Kétnyelvűség mutatóban: pár hét után lefestették a hatóságok Belényes magyar nevét

Volt, nincs. Fehér festék takarja a magyar településnevet •  Fotó: Ebihoreanul.ro

Volt, nincs. Fehér festék takarja a magyar településnevet

Fotó: Ebihoreanul.ro

Rejtélyes módon helyezték ki, majd tüntették el Belényesben a kétnyelvű, román-magyar helységnévtáblát. Az RMDSZ tanácsosa határozattervezettel kéri a magyar felirat újbóli megjelenítését, miután pár hét után fehér festékkel lefestették a hatóságok.

Pap Melinda

2018. március 07., 09:362018. március 07., 09:36

Beadványban, tanácsi határozattervezettel kéri a polgármesteri hivataltól a kétnyelvű, román-magyar helységnévtáblák kihelyezését Belényes határaiba Bálint Gabriella, az RMDSZ egyetlen helyi tanácsosa, miután a hatóságok „eltüntették” a korábban kitett magyar feliratot.

A decemberben megjelent táblákon jelenleg csak a „Beiuş” felirat olvasható, mivel pár hét után a prefektúra utasítására a Bihar megyei város magyar nevét fehér festékkel lefestették.

A Belényes-Beiuş feliratú táblákat még tavaly december elején helyezték ki a dél-bihari szórvány régióközpontjába, azonban a két ünnep között már el is tüntették a magyar feliratot – idézte fel a Krónikának Bálint Gabriella, az RMDSZ egyetlen képviselője a helyi önkormányzatban. Elmondta, nem tudja pontosan, ki tehette ki az RMDSZ által is kért kétnyelvű helységnévtáblákat, azonban értesülései szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) okolható ezek eltávolításáért.

A híresztelések szerint a kormánypárt képviselői jelezték a Bihar megyei prefektúrának, hogy a kisvárosban mindenféle hivatalos eljárást mellőzve kerültek ki a kétnyelvű táblák. Ráadásul – állítják a hatóságok – törvénytelenül, hiszen a helyi közigazgatási törvény csak azon közigazgatási egységeket kötelezi a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, magyarázta az előzményeket.

„Állítólag a PSD nyújtott be a prefektúrához panaszt, hogy ha a magyar közösség nem éri el a 20 százalékot a településen, akkor nem vagyunk rá jogosultak” – mondta lapunknak a tanácsos. Hozzátette, a dél-bihari városban a magyarság aránya 6,8 százalék közül mozog.

„Mindenki úgy szavaz, ahogy akar”

Az RMDSZ tanácsosa kifejtette, mivel nem jogász, a történtek után a szövetség Bihar megyei szervezetétől kért segítséget, és az a döntés született, hogy a helyi tanács elé terjeszti a kétnyelvű táblák ügyét.

A belényesi polgármesteri hivatal •  Fotó: Mapio.net Galéria

A belényesi polgármesteri hivatal

Fotó: Mapio.net

Elmondta, február 8-án iktatta a polgármesteri hivatalban a kérvényt, amelyben az RMDSZ és a magyar közösség nevében kéri a rövid életűnek bizonyult kétnyelvűség visszaállítását.

„Belényes történelmi városként kéri, a magyar közösség óhaja, hogy tegyék vissza a kétnyelvű helységnévtáblát, mert – a törvényben utánanéztük – húsz százalék fölött kötelező ugyan, de húsz százalék alatt sem tiltja semmi”, mondta a tanácsos. Hozzátette, nem tudja, hogy kérése mikor kerül a döntéshozó testület asztalára. A belényesi tanácsban az RMDSZ egy tanácsosa mellett a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) 7, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) 6, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) 2, az M10 szervezetnek egy képviselője van.

„Nem tudom, kire számíthatok vagy nem számíthatok” – mondta Bálint Gabriella lapunk kérdésére, hogy melyik párt támogatására alapoz, amennyiben szavazásra bocsátják a határozattervezetet.

Kifejtette, mivel állítólag a PSD panaszolta be a korábbi tábla kihelyezését, a szociáldemokraták szavazatára csak abban az esetben számíthatna, ha az megyei utasításra történne, hisz az RMDSZ koalíciót alkot a PSD-vel és ALDE-vel a Pásztor Sándor vezette megyei tanácsban.

Ismeretlen tettesek?

Első alkalommal is a magyar közösség óhajára történt a tábla kihelyezése, ismerte el lapunknak a szövetség tanácsosa, aki csak sejteni véli, hogy erre polgármesteri utasításra kerülhetett sor. „De erre írásos dokumentáció nem tudok róla, hogy lenne” – tette hozzá. Elmondta, ez is okozta a problémát, ugyanis nem volt hivatalos irat, mely alátámasztotta volna a kihelyezést.

„Nekünk erről semmilyen hivatalos papírunk nem volt” – fogalmazott a tanácsos, aki szerint a helységnévtáblák pár hétig lehetett kint a mintegy tízezer lakosú kisváros bejáratainál.

Utána sem távolították el őket, csupán a település magyar nevét tüntették el fehér festékkel az illetékesek, mondta. „Ott van a tábla, pont úgy, ahogy volt, de nincsen rajta csak az, hogy Beiuş. Alatta ki volt szépen írva, hogy Belényes, az le van fehérre festve. A táblák ugyanazok maradtak, nem cserélték le őket” –fogalmazott a Krónikának Bálint Gabriella.

Az Ebihoreanul hírportál úgy tudja: a kétnyelvű táblákat januárban helyezték ki a polgármesteri hivatal zöldövezetekért felelős munkatársai az RMDSZ kérésére.

Petru Mlendea polgármesterre hivatkozva azt írja, a szövetség kérésére, „törvénytelenül” tették ki ezeket abban az időszakban, amíg az elöljáró pihenőszabadságát töltötte, és három hétre rá, visszatértekor cserélték le.

„Azt kértem az RMDSZ tanácsosától, Bálint Gabriella asszonytól, ha magyar feliratot akar, nyújtson be kérést a helyi tanácshoz, mely ebben a hónapban meg lesz vitatva” – idézte az Ebihoreanul Petru Mlendea polgármestert. A hírportál szerint az RMDSZ tanácsosa a mérleg nyelvét képezi a PNL-ALDE alkotta koalícióban. A liberális elöljáró egyébként szkeptikusnak bizonyult a kezdeményezés elfogadását illetően.

A helyi közigazgatási törvény valóban akkor kötelezi az önkormányzatokat a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére, ha egy adott kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot a településen, ugyanakkor kisebb lélekszámú közösség esetében sem tiltja azt.

Nagybányán nem okozott gondot az alacsony küszöb •  Fotó: faebook/Vida Noémi Galéria

Nagybányán nem okozott gondot az alacsony küszöb

Fotó: faebook/Vida Noémi

Több erdélyi város önkormányzata annak ellenére döntött a többnyelvű – román, magyar és német – feliratozás mellett, hogy nem érvényesül a küszöbérték,

például Nagybánya (a 2011-es népszámlálás adatai szerint a magyarság aránya 10,3 százalék), Zilah (15,41) vagy Nagyszeben (magyar 1,47, német 1,06).

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)
2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus