Csalóka Ernő a nyárádszentannai templomban
Fotó: Haáz Vince
Valamikor két különálló település volt Nyárádandrásfalva és Nyárádszentanna, ma azonban mindkettő Nyárádszereda részét képezi, és utcaként van megnevezve a Nyárád menti kisvárosban. Ám a közösség így is ragaszkodik a gyülekezetéhez, a templomához mindkét helyen.
2022. január 30., 12:402022. január 30., 12:40
Csalóka Ernő református lelkipásztor márciusban érkezett a két gyülekezetbe. Mint mondta, miután befejezte a teológiát, Kolozsváron maradt segédlelkésznek, az Új alsóvárosi egyházközségben szolgált két évet, onnan Székelyabodba került, és onnan hívták Nyárádandrásfalvára, illetve Nyárádszentannára. „Az igazság az, hogy Abodból, bár nem szerettünk volna egészen nyugdíjas korunkig maradni, azért túl hamar se szerettünk volna eljönni. Viszont adódott ez a lehetőség, és úgy éltük meg, hogy tényleg Isten akarata volt, hogy ide kerüljünk, Isten vezetése volt, nem csupán, emberi vonatkozás” – fogalmazott a lelkipásztor.
Fotó: Haáz Vince
Egy Árpád-kori templomról, műemlékről van szó. Időközben, mivel a két egyházközség egyet képezett, Andrásfalva nagyon kiépült, kinőtte magát, a gyülekezet is meghaladta létszámban a szentannait, és ezért körülbelül 15 éve épült meg ez a parókia, ahol most beszélgetünk, elöl a gyülekezeti ház, hátul parókia, és ide költözött át a lelkész Szentannáról. Az egyházközség pedig jogilag társegyházközségként van nyilvántartva” – foglalta össze röviden a lelkész.
A nyárádszentannai gyülekezet 300 lelket számlál, az andrásfalvi közel 500-at. Csalóka Ernő azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben a lelkészváltást követően eléggé mozgalmassá vált az élet, ami egy általános jelenség ott, ahol lelkészváltás történik, a lelkész személyétől függetlenül megmozdul a közösség.
Ez főleg azzal magyarázható, hogy Nyárádszeredának az a része folyton épül, a város kifelé terjed, egyre több az új ház. Ezzel szemben Szentanna öregedő közösség, az a tipikus erdélyi falu, ahol a fogyás tendenciája követhető nyomon. Tavaly Szentannán nem volt egy keresztelő sem, temetés talán öt, Andrásfalván pedig ez az év volt az, amikor valamivel kevesebb volt a keresztelő, mint a temetés, de általában az jellemző ez utóbbiban, hogy a kettő megegyezik számban.
Fotó: Haáz Vince
Andrásfalván, mivel sok a fiatal házaspár és a gyerek, a vallásóra beindítása után a vasárnapi iskola bevezetése volt az első lépése a frissen érkezett lelkésznek. Miközben a templomban zajlik az istentisztelet, a gyülekezeti teremben gyerekfoglalkozáson vesznek részt a kicsik.
„Tervezünk még mást is beindítani, felnőtt bibliaórát, nőszövetséget, presbiteri alkalmakat is” – sorolja a terveket a lelkész.
Nyárádandrásfalva református temploma
Fotó: Haáz Vince
Az andrásfalvi templom viszonylag új, 1929-ben Losonczy Miklós jóvoltából és a hívek adományaiból épült. Volt korábban egy elődje, egy fatemplom. Az új papi széket hálából Máthé Ignác készítette. Az udvarban, az utca felől áll egy műemlék kapu, amelyet ezután szeretnének restauráltatni. A templomban központi fűtés van, ezért télen is használják, jól ki lehet fűteni.
Egyes építészek, régészek szerint látszik, hogy a hajót később illesztették a szentélyhez, kívül támpillérek vannak, és ott, ahol a hajó és a szentély találkozik, a válaszvonalnál két támpillér áll egymás mellett, a fal is vastagabb. Néhány évvel ezelőtt felújították a templomot, amelynek kazettás mennyezete a feljegyzések szerint a gyulakutai származású gróf Lázár János adományából készült, akárcsak a szószékkorona. Mivel dombon áll, a talaj folyamatosan csúszik, a falak repedeznek, és folyamatos karbantartást igényel. A téli időszakban az istentiszteleteket a templom melletti volt felekezeti iskolában tartják, mivel a templomot nem lehet kifűteni.
Csalóka Ernő
Fotó: Haáz Vince
A március óta Nyárádszentannán és Nyárádandrásfalván szolgáló lelkész úgy érzi, a helyén van, azt látja, hogy az emberek éhesek az igére.
Ha globális szinten nézzük, azt láthatjuk, hogy az egyház nagyon markánsan halad előre. Például Afrikában, Dél-Koreában az elmúlt száz évben szinte a nulláról 40–50 százalékra emelkedett a keresztények száma. Ez arról beszél számomra, hogy minden emberben van egy Isten alakú űr, egyfajta szomjúság van a transzcendens világ iránt. Ezt akár meg tudjuk fogalmazni, akár nem, vagy akár tagadjuk is, ott van bennünk egy szomjúság, egy éhség, amit semmi mással nem lehet betölteni vagy kompenzálni, sem testiséggel, sem anyagiakkal, semmi mással” – magyarázta a lelkipásztor.
Fotó: Haáz Vince
Nyárádszereda lakosságának 57 százaléka református, 19 százaléka római katolikus, 15 százaléka unitárius. 6 százaléka adventista, 2 százaléka ortodox, 2 százaléka neoprotestáns felekezetű. Három református temploma és gyülekezete van.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében látott napvilágot január 17-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!