Fotó: Rostás Szabolcs
Kapósak az RMDSZ parlamenti mandátumai: összesen hatvankilencen nyújtották be pályázatukat a szövetség 21 képviselői és 9 szenátori helyére, ennyien indulnának befutó helyen tulipános színekben a decemberi törvényhozási választáson. Miközben az alsó- és felsőházi frakció valamennyi tagja újrázna, a legnagyobb csata a szórványképviselői mandátumért zajlik, de belső verseny van számos területi szervezeten belül is.
2024. szeptember 11., 19:222024. szeptember 11., 19:22
2024. szeptember 12., 08:462024. szeptember 12., 08:46
Lezárult az RMDSZ választási „castingjának”, szereplőválogatásának első szakasza, benyújtották jelentkezésüket mindazok, akik parlamenti képviselőként vagy szenátorként tevékenykednének a következő parlamenti ciklusban. A jelölési dossziékat szeptember 9-éig lehetett iktatni a szövetség megyei és területi szervezeteinek titkárságán, és lapunk másnap érdeklődött a jelentkezés kapcsán az RMDSZ ügyvezető elnökségénél, de akkor még nem rendelkeztek összesített adatokkal.
Az RMDSZ jelenleg 20 képviselővel és 9 szenátorral rendelkezik a bukaresti törvényhozásban, nagyjából ugyanennyi mandátumra számíthat a december 1-jén tartandó parlamenti választás nyomán is, ha átlépi az 5 százalékos bejutási küszöböt. Pontosabban eggyel több, 21 képviselői hely az RMDSZ-é, összesen ennyit szerzett a négy évvel ezelőtti megmérettetésen, időközben azonban kizárták a frakcióból és az alakulatból a diplomabotrányba keveredett máramarosi Apjok Norbertet.
Nem pályázhatott bárki
Képviselő- vagy szenátorjelöltnek jelentkezhetett az RMDSZ-nél, aki tagja az alakulatnak, felsőfokú végzettséggel rendelkezik és az elmúlt négy évben nem indult a parlamenti, európai parlamenti, illetve a helyhatósági választásokon más párt vagy szervezet színeiben. Ugyanakkor feltétel az is, hogy a tisztségre az illető megyében/területen működő valamely helyi RMDSZ-szervezet, a megyei Nőszervezet, valamely platform, vagy a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelölje. A jelöltállítási szabályzat leszögezi: az RMDSZ nem fogadja el annak a személynek a jelentkezését, aki együttműködött a hírszerző szolgálatokkal. Emellett nem vehet részt a rangsoroláson az a személy, aki az idei helyhatósági választásokon polgármester- vagy megyeitanácselnök-jelöltként indult.
Arad megye jelenlegi képviselőjére, Faragó Péterre „fogad”, más nem jelentkezett a partiumi megyéből. Noha Beszterce-Naszód jelenleg nem képviselteti magát a parlamentben, a közép-erdélyi megyéből Budai György Gábor képviselő-, Antal Attila szenátorjelöltnek jelentkezik. Hasonló a helyzet a mandátum nélküli Brassóval is, azzal a különbséggel, hogy a dél-erdélyi megyéből ezúttal hárman – Kirsch Gábor, Toró Tamás és Varga Nándor Ferenc – jelöltetik magukat képviselőnek, szintén hárman – Győrfi Tünde Róza, Magyar Árpád és Tóth Sándor – pedig szenátornak. Fehér megyéből Csegezi Edit Zsuzsa képviselői, Fülöp Szabolcs szenátori mandátumot vállalna; ennek a megyének sincs most önerőből honatyája.
Bihar nem vált, verseny Kolozsban és Marosban
Biharban nem lesz változás: Biró Rozália és Szabó Ödön képviselőként, Cseke Attila szenátorként folytatná. Kolozs megyében két-két jelölt jelentkezett a jelenlegi egy képviselői és egy szenátori helyre. Harmadik képviselői mandátumára hajt Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, valamint Geréd Imre, az RMDSZ kolozsvári szervezete belmonostori körzetének elnöke. Csomának egyébként szüksége volt a Szövetségi Elnökség „felmentésére” is, hiszen a júniusi helyhatósági választáson tanácselnökjelöltként indult a megyében; lapunk érdeklődésére az RMDSZ szóvivője, a Kolozs megyei szervezet elnöke elmondta, hogy megkapta a jóváhagyást ahhoz, hogy indulhasson a parlamenti megmérettetésen. Újrázna a szenátori székben László Attila is, ugyanakkor a felsőház egészségügyi bizottsága elnökének Tasnádi István Szilárd alprefektus személyében kihívója akad, a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) szeptember 19-én tartandó ülésén dönt majd a lista összetételéről, a jelöltek sorrendjéről.
Fotó: Rostás Szabolcs
Maros megyében nyolcan (Barabási Antal Szabolcs, Birtalan István Balázs, Csép Éva Andrea, Fodor Sándor József, Kolcsár Anquetil Károly, Kovács Mihály Levente, Labancs Dávid és Vass Levente) pályázták meg a három képviselői, és ketten (Császár Károly Zsolt, Novák Levente) a két szenátori tisztséget, a jelenlegi honatyák közül valamennyien újráznának. (Mint majd lejjebb kitérünk rá, itt képviselő az MPE-s Kulcsár-Terza József).
