült lencsevégre kapnunk, amint egy pópa és kísérője személyesen nyújtja át a csomagot a ház elé kilépő lakónak.

Holott a román belügyminisztérium és az ortodox patriarchátus közötti, módosított megállapodásban nem erről van szó. Az eredeti, hatalmas port kavart egyezmény ugye még arról szólt, hogy a megszentelt pászkát a szájmaszkot és kesztyűt viselő papok oszthatják ki a templomokhoz járuló, hasonló védőeszközöket viselő híveknek pénteken és szombaton. Ebben az is szerepelt, hogy az ortodox egyház papjai házról házra járva elvihetik híveikhez a Jeruzsálemből szombat este érkező szent lángot, amelynek szétosztásában a szolgálatot teljesítő rendőrök, csendőrök, tűzoltók, és határrendészek is szerepet vállalnak. Klaus Johannis államfő azonban megtorpedózta a – Nelu Tătaru egészségügyi miniszter és járványügyi szakemberek által is ellenzett – megállapodást, Marcel Vela belügyminiszter és Daniel ortodox pátriárka ezért módosított ezen.

Az új változat értelmében mégsem gyülekezhetnek a hívek a templomoknál, az ünnepi szertartásokon a hívek sem az istenházában, sem annak udvarán nem lehetnek jelen.

Ortodox nagypénteken és szombaton 8 és 17, húsvét vasárnap pedig 6 és 12 óra között a papok és az önkéntesek (legtöbb ötfős csoportokban) vihetik el a pászkát az ezt igénylő hívek lakóhelyére. A házról házra járó egyházi emberek (akik számára kötelező a maszk és a kesztyű) a belügy és az egyház közötti paktum értelmében nem léphetnek be a lakásokba, a társasházak bejáratánál a lakók által kijelölt képviselőnek adják át a pászkát és a szent lángot, aki gondoskodik szétosztásukról. Csakhogy ez a gyakorlatban – koronavírus-járvány ide, kötelező távolságtartás oda – nemigen sikerül.

A nyugati kereszténység egy héttel ezelőtti húsvéti ünnepén a templomok zárva tartottak, a hívek távollétében tartott miséket, istentiszteleteket online lehetett követni az egyházközségek közösségi oldalán, Youtube-csatornáján. Ugyancsak a virtuális térben zajlott a hagyományos katolikus ételszentelés (kivéve néhány székelyföldi települést, ahol a plébános szekérről, autóról áldotta meg a házak elé kirakott ételt), valamint a reformátusoknál az úrvacsoraosztás.

Szigorítások léptek életbe a környező országokban ortodox húsvétkor

Az ortodox húsvéti hétvégére újabb szigorításokat vezettek be a nyugat-balkáni országokban: kijárási tilalommal és a liturgiák látogatásának tiltásával igyekeznek megakadályozni, hogy az ünneplés további új típusú koronavírus-fertőzésekhez vezessen. Szerbiában – ahol csütörtökről péntekre 4873-ról 5318-ra nőtt a regisztráltak fertőzöttek száma – a lakosság előtt az eddigi leghosszabb kijárási tilalom áll. Az MTI tudósítása szerint az ortodox húsvét miatti tömeges ünnepléseket elkerülendő péntek 17 órától kedd 5 óráig mindenkinek tilos az utcára lépnie. A kijárási tilalom megszegői pénz- vagy börtönbüntetéssel sújthatók. Észak-Macedóniában az ünnepi kijárási tilalom már csütörtökön megkezdődött, és szintén kedd reggelig lesz érvényben. A nyugat-balkáni országban az utóbbi 24 órában 974-ről 1081-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma.

Koszovóban egy nap alatt 423-ról 449-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Albin Kurti távozó miniszterelnök ismét mindenkit otthonmaradásra kért. Mint mondta, az ország egészségügyi rendszere belerokkanna abba, ha hirtelen nagyszámú ember betegedne meg, ezért felelősségteljesen kell kezelni a kialakult helyzetet. Montenegróban – ahol jelenleg 303 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván – az ország vezetése mindenkit arra kért, hogy az ortodox húsvét ellenére senki ne menjen templomba, mindenki otthon, a legszűkebb körben ünnepeljen.