HIRDETÉS
A magyarországi országgyűlési választáson levélben leadott szavazatok tizenhat százaléka volt érvénytelen idén, ez az arány négy százalékkal kevesebb a 2014-es megmérettetésen jegyzett arányhoz képest.
Többek között ez derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által lapunk rendelkezésére bocsátott adatokból, amelyeket az április 8-ai választás nem jogerős végeredményének közzététele után kértünk ki az intézménytől.
Az NVI az elmúlt hétvégén fejezte be az országgyűlési választásra leadott levélszavazatok összeszámolását, a hivatalos tájékoztatásból azonban nem derült ki, hogy pontosan mennyi szavazat, illetve azonosító nyilatkozat volt érvénytelen. (Mint ismert, 2014 után másodszor szavazhattak levélben a választáson a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, akik nagyrészt külhoni magyarok, illetve olyanok, akik úgy költöztek külföldre, hogy felszámolták magyarországi lakcímüket.)
Listár Dánieltől, a választási iroda kommunikációs főosztályvezetőjétől írásos megkeresésünk nyomán megtudtuk, 267 233 levélszavazat érkezett be az intézményhez, ebből 225 471 az érvényes szavazási iratok száma.
Tekintettel arra, hogy a levélben szavazók névjegyzékében lévő (vagyis előzetesen regisztrált) választópolgárok száma jelenleg 378 449 fő, kiderül, hogy a határon túli magyar szavazók hetven százaléka élt választójogával az április 8-ai megmérettetésen (az anyaországban ugyanilyen, 70,22 százalékos arányban járultak urnákhoz a választók). Ez tizenegy százalékkal alacsonyabb arány a négy évvel ezelőtti helyzethez képest, a 2014-es országgyűlési választáson ugyanis 195 338 külhoni szavazópolgár szerepelt a névjegyzékben, akiknek 81 százaléka (158 654 választó) küldte be levélszavazatát.
A külhoni szavazókedv „lanyhulásának” több oka is van, például több ezer levélcsomagot nem vett át a tulajdonosa a külképviseletektől
(feltételezések szerint sokan elfelejthették, hogy a regisztrációkor oda kérték a levélcsomagot), ugyanakkor vélhetően számottevő mennyiségű levélszavazatot juttatott vissza a törvényes határidőn túl a posta, emiatt a szavazat érvénytelen. (Lapunk rákérdezett az NVI-nél arról is, hozzávetőlegesen hány levélszavazat érezett be hozzájuk késve, ám erre nem kaptunk választ.)
Az előzetes, tájékoztató adatok értelmében (a levélszavazás hivatalos eredményét a Nemzeti Választási Bizottság fogja megállapítani, várhatóan a napokban) az érvényes szavazási iratok száma 225 471, az érvényteleneké pedig 41 762. Az érvénytelen voksok jelenlegi tizenhat százalékos aránya enyhe javulást mutat ahhoz viszonyítva, hogy 2014-ben még a levélvoksok húsz százaléka (szám szerint 30 ezer) volt érvénytelen.
Arra vonatkozóan az NVI-nél nincs adat, hogy hány érvénytelen szavazat érkezett idén Romániából.
Azt viszont megtudtuk, hogy értesítési cím alapján Romániából 108 886, Szerbiából 36 163, Horvátországból 195, Szlovéniából 120, a kettős állampolgárságot tiltó országokból pedig 4948 érvényes szavazási irat jutott el az NVI-hez Budapestre. Ehhez hozzáadódik az a 67 540 levélszavazat, amely azoktól a választópolgároktól érkezett be, akik az értesítést e-mailben kérték. A levélszavazatok érvénytelenítésének okát firtató kérdésünkre az NVI illetékesétől megtudtuk,
típushiba, hogy a visszaérkező boríték nem tartalmazta az azonosító nyilatkozatot, illetve hogy hiányosan vagy rossz adatokkal volt kitöltve, vagy a boríték nem volt lezárva.
Egyébként nagyjából ugyanezek a hibák bukkantak fel négy évvel ezelőtt, valamint a két évvel ezelőtti kvótanépszavazás során is a levélszavazatok kapcsán. Amúgy az érvénytelen szavazólapok száma (471) eltörpül a több mint negyvenezer érvénytelen azonosító nyilatkozat számához képest. Különben a Fidesz–KDNP növelte külhoni támogatottságát: míg 2014-ben a külhoni magyarok 95,49, idén 96,24 százaléka szavazott a kormánypártokra.
Az NVI-től kapott adatokkal kapcsolatban további érdekességre is felfigyeltünk.
Miközben a választási iroda szerint Romániából 108 886 érvényes levélszavazat futott be, ez semmiképpen nem egyezik a választás itteni lebonyolításában segédkező erdélyi magyar pártok, társadalmi szervezetek által közölt adatokkal;
még akkor sem, ha idesoroljuk az érvénytelen voksok többségét. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a választás után arról beszélt, hogy becslések szerint 180–195 ezer körüli azoknak az erdélyi magyaroknak a száma, akik a magyarországi választásra regisztráltak és leadták voksukat. A politikus elmondta továbbá, az RMDSZ mintegy 100 ezer erdélyi magyar embernek segített szavazata leadásában. Sőt Hargita, Kovászna és Maros megye RMDSZ-es tanácselnöke közös közleményében azt állította: a Székelyföldön élő külhoni állampolgárok több mint 120 ezer szavazattal járultak hozzá a Fidesz–KDNP sikeréhez, szerintük ezek a szavazatok az RMDSZ segítségével jutottak célba.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) azt közölte: az Erdélyben leadott levélszavazatok csaknem felét, 67 ezer voksot gyűjtöttek be és szállítottak el időben Magyarország csíkszeredai és kolozsvári külképviseletéhez. Mindebből az következik, hogy semmiképpen nem szavazott az országgyűlési választáson 180–190 ezer romániai magyar, valós számuk ennél néhány tízezerrel kevesebb.