Ugyancsak tízen jelentkeztek törvényhozói munkára Hargita megyében: Udvarhelyszékről hárman, Csík- és Gyergyószékről pedig ketten-ketten pályáznak képviselői, míg a szenátori helyekre egy-egy személy tette le a jelentkezési iratcsomót. Udvarhelyszéken Ladányi László Zsolt jelenlegi képviselőn kívül pályázik még két városi tanácsos, Ilyés Szabolcs György és Tornai Szilárd, Antal István Lóránt szenátorként újrázna. Csíkszéken Kelemen Hunor (neki szövetségi elnökként hivatalból jár a bejutó hely) és Hajdú Gábor parlamenti képviselőként, míg Tánczos Barna szenátorként vállalna újabb mandátumot, míg verseny lesz Gyergyószéken, ahol Bende Sándor folytatná képviselői munkáját, de ugyanerre a helyre pályázik Eigel Tibor is, Ambrus István pedig szenátor lenne a térségben.
Háromszéken a fiatalok és a nők is jelöltek
Kovászna megyében – ahol jelenleg négy képviselője és egy szenátora van az RMDSZ-nek – öt képviselő- és négy szenátorjelölt pályázik mandátumra, közülük Miklós Zoltán, Könczei Csaba és Gál Károly képviselőként, Fejér László Ödön szenátorként folytatná. Emellett az RMDSZ nő- és ifjúsági szervezete is jelöltette képviselőit, és egyéni jelentkező is akadt. Máramarosban Zahoránszki Brigitta képviselő-, Pintér Zsolt István megyei elnök szenátorjelölt lenne; ezt a megyét képviselte kegyvesztettségéig Apjok Norbert.
Szatmár megyében is újrázna Magyar Lóránd Bálint és Nagy Szabolcs képviselő, valamint Turos Lóránd szenátor, ugyanakkor alsóházi mandátumra jelentkezik Kallós Zoltán jelenlegi oktatási államtitkár. Itt egyébként a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) szerdán délután meg is tartotta rangsoroló ülését, amelyen a küldöttek a jelenlegi honatyáknak szavaztak bizalmat: Turos Lóránd szenátort 90-en támogatták szavazatukkal, a képviselőjelöltek közül Magyar Lóránd 95, Nagy Szabolcs 73, Kallós Zoltán pedig 42 voksot kapott.
Fotó: Rostás Szabolcs
Szilágy megyében sem lesz váltás, Seres Dénes képviselőként, Kovács Irén szenátorként folytatná, továbbá Temes Molnár Andrást küldené a parlamentbe, ha sikerülne a bravúr a bánsági szórványmagyarságnak. Végül, de nem utolsósorban Szeben megye három jelölttel is előrukkolt: Benedek Zakariás jelenlegi szórványképviselő és Balázs Botond az alsóházban, Orosz Csaba a felsőházban képviselné a dél-erdélyi megye szórványmagyarságát. Mindemellett a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökét, Szilágyi Dóra Emesét „ajánlja” parlamenti képviselőjelöltnek; a fiatal jogász-politikus egyébként a harmadik helyen szerepelt a szövetség jelöltlistáján a júniusi európai parlamenti választáson.
Felértékelődött a szórványmandátum
Roppant kapós az RMDSZ-ben a szórványmagyarság számára fenntartott képviselői hely, amelyre heten jelentkeztek, és amelyet vetésforgóval valamely tömbmagyar megye RMDSZ-szervezete biztosít. Ezt a mandátumot 2016 óta a szebeni Benedek Zakariás gyakorolja, akit először a Hargita, majd 2020-ban a Kovászna megyei listán választottak meg. Most elvileg Maros megyében kellene helyet „szorítani” a szórványképviselőnek, ugyanakkor a háromszékiek „otthon tartanák” a mandátumot, mégpedig Markó Attila volt kisebbségügyi államtitkár által. A Brassóban született, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében rá rótt börtönbüntetés miatt önkéntes magyarországi „száműzetésbe” vonult politikus valamennyi büntetőperében született felmentés nyomán hazatért, jelenleg Háromszéken él, és nem számít ugyan kifejezett szórványpolitikusnak, ám az RMDSZ-ben mindenképp jelentős megbízást szánnak neki meghurcolása után.
Szórványképviselő lenne Markón kívül Bodoczi Annamária (Fehér megye), Décsei Atilla (Beszterce-Naszód), Ihász János (Temes), a marosvásárhelyi, de 2020-ban Krassó-Szörény megyében képviselői mandátumot szerzett Kelemen Attila, Lőrincz Helga nagyenyedi alpolgármester, továbbá szívesen folytatná ezen a poszton Benedek Zakariás. A szórványképviselői hely betöltéséről, a jelölt kilétéről nem a megyei szervezetek, hanem a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) dönt.
Ugyancsak a 32 fős döntéshozó testület hatásköre megállapítani, hol kapnak helyet a kétoldalú megállapodások alapján az RMDSZ-szel együttműködő politikai szervezetek, jelesül az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE) jelöltjei. Az EMSZ színeiben jelenleg Zakariás Zoltán elnök ül az RMDSZ képviselőházi frakciójában, ő Hargita megyei választókerületben szerzett mandátumot, míg Kulcsár-Terza Józsefet, az MPE ügyvezető elnökét négy évvel ezelőtt Maros megyéből juttatta be az alsóházba az RMDSZ.
A képviselő- és szenátorjelölteket az RMDSZ megyei, valamint – Hargita és Kovászna megye esetében – területi szervezetei, pontosabban a Megyei vagy Területi Küldöttek Tanácsa (TKT) rangsorolja, ekkor, a küldöttek szavazatai alapján dől el, ki jut befutónak számító helyhez. A jelölőgyűléseket szeptember végéig kell megtartaniuk a megyei/területi szervezeteknek, ugyanakkor a helyben született rangsorolást minden esetben jóvá kell hagynia a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT). Az RMDSZ vezető döntéshozó testülete megteheti, hogy – kétharmados többséggel – módosítja a helyben született döntést, és mást juttat bejutó helyhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.
Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.
Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás